Megvan, miért építünk új vasfüggönyt!

Szijjártó Péter külügyminiszter a négyméteres határkerítés szükségességét azzal indokolta, hogy az uniós belügyminiszterek keddi tanácskozásán kiderült, a bevándorlási nyomás az uniós országok közül Magyarországot érinti a legsúlyosabban.

De vajon mire gondolhat Szijjártó? Vagy Pintér Sándor? Vagy az uniós belügyminiszterek?

Nem a menekültek száma

Összlétszámát tekintve az Eurostat adatai szerint tavaly Magyarországon adták be az ötödik legtöbb menedékkérelmet Németország (203 ezer), Svédország (81 ezer), Olaszország (65 ezer) és Franciaország (64 ezer) után. A hazai szakhatóság 43 ezer menedékkérelmet regisztrált. Május végéig idén a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) hozzávetőleges adataiból kiolvashatóan 50-60 ezren érkeztek, amivel akkor is csak másodikak lennénk, ha a többi uniós országban nem nőtt volna a menedékkérelmek száma.

Nem is a menekültek aránya

Ha a menedékkérők számát a népességarányhoz viszonyítjuk, akkor az Eurostat 2014-es számai szerint másodikok vagyunk a rangsorban: Magyarországon egymillió lakosra 4330, míg Svédországban 8415 menedékkérő jut.

Nem a menekültek sűrűsége

A négyzetkilométerenkénti menedékkérők számára vonatkozó számítást sajnos nem találtunk, de könnyű kiszámolni. Ha a 2014-ben Magyarországra érkezők mind itt maradtak volna és egyenletesen oszlottak volna el, minden négyzetkilométerre kevesebb mint 0,5 jutott volna. Ez elég sok, de csak a dobogóra elég: Hollandiában minden egyes négyzetkilométerre 0,6, Belgiumban pedig 0,7 menekült jut.

Talán az ország anyagi teherbírása?

Olyan statisztikát sem találtunk, ahol a menedékkérők számát az országok teherbíró képességéhez mérnék, viszont ezt se nehéz kiszámolni. Az önmagukban természetesen semmit nem jelentő, de az összehasonlításra alkalmas számok szerint 2014-ben Franciaországban 42 millió, Olaszországban 32 millió, Németországban 18 millió, Ausztriában 14 millió, Svédországban pedig 7 millió dollárnyi GDP jutott egy menedékkérőre. Ez az adat Magyarország esetében 3,1 millió dollár: találtunk tehát olyan összehasonlítást, amire joggal hivatkozhatott volna a kormány (a GDP-adatokat innen vettük).

Azaz mégse. Ezt az adatot ugyanis jelentősen árnyalja, hogy a többi felsorolt ország jóval inkább tekinthető célországnak, míg Magyarországról a menekültek többsége amint teheti – jellemzően egy héten belül – továbbáll, tehát nem jelentenek pluszterhet a költségvetésre nézve. Illetve mégis, mert a BÁH-nak le kell zárnia az ügyükben indult eljárást, aminek kétségkívül vannak adminisztratív költségei. Magyarországon csak elenyészően vannak menekültek a befogadó állomásokon kívül, a Calais-re vagy az olasz-francia határra jellemző spontán menekültcsoportokat itthon alig-alig látni: akik elhagyják a befogadó állomást, más módon se nagyon jelentenek terhet az országnak.

Valójában a magyar menekültügyi befogadó rendszer kapacitása 2500-3000 fő: ennyi emberről gondoskodik Magyarország, róluk is úgy, hogy a migránsokra fordított költségeket jelentős részben az Unió állja. Magyarországon egyébként 2014 végén összesen kevesebb, mint 3000 elismert menekült és oltalmazott személy élt, és ez a szám azóta nem sokat változott.

Megvan!

Amikor már feladtuk a reményt, a Külügyminisztériumtól kaptunk egy táblázatot, így már érteni véljük, mire utalt Szijjártó, miért tartják az EU belügyminiszterei Magyarországot a legsúlyosabb helyzetűnek. Az Unió közös határőr-szervezete, a Frontex friss térképe szerint ugyanis

Igaz, a koszovóiak január-februári, több tízezres rohama májusra 200 alá csökkent, de a BÁH adatai alapján az összes érkező száma (a származási ország főleg Afganisztán, Szíria és Irak) a márciusi ötezerről májusra tízezerre nőtt.

(A cikkhez Iván Júlia, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza nyújtott segítséget.)