A jelen migrációs helyzetben adná magát, hogy a fejlesztésekkel az illegális határátlépésekre akarnak jobban odafigyelni, de a mohácsi rendszerbővítés már 2011-ben – jóval a menekülthullám előtt – tervben volt. Magyarországnak a schengeni határ miatt kötelezettségei vannak arra, hogy fellépjen az áru- és embercsempészettel szemben, ezt pedig akadályozta az eddigi vakfolt.
„Mohácsnál évente 8-15 tiltott határátlépés miatt kell eljárnunk” - mondta el az Indexnek Kalmár Ádám rendőr alezredes, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Idegenrendészeti Osztályának vezetője. Kalmár szerint a határ itteni szakasza nem frekventált migrációs útvonal, ami változhat majd a Szerbia felőli határzár miatt. Jellemzőbb, hogy cigarettát hoznak át illegálisan a határon. Ez is nagyjából évi 15-20 eset.
„A migráció is folyamatosan emelkedik. Emiatt fontos a fejlesztés"
– tette hozzá Kalmár.
Az utóbbi években a Duna biztonsági és gazdasági szempontból is felértékelődött az Európai Uniónak. Magyarországnak is fontos szerepe van a Duna-stratégiában, mivel Magyarország jelenleg a dunai kereskedelem és közlekedés déli határpontja. Minden érkező vagy távozó hajó ellenőrzése a magyar fél feladata. Az utóbbi időben ebben már a horvát kollégák is helyben segítenek: a szomszédos ország határrendészei is ott ülnek a mohácsi központban.
A Belügyminisztérium és az Európai Unió Külső Határok Alapjának 395 millió forintos beruházásából két radartornyot építettek - egyet Mohácsnál, egyet pedig Kölkednél -, amelyekről hő- és HD-kamerákkal figyelhetik a folyót és a vízpartot. Az állomásokra külön biztonsági kamerákkal vigyáznak az esetleges rongálók miatt.
A berendezések jeleit a határkikötő állomáson, egy operatív helyiségből figyelik a rendőrök: ha valami gyanúsat látnak, máris küldik a járőrhajókat. A rendszer működéséről részletesebben videónkból tájékozódhat.
A megújult rendszer júniusi üzembe helyezése óta még nem kellett a hatóságnak intézkednie.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
