Sosem mondtam, hogy 2015-ben váltópárt leszünk

Egyéves elnökségének egyik fontos történése, hogy üres lett a pártszékház. A párt is üres lett?

Elnökké választásomkor egyértelműen beszéltem az örökségről. Nem hallgattam arról, hogy egy komoly adóssághalmaz rendezése maradt rám. Nem volt más választásom, mint rendezni a kialakult helyzetet. Ha nem tettem volna meg a szükséges lépéseket, akkor tényleg áram sem lenne a Jókai utcai épületben.

Ön tudta csak befizetni a rezsit?

Nem erről van szó. Világossá vált, hogy a pártot át kell alakítani, a struktúra nem alkalmas arra, hogy képes legyen visszakerülni a helyi közösségekhez, és alternatív erővé formálódjon. A párt túl zárt, túl bürokratikus volt, túl központosított volt, ráadásul fejnehéz. Bizonyos értelemben ennek szimbóluma volt a székház.

Kiköltöztek, de még mindig nem sikerült eladni a székházat.

Helyes döntés volt, hogy kiköltöztünk. Ha lesz vevő, tájékoztatni fogjuk a médiát.

És van vevő?

Jelen pillanatban érdeklődők vannak. De ennél fontosabb, hogy mi lesz az eladás után. Lesz a fővárosban egy olyan közösségi tér, amely nem csupán egy pártszékház.

Akkor ez nem új székház lesz?

Nem székház, közösségi tér. Több mint székház.

Egy mobilfórumot képzeljünk el, vagy lesz állandó helye?

Egy állandó helyen lesz, de még nem dőlt el, hol.

Mitől lesz ez más, mint egy pártszékház?

Attól, hogy nem pusztán  a párt működik benne. Civilek, értelmiségi műhelyek találkozó helye lesz. El tudom képzelni, például, hogy Facebook-csoportok nyilvános centruma lesz. A baloldal holdudvaráé lesz ez a közösségi tér.

Konkrétan milyen civilekre, műhelyekre gondol, kik vágynak most az MSZP társaságába?

Természetesen vannak civilek, különböző szakmai csoportok, akikkel folyamatos kapcsolatot tartunk. Legutóbb éppen a migráció ügyében volt ilyen típusú megbeszélésünk. Kezdeményeztünk egy találkozót kilenc civil szervezettel. Ehhez egy külső helyszínt kellett keresnünk. A jövőben erre nem lesz szükség ha ezt a problémát megoldjuk.

Csak Budapesten fogja ezt kialakítani? Vagy később a megyeszékhelyeken is felváltja a pártirodákat egy ilyen közösségi tér?

Az összes választókerületben elindult a hálózatszervezés, ahogy ezt az Index is megírta korábban. Az a szándékunk, hogy ezeken a helyszíneken is szolgáltatásokat nyújtsunk.

A választókerületi átalakítást azért tudomásunk szerint sok kritika éri belülről, a pénzüket, befolyásukat féltő megyei elnökök rendesen fúrják a folyamatot. Ezek mennyire hátráltatják a dolgot?

Megvan a választókerületi felelős mind a 106 választókerületben. Ők a tervek szerint végzik a feladatukat. 

De mi az, ami más most?

Az, hogy 106 választókerületben szervezik az MSZP-t.

De egy konkrét példát tud mondani, miben érhető tetten, hogy más és másként zajlik az MSZP-nél?

106 társadalmi szervező az országos pártközpont napi operatív irányítása alatt dolgozik. Nem szükséges összehívni azért különböző testületeket, hogy egy információt eljuttassunk, mondjuk, Zalakarosra. Gyorsabbá tudtuk tenni a mozgásunkat. De ez csak a kezdet.

Pénzzel rendelkezhetnek ezek a társadalmi szervezők?

Nem ez a legfontosabb. Nem minden pénz kérdés. Ha kijelölik az ügyet, megvan hozzá a forrás is. 

Arról volt vita, hogy ki jelölje ki a választókerületi felelősöket?

A választókerületek javasolták a felelősöket, én azokkal dolgozom, akiket helyben választottak. Nem én jelölöm ki, nálunk nem kell elzarándokolni Felcsútra.

Tényleg úgy érzi, hogy gyorsabbá vált az MSZP? Mert kívülről ez nem nagyon látszik.

A türelmetlenséget mindig biztatásként fogom fel. De látni kell, honnan indultunk, mi volt a kiinduló pont. Szembe kell nézni azzal, milyen berendezkedés vitte az MSZP-t kétszer is kétharmados vereségbe: leginkább a bezárkózás. Erről a holtpontról kellett elmozdulnunk. Elvégezzük a szervezet átalakítást, megcsináljuk, amit elmulasztottunk korábban.

Ha ennyire jól mennek a dolgok, hogy lehet, hogy több kutató is már 10 százalék alá méri az MSZP-t?

8,3 százalékon állt a párt, amikor átvettem. Ezután három időközi parlamenti választásból kettőt megnyertünk, egyben majdnem 30 százalékot értünk el. Jelen pillanatban nem az foglalkoztat, hol állunk, hanem az, hová szeretnénk eljutni.

De miért nem tud a kutatások szerint hónapok óta 10 százalék felé kúszni az MSZP?

Ahol ma állunk, az a kiinduló pont. Számos tisztázandó kérdés van a múltunkat illetően is. Én sosem mondtam, hogy 2015-ben váltópárt leszünk. Ígértem bármikor is, hogy győzelemre viszem a pártot 2015-ben? Hogy előrehozott választásokon fogunk nyerni? Nem mondtam, mert építkezni kell. Ki kell hordanunk az új válaszokat az embereket leginkább foglalkoztató kérdésekre.

Előbb említette, hogy tisztázni kell az MSZP elmúlt 10-12 évét. Mire gondolt?

Amit én gondolok a múltról, annak jelentős részét elmondtam a tavalyi pártértekezleten. De az értelmiséggel és a tagsággal még közösen fel kell dolgozni az elmúlt időszakot.

Mesterházy Attila elnökségéről például még nem ismerjük a véleményét.

Lehet, hogy 2010-ben is el kellett volna végezni azt a szervezeti átalakítást, ami mostanra maradt.

Mesterházy rossz elnök volt?

Ez rossz felvetés. Ő más stratégiát választott az elmúlt négy évben. De ez nem csak az ő felelőssége, én is végigdolgoztam a parlamenti frakcióban azt a négy évet. Nem ismertük fel, hogy az alaptörvény elfogadása után megváltozott az ellenzék eszköztára. Az ellenzéki oldalon zajló összefogósdi 2013 nyarától finoman szólva nem volt sikeres. Tekintsük úgy, hogy nagy tapasztalás volt.

Vagyis kizárja, hogy ugyanilyen összefogás-tárgyalások kezdődjenek?

Ezt a politikát nem lehet megismételni. Azt kell megérteni, hogy nem füstös szobákban dől el, hogy például Balatonfüreden ki fog indulni. Helyben kell dönteni a jelöltről.

Az önkormányzati választások óta azért több választáson is összefogott az MSZP a baloldali pártokkal, például a DK-val.

Volt egy megállapodás arról, hogy ebben a ciklusban az időközi választásokon mindig az a párt indít jelöltet, amelyik 2014-ben is indított. A többiek meg eldöntik, tudják-e támogatni. Ehhez természetesen én is tartom magam.

Egyre többen beszélnek a pártban Mesterházy Attila visszatéréséről. Ön tart ettől?

Érzékeli, hogy Mesterházy vissza akarja venni a pártot?

Azt érzékelem, keresi a helyét. És biztos vagyok benne, hogy meg is fogja találni. Komoly tapasztalattal rendelkezik, meggyőződésem, hogy kamatoztatni fogja például külpolitikai szaktudását.

Mesterházy támogatóinak egyik kritikája, hogy a Jobbik elhúzott az MSZP mellett, holott az elmúlt négy évben azért sikerült a pártnak maga mögé szorítania.

A Jobbik tavaly májusban előzte meg az MSZP-t az EP-választáson. Akkor nem én voltam az elnök, és a pártot nem a mostani elnökség irányította.

De nem érzi magát hibásnak, hogy egyre jobban lemarad az MSZP a Jobbiktól?

Más utat járunk be, mint mondtam. Nem hozzájuk hasonlítom magam. Nem szabad kapkodni, új alapokat kell lerakni. 

Az újjászületés helyett azonban egyelőre az látszik, hogy nem sikerült egységes álláspontot kialakítani mondjuk az olimpiarendezésről.

Az MSZP elnöksége, az MSZP frakciója döntött: nem támogatjuk az olimpiát, s ezt mindenki tudomásul vette.

De MSZP-s polgármesterek másképp szavaztak a fővárosi közgyűlésben, a budapesti elnök is máshogy beszélt. Az elmúlt 4-5 hónapban mást kommunikált az MSZP.

Két különböző kérdésre adtunk két különböző választ. Az első kérdés az volt, hogy elvileg támogatja-e a párt az olimpiát. Elvileg természetesen igen. De a benyújtott konkrét országgyűlési határozatról addig szó sem volt. Az 1300 oldalas tanulmányt meg sem kaptuk időben, hogy értelmezhessük, mi lesz az a kihívás, amit két kormányzatnak kellene végigcsinálni 2024-ig. Ez óriási különbség.

Elvileg szeretnék feljutni a Marsra első magyarként? Igen. Konkrétan hogyan? Nem tudom, mert nem mondja meg senki, hogy az milyen kockázatokkal jár. Az olimpiarendezésért volt már belpolitikai kampány 2002-ben is, de a rendezés gazdasági hátterét még most sem sikerült kidolgozni. Meggyőződésem, hogy  jogos volt a nem szavazat.

Ön szerint tehát helyes volt az a mód, ahogy a párt az olimpiával kapcsolatban kommunikált?

Igen, szerintem az. De a pártban mindenkinek meg kell tanulnia, hogy ha különvéleménye van, akkor azt be kell vinni a testületek elé, és ott kell megvitatni. Nyitottak vagyunk a vitára, az összes létező áramlat, csoport, ha véleménye van, fogalmazza meg a javaslatát, és meg fogjuk vitatni.

De Bokros Lajos főpolgármesteri jelölésekor is nagyjából ugyanezek a jelenségek jöttek elő, mint most, hiszen ott is mást képviselt a budapesti és mást az országos elnökség.

És kinek lett igaza? Nem lett Bokros Lajosból főpolgármester. Sőt, ott az volt az igazi kérdés, hogy volt-e a szocialistáknak saját jelöltje. Mert ugye volt, de őt jól jégre vittük, aztán jelölték Falus Ferencet, aztán Bokrost. Ez volt az a pont, ahol meg kellett állni. Az MSZP nem attól lesz egységes, hogy mindenki egy követ fúj, hanem attól, hogy vitázik, aztán a végén hoz egy döntést. Ahogy egy családban, ugyanígy egy politikai családban is természetes a vita. Hozzá kellene ehhez szoknunk.

A pártátszervezés után mikor kezdődik a kormányzati felkészülés?

2015-ben az őszi kongresszus meghatározza a párt politikai céljait, és azt a stratégiai irányt, ami elvezet 2018-hoz. Itt lezárjuk a hátralévő szervezeti kérdéseket is, olyan ügyeket, mint például az előválasztás, és még egy sor más kérdést. 2016-ban már csak a kormányzati felkészülés, programkidolgozás marad.

Mikorra hívják össze a kongresszust?

November 28-ra. Nem tisztségekről, hanem politikánkról szól majd. 2016 lesz a programalkotás éve. Egy sor olyan kérdés van, amit  meg kell vitatnunk. Ilyen például a migráció, ami középtávon meghatározó ügy lesz Európában és Magyarországon is. A nemzetállamok külön-külön ezt nem tudják megoldani, nem véletlenül szorgalmaztuk, hogy közös európai megoldás kell. Ebben az európai és a magyarországi baloldalnak is feladata van, hiszen ez olyan kihívás, amivel eddig nem találkoztunk. Népszerű dolog azt mondani, hogy ne jöjjenek ide a menekültek, de jóval árnyaltabb megközelítésre van szükség.

Eldöntötte, hogy indul-e a pártelnökségért?

2016 őszén lesz a tisztújítás.

Engem nem az foglalkoztat, hogy mi lesz a tisztújításon, hanem az, hogy el kell végezni a munkát. Mindenki végezze el, amit vállalt! Amit vállaltam, én el fogom végezni.

Többször is mondta, hogy rengeteg munka van még hátra. Jövő őszig konkrétan min kell még munkálkodnia?

Lezárni 2015-öt, 2016-ra pedig elkészíttetni azokat az anyagokat, amelyek alkalmasak lesznek arra, hogy a párt körül újra kialakuljon a szellemi holdudvar. Az időszak arról szól majd, hogy az alapok meglegyenek, aztán meg tudjuk vitatni különböző műhelyekben, utána pedig teríteni a rendszerbe. Ezzel párhuzamosan eszmét cserélni szimpatizánsainkkal arról, hogy nézzen ki a program.

Nemcsak a vitaanyagok terítése fontos, nyilván el kell dönteni azt is, hogy ki legyen majd a miniszterelnök-jelölt.

Lesz az is.

Önnek van ambíciója ezen a téren?

Nincs. Ambícióm arra van, hogy győzelemre esélyes miniszterelnök-jelöltünk legyen.

Ez mit jelent?

Azt, hogy az MSZP olyan párt legyen, amely képes alternatívájává válni a jelenlegi Fidesz-kormánynak, és a miniszterelnök-jelöltünk ehhez járuljon hozzá. Engem ez foglalkoztat. Alkalmassá kell tennünk az MSZP–t arra, hogy létrehozza azt a szakértőkből álló árnyékkormányt, szakértői kormányt – mindegy, hogy minek nevezzük –, személyi kört, amely visszaadja a kormányzás hitelességét. 

Akkor finomíthatjuk úgy, ha ezt a még jelentősnek tűnő munka elvégzi, akkor még lehet önnek is ambíciója?

Nem, ne finomítsuk. Egyenesen fogalmazok: nincs ilyen tervem

Ön vagy más, de végül hogyan fogják kiválasztani az alkalmas embert?

Előválasztással. Már hosszabb ideje folyik a gondolkodás arról, hogyan lehet ezt a magyar politikában előzmény nélküli kiválasztást megcsinálni. Jövőre összeáll a menetrend, s az eddigi tapasztalatok alapján a szakértők ki fogják dolgozni a részleteket. Ez nem diktátum lesz, én csak azt fogalmaztam meg, hogy van egy ilyen igény.

Hogyan juthat be valaki az aspiránsok közé?

Ha valaki vállalkozik miniszterelnök-jelöltségre, és alkalmas, a program egyeztetés után, neki kell indulnia 106 választókerületbe, és ott kell kampányolnia.

Ön most is járja az országot, ismeri a párt tagságát, szimpatizánsait, holdudvarát. Találkozott már olyan emberrel, akiben meglátta a lehetőséget?

Nekem nem ez a kérdés. Nem tartunk még ott, az építkezést nem lehet megspórolni. Üres halmazra ráültetni valakit, nem lehet.

A szövetséges pártokat hogyan vonja be az MSZP az előválasztásba? DK-sok, vagy liberálisok is választhatnak?

Ha kidolgoztuk a menetrendet, ha kész a program, akkor azt minden párt maga dönti el, hogy viszonyul ehhez. Bizonyára megkerülhetetlenek lesznek az ezzel kapcsolatos viták és egyeztetések.

Arról volt szó, hogy a Fidesz új pályára kényszerítette az ellenzéket, és elvette azokat a régi eszközöket, amelyeket ciklusokon át élhettek a parlamenti pártok. Sikerült már kitalálni olyan eszközöket, amelyeket az új pályán használhatna a párt?

Előkészítés fázisában vagyunk, bevetés előtt.