Helsinki Bizottság: Magyarország kiiratkozik az európai menekültügyi rendszerből?

Az esetek nagy részében szinte lehetetlenné válhat, hogy az arra jogosultak menedékjogot kapjanak Magyarországon – összegezte kedden Pardavi Márta az Indexnek a Magyar Helsinki Bizottság véleményét a menedékjogról szóló törvény módosításának tervezetéről, melynek véleményezésére a civilek kevesebb mint 24 órát kaptak.

„A törvényi kötelezettséget egyértelműen megsértve, a szakmai és a széles nyilvánosság véleményét teljes mértékben semmibe véve jártak el. Az érveink kifejtésére biztosított valódi lehetőség hiányában és a Belügyminisztérium törvénysértő eljárása miatt a kiüresített vitában nem kívánunk részt venni” – írta a Magyar Helsinki Bizottság még pénteken kelt válaszlevelében. 

A Helsinki Bizottság azóta áttekintette a törvénytervezetet, és arra jutottak, a módosítás „kiüresíti a menekültügyi eljárást”, vagyis a gyakorlatban ellehetetleníti, hogy a menekültstátuszt mindenki megkaphassa, akit megillet. Ez azért különösen fontos, mert a koszovói hullám lecsillapodása óta újra háborús zónákból érkezik Magyarországra a migránsok zöme.

A törvénymódosítás a kommunikációs gyűlöletkampány és a kerítésépítés által kijelölt út betetőzése.

– fogalmazott Pardavi, aki kérésünkre konkrét példákon keresztül világította meg, mi várhat a Magyarországra vetődött menedékkérőkre, ha életbe lépnek a tervezett módosítások.

1. Egy szír menekült Szerbából a zöldhatáron át gyalogol Magyarországra, a határ közelében elfogják.

A Helsinki Bizottság a kormány kommunikációja alapján attól tart, hogy Szerbiát biztonságos harmadik országnak fogják nyilvánítani, így ide azonnal visszaküldhetik. Természetesen kérhet bírósági felülvizsgálatot, de erre három napja lesz (a hétvégét is beleszámolva): ezalatt kell ügyvédet, tolmácsot találnia, tanácsot kérnie. Ingyenes jogsegély programot ráadásul egyedül a Helsinki tart fenn, véges kapacitással. Hatékony segítség nélkül pedig szinte lehetetlen lesz a kérelmezőnek meggyőzően érvelnie amellett, hogy Szerbia nem biztonságos ország a számára – hiába állítják ezt jogvédő szervezetek és ENSZ-jelentések. A bíróság nem peres eljárásban, tehát csak az iratok alapján dönt, nyolc nap alatt. A bíró dönthet úgy, hogy meghallgatja a kérelmezőt, de akkor személyesen el kell mennie a tolmáccsal a menekültügyi őrizet helyére. Ez egyértelműen ellenérdekeltté teszi a bírót, hogy magára véve a plusz adminisztrációs terhet, éljen a meghallgatás lehetőségével.

2. Hegyeshalomnál egy taxiban kapják el a már kilépni készülő afgán menekültet, aki a zöldhatáron jött Magyarországra.

Mivel „ésszerű időn belül” nem terjesztett elő menedékkérelmet (már az országot elhagyni készült, mégsem tette meg, nyilván, mert nem Magyarország volt a végcélja), és illegálisan lépett be az országba, az ügyet gyorsított eljárásban kell elbírálni. Ha elutasítják a menekültügyi kérelmét, akkor a bíróság előtt felülvizsgálatot kérhet, de itt szintén kérdéses, hogy elég időt és segítséget kaphat-e, hogy élhessen a jogorvoslathoz való joggal.

3. Egy kényszersorozás elől menekülő eritreai férfi Ukrajnából érkezik Magyarországra.

Ukrajna nem számít harmadik biztonságos országnak, így itt normális eljárásban vizsgálnák a kérelmet, ha „ésszerű időn belül” kéri a migráns. Ha azonban első körben (a Bevándorlási Hivatal eljárásában) elutasítják, hiába kér felülvizsgálatot, nem függesztik automatikusan fel a deportálást. Tehát hacsak nem fogadott ügyvédet, aki segíteni tud neki azzal, hogyan kell külön kérelmezni a kiutasítás halasztását, már újra Ukrajnában várhatja, hogy megkapja a magyarországi menekültstátuszt. Egy menedékkérőt akár Afganisztánba is vissza lehet küldeni, amíg a független bíróság vizsgálja az ügyét, nyilvánvaló életveszélynek téve ki.

Hosszabb lehet az őrizet, rövidülnek a határidők

„A módosítás olyan változtatásokat eszközöl, ami nagyon lerövidíti az eljárásokat – szinte minden esetben nagyon gyors eljárásban vizsgálják a kérelmeket. Azok a garanciák, amik a jogorvoslati jog érvényesülését szolgálják, meggyengülnek. Nagyon kevés lesz a normális eljárás, ahol több garancia védi a kérelmező jogait. Ezáltal valószínűtlenné válik, hogy akik jogosultak rá, megkapják a menedékjogot” – fogalmazott Pardavi, aki szerint

Ez az új jogszabályi környezet könnyen oda vezethet, hogy Magyarország teljesen kiiratkozik az európai menekültügyi rendszerből és nagyrészt megszűnik Magyarországon az érdemi menekültügyi munka.

Pardavi szerint a felsorolt okokból az EU-s szabályoknak, és a magyar alaptörvényben rögzített követelményeknek sem felel meg a tervezett változtatás. Még néhány erősen megkérdőjelezhető pontot kiemelt:

• Előfordulhat, hogy a kérelmező fel kell, hogy vegye a kapcsolatot a származási országával a személyazonossága tisztázása érdekében. Mivel alig van valakinek európai értelemben vett hiteles személyazonosító okmánya, ez a menedékjog legalapvetőbb tilalmát sérti, veszélyeztetheti a hátrahagyott családot és a kérelmezőt is. (Arra kényszerítheti a kérelmezőt, hogy az üldözőjével közvetve kapcsolatba kerüljön.)
• Ha a meghallgatásra a kérelmező távolmaradása miatt kerül sor, és az erre vonatkozó igazolását, indoklását a BÁH nem fogadja el (mint ahogy ez általában történik), akkor nincs jogorvoslat.
• Úgy tűnik, hogy az egész menedékjogi eljárás alatt (összesen hat hónapig) lehet majd menekültügyi őrizetben a kérelmező – vagyis hosszabban, mint eddig.

Ideiglenesen felfüggesztve

Közben az osztrák sajtóból szúrta ki az Index, hogy Magyarország kitette a megtelt táblát. Perényi János bécsi nagykövet is megerősítette, hogy kedden sajtóbeszélgetésen fogadták az osztrák újságírókat a bécsi nagykövetségen, ahol Kovács Zoltán elmondta: a magyar kormányzat megítélése szerint az ország befogadóképessége nem bír el több menekültet, ezért ideiglenesen felfüggesztjük a Dublin III-t.