Prőhle: A magyarok nincsenek hozzászokva az idegen vallásokhoz
További Belföld cikkek
- Rétvári Bence: Januártól átlagosan 21,2 százalékkal nő a tanárok és az óvónők bére
- Sulyok Tamás karácsonyi üzenete: Sose tekintsünk a másik magyarra ellenségként!
- Műtét közben tanul az új budapesti robotsebész, de egyedül mégsem operálhat
- „Megszólalt a Kicsi” – karácsonyi különkiadást kapott a Menczer–Magyar-csörte
- Padlógázzal ment szemben a forgalommal egy ámokfutó sofőr Szolnokon
"Ez egy kicsit olyan, mint a fal leomlásakor", mondta a Süddeutsche Zeitungnak adott interjúban Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára. Prőhle szerint hétfőn egy félreértés okozta, hogy több ezer menekült szállhatott fel az Ausztriába induló vonatra, írja az MTI.
Berlini fal 1989: a nagy félreértés
A Német Szocialista Egységpárt (NSZEP) Központi Bizottságának titkára, Günter Schabowski 1989. november 9-én este a keletnémet televízióban és rádióban élő adásában közvetített sajtótájékoztatón jelentette be a határok, beleértve a Nyugat-Berlinbe vezető átkelőhelyek megnyitását. Az intézkedést csak másnaptól és rendőri engedélyhez kötve tervezték bevezetni, de Schabowski egy olasz újságíró kérdésére tanácstalanul azt válaszolta: az azonnal hatályos. A tömeg még az adás alatt megindult a határátkelőhelyekhez, és lebontotta a 28 évig álló berlini falat.
Prőhle azt mondta: nyilvánvalóan Angela Merkel német kancellár sem úgy gondolta azt, ami a hétvégén még úgy hangzott, hogy minden szíriai állampolgárt befogadnak Németországban. A menekültek viszont ezt szó szerint értették, a magyar rendőrség pedig úgy értelmezte a helyzetet, hogy a menekültek felszállhatnak a vonatokra. Arra a felvetésre, hogy a kormány és a rendőrség bizonyára megkönnyebbült, hogy a hetek óta túlzsúfolt pályaudvarok elkezdtek kiürülni, a helyettes államtitkár azt mondta: "talán ez is szerepet játszott".
Az ideiglenes műszaki határzárról elmondta, hogy az nem a menekültek, hanem az embercsempészek elriasztását szolgálja, és azt, hogy a menekültek szabályozott keretek között léphessenek be az országba.
Prőhle hangsúlyozta:
az állami szuverenitás része, hogy tudni akarjuk, ki lép be országunkba.
Az interjúban azt kérdezték, Magyarország miért akadékoskodik a menekültekkel, ha tudható, hogy a legtöbb menekült továbbutazik. Prőhle azt válaszolta: szerinte nem lehet érvként felhozni Magyarország ellen, hogy schengeni országként komolyan veszi a szerepét.
Mint mondta, a menekültek nagyjából 4 százaléka Magyarországon marad, és a kormányzat aggódik a társadalom teherbíró képessége miatt. A német társadalommal ellentétben ugyanis a magyarok nincsenek hozzászokva az "idegen vallásokhoz" és egy "erős muzulmán közösséghez".
Arra a kérdésre, hogy miért nem szoktatják hozzá a társadalmat mindehhez, Prőhle azt mondta: azért, mert más országok példáján látni, hogy az integráció folyamata igen nehéz. Németországban az utóbbi években egy "új, realistább szemléletmód" alakult ki, amelyből a magyarok levonhatják azt a tanulságot, hogy "nem minden olyan csodálatosan egyszerű" a "más emberek és vallások" integrációjában.
Arra a kérdésre, hogy a kormány miért nem enged kibontakozni egy olyan tanulási folyamatot, amely Németországban elindult, Prőhle Gergely a világban és Európában várható demográfiai átalakulást vázolva aláhúzta: Magyarország "legfontosabb célja" az, hogy "okos családpolitikával" igyekezzen megküzdeni ezekkel a népesedési folyamatokkal.
A menekültek tagállamok közötti elosztására kidolgozott kötelező kvóták rendszerének elutasításáról azt mondta: a magyar kormány mindig is ellenezte, hogy az Európai Bizottság túllépjen hatáskörén.Prőhle szerint nem lehet "Brüsszelben központilag meghatározni", ki nyer befogadást egy államban. Magyarország nem zárkózik el automatikusan valamennyi menekült befogadásától.
Arra a felvetésre, miszerint Pozsony részéről megfogalmazódott, hogy Szlovákia nem kíván muzulmánokat befogadni, és ezt akár Orbán Viktor is mondhatta volna, a helyettes államtitkár azt mondta, hogy "ezt esetleg ő is mondhatta volna". A menekültválság és az EU jövőjének lehetséges összefüggésére vonatkozó kérdésre Prőhle Gergely kijelentette, hogy a válság "civilizációs" jelentőségű és az EU eddigi legnagyobb kihívása.