Valakik kilobbizták az ügyvédi bevételek újratitkosítását, a képviselők pedig azt sem tudták, mit szavaznak meg

3100 fővárosi ügyvédi iroda időre beküldte a 2014-es bevételeiről szóló beszámolóját az ügyvédi kamaráknak, hogy azok az alig néhány hónapos törvényi kötelezettség alapján közzétegyék honlapjukon. A parlament azonban váratlanul módosította a törvényt.

Szépen, csendben megfúrták

A június 9-i salátatörvény elfogadásával a közzétételi kötelezettség megszűnt. A nyereséget és a kifizetett osztalékokat is tartalmazó beszámolókat egyébként június 1-jéig kellett volna leadni, és ezt követően lehetett volna megtudni, hogy mennyit kerestek például az ismert fideszes (például Papcsák Ferenc) és más pártokhoz tartozó ügyvédek, vagy a kormányzat kedvenc irodái.

Papcsák Ferenc

Fotó: Huszti István

A visszamódosítás előkészületei fű alatt zajlottak, az egész akcióról csak a módosítás elfogadása után, szerdán jelent meg az első sajtóhír. Az Index információi szerint egyes ügyvédi irodák mégis rögtön a parlamenti szavazás után ostromolni kezdték a kamarákat, azt kérve, hogy a kamara azonnal függessze fel a közzétételeket, és ne várja meg a törvénymódosítás hatályba lépését, kérésüket azonban elutasították. (A Budapesti Ügyvédi Kamarában végül felemás megoldás született, hogy csak az ügyvédi kóddal rendelkező felhasználók nézhetik majd meg a beszámolókat, a külsős érdeklődők nem. Még pár napig azonban elérhetőek a feltöltött beszámolók.)

A magyarnarancs.hu szerdán számolt be arról, hogy a módosítás egy salátatörvénybe került bele, annyira csendben, hogy még a kormánypárti képviselők sem nagyon vették észre, mi készül. A 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke szerinti megfeleltetési nemperes eljárásról, valamint egyes igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról címet viselő javaslatot az igazságügyi miniszter terjesztette be május elején, de akkor még a közzététel eltörlése nem szerepelt benne.

A szóban forgó, a bevételeket újratitkosító rész a parlament igazságügyi bizottsági vitája során került bele május 19-én. Érdekesség, hogy a módosítót a tárca hivatalosan nem támogatta, de a Fidesz-KDNP-s tagok megszavazták. Mivel a módosító szövegét akkor, helyben osztották ki, az MSZP-s Teleki László tartózkodott, akárcsak a Jobbik-képviselő Staudt Gábor; Bárándy Gergely (MSZP), Apáti István (Jobbik) és Kész Zoltán pedig nem voltak jelen. 

A képviselők nem tudták, miről szavaznak...

Ezt követően a törvényalkotási bizottságban is átment a módosító, majd a parlamenti szavazáson 135 igennel fogadták el a salátatörvényt: a Fidesz és a KDNP mellett az LMP öt képviselője is támogatta. Az MSZP nemet nyomott, a Jobbik tartózkodott. Úgy tudjuk, a kormánypárti képviselők többségéhez hasonlóan semelyik ellenzéki párt nem volt tisztában azzal, hogy a csomagban ott szerepel az ügyvédi nyilvánosság visszavonása is, ez tehát nem befolyásolta az álláspontjukat.

Schiffer András LMP-frakcióvezető az Indexnek azt mondta, döntően a szükséges jogharmonizációs intézkedések miatt szavaztak igennel. Azt pedig elismerte, hogy az ügyvédi bevételeket újratitkosító rész az ő figyelmüket is elkerülte. Az ügyvédi bevételek nyilvánosságáról egyébként az a véleménye, hogy nem lenne szabad egy kalap alá venni a kvázi alkalmazottként dolgozó ügyvédeket, valamint a nagy multicégeket.

Schiffer András

Fotó: Illyés Tibor

Bárándy Gergely, az MSZP szakpolitikusa is megerősítette az Indexnek: nem hallott róla, hogy ilyen pont is van a törvényben (amit pártja amúgy elutasított). Elmondta, négy hét alatt ötven-hatvan törvényt löktek eléjük, ő maga több esetében is pártja vezérszónoka volt, de fizikailag is lehetetlen a javaslatokat ebben a tempóban rendesen átnézni. Szerinte ha az előterjesztő nem emel ki egy ilyen fontos részt, nagyon könnyen át tud siklani felette a figyelem.

Bárándy szerint ez az eset is jól mutatja, mennyire devalválja az országgyűlés működését, hogy a kormánypártok által diktált törvényalkotási ütem miatt olyasmiről kell szavaznia a képviselőknek, amiről azt sem tudják, micsoda. Ő maga egyébként az állami kiadás oldaláról fogná meg a szabályozást: szerinte az az érdekes, hogy egy ügyvédi iroda az államtól mennyi pénzt kap, nem pedig az, hogy egy magáncégtől mennyit. 

...sőt a javaslat beterjesztője sem

Az eredeti módosító javaslatot Rubovszky György bizottsági elnök jegyezte. Már meg sem lepődtünk rajta, amikor a KDNP-s politikus is azt állította az Index kérdésére: ő egyáltalán nem hallott róla, hogy eltörölték volna a közzétételi kötelezettséget. A következőket mondta:

Én ott tartok, hogy az ügyvédi irodák adóbevallását az ügyvédi kamaráknak meg kell küldeni, és a kamarák nyilvánosságra hozzák azokat. Újabb intézkedésről nem tudok.

Rubovszky György

Fotó: Kovács Tamás

Fideszesek: a kamarák kérték! Kamarák: de hát mi nem kértük!

Rubovszkyval szemben a Fidesz frakció más, ügyvédi múlttal rendelkező tagjai azonban igenis tudtak a módosításról. Ők viszont azt mondták, azért támogatták az indítványt, mert úgy tudták, az ügyvédi kamarák sérelmezték, hogy a megbízási díjak nyilvánosságra hozatala miatt sérülhet az ügyvédi titoktartás.

Az Index megkereste az országos, és a budapesti ügyvédi kamara vezetőit, de mindkét szervezetnél azt mondták, semmilyen formában nem kezdeményezték az alig néhány hónapos „üvegzseb” eltörlését.

Bánáti János kijelentette: sem az elnökség, sem ő nem foglalkozott ezzel az üggyel. Azt azonban nem zárta ki, hogy az ügyvédtársadalom egyes tagjai ne próbálkoztak volna. Hegedűs László, a budapesti kamara elnökhelyettese szerint a pénzügyek és az ügyvédi titok az két teljesen különböző terület, ezért ő személy szerint támogatta a nyilvánosság ötletét. Ezzel érvelt:

Legalább akkor kiviláglott volna, hogy egyes ügyvédi irodák milyen támogatásban részesültek, és hogy mások meg nem

Bánáti János

Fotó: Kovács Tamás

Őrjöngtek a nyilvánosság miatt

Az ügyvédi tevékenység az egyik utolsó olyan terület, ahol nem voltak nyilvánosak a bevételek, és ahol homály fedte az egyes cégek, azaz az irodák nyereségét. A homály csak növelte, hogy az Orbán-kormány 2010-ben az egyik első intézkedésével eltörölte az ügyvédi megbízások közbeszerzési kötelezettségét, így még nehezebbé vált az állami megrendelések követése.

Forrásaink szerint a helyzetben drasztikus változást okozó közzétételi kötelezettség nagy felzúdulást okozott az érintettek körében. Volt, aki úgy fogalmazott, 

így nem csoda, hogy minden követ megmozgattak, hogy ez a helyzet változzon. Más irodák viszont túlmenve az eredeti kötelezettségen, saját honlapjukon hozták nyilvánosságra az adatokat.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!