Kövér László büntetési gyakorlatát tárgyalták Strasbourgban
További Belföld cikkek
- Gyurcsány Ferenc: Ha Magyar Péter magáénak akarja az országot, akkor csöbörből vödörbe kerülünk
- Varga Judit több mint 2 millió forintot keres a Miskolci Egyetem akadémiáján
- Két év alatt több mint 132 millió forintot költöttek Nagy Márton külföldi útjaira
- Északkelet-Magyarországot is elérte a szigorítás, Borsodban is kötelező a maszkviselés a kórházakban
- Már a fél ország beteg, és a kínai vírus is erőre kapott
A magyar parlamentben alkalmazott büntetési gyakorlatról tárgyalt szerdán az Emberi Jogok Európai Bírósága. A strasbourgi székhelyű bírósághoz még évekkel ezelőtt az LMP fordult, ugyanis túlzónak, szigorúnak, kiszámíthatatlannak tartották Kövér László büntetési gyakorlatát.
Mint ismert, a házelnök évek óta előszeretettel ró ki pénzbírságot az ülésteremben szerinte rendetlenkedő képviselőkre. Kizárólag ellenzékiekre, hiszen a kormánypártiaknak nincs okuk ezzel felhívni magukra a figyelmet.
2014. szeptember 16-án első fokon az európai bíróság úgy döntött: megsértette a magyar állam a parlamentben molinózó képviselők szólásszabadsághoz való jogát, amikor fizetésük átmeneti csökkentésével megbüntette őket az akciójukért.
Az ítélet arról az esetről szólt egész pontosan, amelynél
- a PM-es Karácsony Gergely és Szilágyi Péter "Fidesz: Loptok, csaltok, hazudtok" feliratú táblát mutatott fel,
- a szintén PM-es Dorosz Dávid és Szabó Rebeka "Itt trafikmaffia működik" feliratú molinót feszített ki,
- míg Osztolykán Ágnes, Lengyel Szilvia és Szél Bernadett "Földrablás helyett földosztás" feliratú táblával tiltakozott.
Az államnak ezért fejenként 3000 euró nem vagyoni kártérítést kellene fizetnie a hét képviselőnek, illetve a fizetésük büntetésként elvett részét is vissza kell nekik fizetni.
Mikor büntetik a legjobban a képviselőt?
A magyar állam azonban fellebbezett, és most tárgyalták a dolgot Strasbourgban másodfokon, a bíróság úgynevezett Nagykamarája - mondta az Indexnek Szél Bernadett, az LMP társelnöke, aki személyesen vett részt az ülésen Lengyel Szilvia volt parlamenti képviselővel. Szél azt mondta, ítélet nem született, ám a magyar állam jogászai meglehetősen furcsa érvelést adtak elő a büntetési gyakorlatról.
Az európai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkárból (Berke Barna) és több jogászból álló csapattól például az egyik bíró megkérdezte, mi alapján minősítő a levezető elnök súlyosnak a rendbontást. Az állam jogászai szerint akkor büntet szigorúan a levezető elnök, ha a képviselő elhagyja a helyét a teremben.
Mi jár a rendbontó képviselőnek?
2013 óta lehet megvonni a fizetését azoknak a képviselőknek, akik rosszul viselkednek a parlamentben. A törvény szerint szóbeli cselekményért (például zsidózásért) egyhavi tiszteletdíj harmadát lehet megvonni a képviselőktől, fizikai erőszakért vagy erre való felszólításért pedig akár a teljes fizetését vissza lehet tartani. Büntetés járhat a molinózásért („a szemléltetésre vonatkozó szabályok megszegéséért”) is, és a renitens képviselőknek nem csak a pénztárcája bánhatja az akciókat: ki lehet őket vezetni a teremből, és akár az egész napra eltilthatók a munkától.
Ez azért érdekes, mert éppen hétfőn történt meg legutóbb, hogy Kövér Lászlót felbőszítette, hogy az amúgy helyükön maradó LMP-sek táblákat mutattak fel. Kövér azon nyomban megvonta a szót a felszólaló Szél Bernadettől, az LMP-s politkus később sem fejezhette be a napired előtti felszólalását.
Szél Bernadett szerint az állam jogászai azzal adattal próbálták a bíórságot meggyőzni, hogy nincs probléma, hogy bemutattak egy adatsort. Eszerint 2010 és 2014 között 1632 órát beszélt az ellenzék, a kormánypártok pedig 1288 órát. Csakhogy ennek az adatnak nincs köze ahhoz, hogyan büntet a házelnök.
A bíróság tudni akarta, hogyan emelhet szót egy megbüntetett képviselő a büntetés ellen. Mire az állami jogászok azt mondták, hogy ügyrendi hozzászólással vagy napirend utáni felszólalással (ezek persze nem adnak valódi lehetőséget a tiltakozásra, hisz a levezető elnökön múlik, hogy megadja-e a szót ügyrendi kérdésben, a napirend utáni javaslatra pedig senkinek nem kötelező reagálnia).
Szél szerint önmagán túlmutat majd az ítélet, hiszen "fontos, hogy legyen objektív keretek a házelnök számára".
Jelenleg nem tudni, Kövér László hol áll meg.
Az ítéletet várhatóan fél-egy év múlva hozza meg a bíróság.