Szilvia
10 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Visszakozott a kormány az egyházügyi törvénynél

2015.09.29. 16:38
  • Nem az állam, hanem a bíróságok veszik nyilvántartásba az egyházakat.
  • Húsz év belföldi, 100 év külföldi működés helyett elég csak 5 évnyi működést bizonyítani.
  • 10 ezer fős taglétszám helyett elég csak 1000 fő is.

Ezek a fő tételei az új egyházügyi törvény tervezetének, amelyről a Magyar Nemzet számolt be. A tervezetet már az őszi ülésszakban elfogadhatják.  (A teljes tervezetet itt olvashatja el.)

A korábbi szabályozás több pontját az Alkotmánybíróság júliusban megsemmisítette. Az új törvénnyel azok a kisebb egyházak is hozzájuthatnak az egyszázalékos felajánlásokhoz, akiket az előző törvény a nagy egyházak javára kizárt a támogathatók köréből.

Az egyházügyi törvény módosításának koncepciója szerint a jövőben már nemcsak vallási egyesületeket és egyházakat, hanem vallási közösségeket, vallási egyesületeket, nyilvántartásba vett és bejegyzett egyházakat különböztetnének meg.

Így alapítson vallási egyesületet

Vallási egyesületet legalább 10 fős taglétszám esetén lehetne alakítani, és így jogi személlyé alakulhatna a közösség. A vallási egyesületek kérhetnék közhasznú szervezetként való elismerésüket is, és közfeladatok ellátására is vállalkozhatnának az állammal kötött egyedi megállapodás alapján, amelynek teljesítéséhez támogatás járna. Az egyesületek – közhasznú szervezetként – jogosultak lennének a felajánlott adó 1 százalékokra, de csak az egyesületeknek járóra, és nem az egyházira. 

Így alapítson nyilvántartott egyházat

A módosítás egyik legfontosabb újítása a nyilvántartásba vett egyház jogi kategóriájának megalkotása. Ez egyszerűbb feltételeket írna elő az egyházzá alakuláshoz, mint a kifogásolt szabályozás. Ahhoz, hogy vallási egyesület kérhesse egyházként történő nyilvántartásba vételét, az új szabályozás legalább 1000 fős taglétszámot, vagy az 1 százalékos személyi jövedelemadó (szja) felajánlások alapján is igazolható társadalmi támogatottságot (400 felajánlás 3 év átlagában) ír elő, további feltétel pedig a legalább 5 éves vallási egyesületként való működés lenne. A nyilvántartott egyházak szélesebb jogokat kapnának a vallási egyesületeknél: hitéleti tevékenységüket az állam adókedvezményekkel (például egyházi személyek szja- és tb-kedvezménye), valamint egyes tevékenységek (például fakultatív hitoktatás) finanszírozásával támogatná, és megkapnák az úgynevezett egyházi 1 százalékot, illetve annak kiegészítését is.

Máshogy szűrik ki a csalókat

A tervezet szerint az állam nem tehet különbséget a vallási közösségek között- De a közfeladat-ellátás állami támogatása már eltérő lehet. Ennek szellemében a tervezett új szabályozás szerint az állam a közfeladatok ellátása érdekében a vallási közösségekkel csak egyes részterületekre vonatkozó egyedi megállapodásokat, míg a bejegyzett egyházakkal átfogó jellegű együttműködési megállapodásokat is köthet.

A koncepció a visszaélések szűrésére elsősorban nem a nyilvántartásba vétel feltételeinek szigorítását, hanem a jelenleg is hatályos garanciális szabályok és szankciórendszer következetes végrehajtását tartja alkalmasabbnak.