Óriási CBA-beruházás ellen harcolnak

Nagykovácsi sokak szerint a legszebb Budapest közeli település: a papíron 7-8000, a valóságban azonban már tízezer körüli lakosú nagyközség a Budai Tájvédelmi körzet közepén, egy völgyben fekszik, Budapesttől 16 km-re. Az egykori sváb település lakosságszáma a rendszerváltás után kezdett érezhetően megnőni: sokan költöztek ki a nyugodt családias környezet miatt, és járnak be dolgozni a reggeli dugókat leszámítva könnyedén megközelíthető fővárosba.

Ezt a falusias, családias környezetet látják veszélybe kerülni azok, akik a település központjába − ahol évek óta hatalmas, üres, füves terület van − tervezett üzletkomplexumot támadják.

Ellenezte, megválasztották, már nem ellenzi

„Szerintem nem lehet kompromisszumokat tenni ebben az ügyben. Mi például azért költöztünk ki lassan 10 éve, mert a béke szigete volt ez a falu. Fontos szempont volt a számunkra, hogy nincsenek multik és/vagy plázák a faluban" − írja például egy ott élő abban a Facebook-csoportban, amit azért hoztak létre a beruházás ellenzői, hogy ötleteljenek a közös fellépésről. 

A történet nem most kezdődött: a település központjában található telket még az előző vezetés adta el 2011-ben a Vörösvár Invest Kft.-nek kicsivel több mint 200 millió forintért. Az eredeti tervek szerint egy 6000 négyzetméteres plázát építettek volna a területre, de a plázastop miatt a projekt nem jött össze, hiába kértek felmentést a szabályozás alól. Az akkori telekeladás és az eredeti tervek is nagy ellenállást váltottak ki sokakból. Olyannyira, hogy a jelenlegi polgármesternek is éppen ez volt az egyik kampánytémája, mondván: 

Ne engedjük, hogy Nagykovácsiban pláza épüljön!

Pont ez az egyik dolog, amit most többen sérelmeznek. Ha akkor épp azért választották meg, mert a pláza megépítése ellen harcolt, hogy lehet az, hogy most már támogatja az építkezést?

A dolog persze nem ilyen fekete és fehér. Az eredeti elképzelésekhez képest például a legutóbbi tervek már sokban változtak. Egy épület helyett három kisebb épületből állna a beruházás, az összterület is kisebb lenne kétezer négyzetméterrel, és az eredetileg néhol 8 méteres magasságot is lecsökkentették. A tervezőiroda oldalán található videón meg lehet nézni a friss terveket. Ráadásul, sokak szerint egy településen, ahol lassan 12 ezren élnek, előbb utóbb elkerülhetetlen, hogy kialakuljon egy nagyobb településközpont, hogy odatelepüljenek nagyobb üzletek.

Ám ezek után, ennek ellenére is elég sok ellenérvet szedett össze a lakók egy része az építkezéssel szemben.

Plázaparkoló az óvoda mellé

A projektet ellenzők szerint egy hatalmas CBA vagy Príma üzlet, plusz az épületegyüttesben kialakított többi üzlet áruszállítása elképesztő módon terhelné meg a környező kisutcák forgalmát, ami nagyon megemelné a légszennyezettséget. A forgalom ráadásul nemcsak személyautókat, hanem áruszállító teherautókat is jelentene. A dolgot súlyosbítja, hogy 

De a megnövekedett forgalom, az áruszállítás a légyszennyezéstől függetlenül is nagy gondot okozna a településnek az ellenzők szerint, mivel a reggeli és a délutáni órákban már így is dugó van ott. A szülők, akik reggel Budapestre tartanak dolgozni, előtte elviszik a gyerekeket az óvodába, bölcsődébe, így gyakorlatilag néha úgy állnak sorba az autóik abban a pár utcában, mint a Szigeten a taxik. Erre jönne még rá a boltokba érkező személyautók, illetve az áruszállító teherautók forgalma.

A témában tartott közmeghallgatáson részt vevő Breier László, a beruházó Vörösvár Invest Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a forgalom, légszennyezettségről készült hatástanulmány, szakhatósági állásfoglalás. Ezek eredményét nem részletezte − az Indexnek írt válaszában azt írta, a tanulmány egyelőre nem hozzáférhető a nyilvánosság részére −, de elmondta, az utak forgalma várhatóan meg fog nőni, de az úthálózat alkalmas ezt kezelni. Az áruszállítást pedig inkább nagyobb, 12 tonnás teherautókkal oldanák meg, annak ellenére, hogy 7,5 tonnás övezeti besorolású a terület, mert így legalább kevesebbszer kell fordulniuk.

Sokan azt is kifogásolják, hogy a lakókat nem vonták be egy ilyen fontos, a nagyközség falusi arculatát nagyban befolyásoló, hosszú távon megváltoztató döntésbe. Szerintük az ott élők többsége inkább a falusias arculatot szeretné megőrizni, és nem szeretné a látványos városiasodást. Tartottak ugyan pár hete egy lakossági fórumot, de a projekt ellenzőit nem sikerült megnyugtatnia a település vezetőinek, hiába sorolták a pozitívumokat.

De a pozitívumok sorolása mellett egy másik nagyon fontos érve az önkormányzatnak: az, hogy ők nem tehetnek semmit.

A CBA nem hallgatott az önkormányzatra sem

Nem tehetnek semmit, mivel a telek eladását, a helyzetet örökölték, a terület magántulajdonban van. A szerződésben ott áll az is, hogy kereskedelmi tevékenységet folytathat az új tulajdonos, így ha minden jogszabályt betart, akkor az önkormányzat abban nem akadályozhatja meg. Ha mégis nagyon akarná, csak olyan módon tehetné, aminek hosszú pereskedés után valószínűleg nagy kártérítés lenne a vége.

Többen azt kifogásolják, hogy ha már mindenképp nagyobb üzletközpontra van szükség a megnövekedett lakosságszám miatt, vajon miért nem a település szélén építik meg azt? Kisboltok így is vannak Nagykovácsi főutcáján, egy kis CBA most is működik a központban, a nagybevásárlásokra pedig ki lehetne menni a település szélére.

A polgármester elmondása szerint ők próbáltak más területet ajánlani a cégnek, olyat is, ami még magántulajdonban van. A CBA viszont nem fogadta el egyiket sem, ők az eredeti terveknek megfelelően a központban szeretnének építkezni. A beruházó az Indexnek azt írta, tényleg felajánlott az önkormányzat cseretelket, de ők egyértelműen a központban gondolkodnak. Egy település széli üzletnél „a gyalogosan érkező vásárlók utazásra kényszerülnének, a település nagysága pedig nem teszi lehetővé 2 élelmiszeregység gazdaságos működtetését" − írta.

Akik támadják az elképzelést, attól is félnek, hogy egy üzletközpont éppen azokat a kis boltokat, vállalkozásokat öli meg, melyek miatt olyan hangulatos Nagykovácsi. A konditerem, a kis kávézók, a virágboltok: ezek kaphatnak majd konkurenciát. Közben az egyik kávézó tulajdonosa arról beszélt, eleve kellett ezeknek a kisüzleteknek egy-két év, mire beindultak. Ráadásul a tervek szerint a bérleti díjakat a piaci ár alá tervezik belőni, ami egyrészt kifejezetten jól hangzik, másrészt pont azok félelmeit erősíti, akik az elmúlt években alakították ki saját kisüzletüket.

Miért kell pont egy pláza a központba?

Sokan azt is problémásnak tartják, hogy a település vezetése egy üzletközponttal képzeli el beteríteni a város központját, mikor például nincs Nagykovácsiban egy rendes sportpálya sem, amit mindenki használhatna. Eleve sok a fiatal, a gyerek, de a felnőttek nagy része is szívesen sportolna. Ehhez képest elkészült egyetlen focipálya, ami körbe van kerítve, az egyetlen tornateremben pedig vérre menő küzdelem zajlik az időpontokért.

Kiszelné Mohos Katalin, Nagykovácsi polgármestere az Indexnek telefonon csak annyit mondott: az ügy föl van fújva, ő, mint polgármester egyébként sem sokat tehet. A telket eladták, az már magántulajdon. Szerinte egyébként ez a beruházás csak az előnyére válik a településnek. Érveit a saját oldalán közzétett írásban is összefoglalta.

Azt írja, a cseretelek ügyében ugyan nem, de az eredetileg tervezett hatalmas plázaépület megváltoztatásában nyitottak voltak a beruházók. Végül a legutolsó tervben már egy három kőépületből álló komplexum épülne: az egyikbe költözne a konditerem és orvosi rendelő, a másodikban pedig lenne a Príma, drogéria, önkiszolgáló étterem, és néhány más üzlethelyiség, amelyet kiadnának. 

És hogy mire használnák a harmadik épületet? Oda költözne át maga az önkormányzat a mostani romos, rossz állapotú hivatalból. 

A polgármester hosszan sorolja az előnyöket: nagyobb választék a boltban, kedvezményes, rendes hely az önkormányzatnak, sportolási lehetőség, nagyobb iparűzési adó, környező utcák, járdák felújítása, több parkolóhely, parkosítják a területet, új munkahelyek.

Azokra a kritikákra, miszerint a település falusias jellege, arculata veszne oda a nagyberuházással, a polgármester a közmeghallgatáson azt mondta: a falusias jelleg megszűnése az utóbbi húsz évben történt beköltözések, a zöldterületek elfoglalása miatt már rég elkezdődött, nem kellene egy nagy élelmiszerboltra fogni az egészet. Ráadásul szerinte, ha a most bevont területek beépülnek, a település elérheti a 12 ezer lakost, ami miatt szükség van az ilyen fejlesztésekre.

A beruházást ellenzők most ott tartanak, hogy úgy gondolják: a település vezetőségével nem igazán lehet tárgyalni, mivel azok teljes mellszélességgel kiállnak a tervek mellett. Ezért valamilyen civil egyesültet terveznek létrehozni, hátha úgy hatékonyabban képviselhetik az ott élő ellenzők érdekeit. Emellett megpróbálják maguk mellé állítani a református egyház képviselőit, mivel a tervezett épületegyüttes mellett található még a református templom is.