Móric
5 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Nagyon egymásra találtak a V4-ek

2015.10.09. 13:24

Nagyon jól egyetértünk mindenben, legyen szó migrációról, klímapolitikáról energetikáról, szolidaritásra van szükség, irányunkban, de tőlünk azt ne várják el – ez derült ki a Visegrádi országok államfőinek és a hozzájuk meghívott horvát kormányfőnek balatonfüredi közös sajtótájékoztatóján. Milos Zeman cseh elnöktől azt is meglehetett tudni, hogy a menekültek ájfonnal felszerelt gyáva fiatalok.

A kétnapos találkozó végi sajtótájékoztatót Áder János nyitotta meg, a házigazda után a többiek is megerősítették azt, amit a magyar államfő mondott:

  • Meg kell erősíteni az EU külső határait
  • Jogszerűvé, ellenőrizhetővé kell tenni a migránsok beáramlását, és megállítani, aki nem jogosult védelemre
  • Segítséget kell nyújtani Törökországnak, Jordániának, Libanonnak „méltó körülményeket biztosító” menekülttáborok építéséhez
  • Hot spotokat kell felállítani a török-görög határon

Az utóbbi elemhez minden megszólaló hozzáfűzte: ez a gyermekek oktatásának megszervezését is jelenti az ott lévők élelmezésének és orvosi ellátásának biztosításán felül, így segítve, hogy mielőbb visszamehessenek a menekültek a háború dúlta Szíriába – más kérdés, hogy ez a szíriai helyzet rendezése nélkül nem elképzelhető.

A korábbi magyar vádakhoz képest jóval enyhébb hangot ütött meg Horvátország kapcsán Áder, megjegyezve, hogy a menekültválság nem csak horvát probléma, egyedül azt em hogy ő, de az EU sem tudja megoldani, szélesebb nemzetközi összefogásra van szükség. (A horvát elnök, Kolinda Grabar-Kitarovic láthatóan sokkal kedvezőbb nyilatkozatokat kap Budapestről, mint amilyet kapott a kormányfő, Zoran Milanovic, akinek a novemberi parlamenti választásokon kell megmérettetnie magát. A választások kimenet nyitott, esélyes a győzelemre az ellenzéki konzervatív HZD, akivel Orbánnak könnyebb lenne közös hangot találnia.)

Zeman egy volt a népből

A cseh államfő fogalmazott a legnyersebben, amikor a menekültekről beszélt. (Viszont ő és lengyel kollégája beszédét részvétnyilvánítással kezdte a „hazáját hűen szolgáló, európai politikus”, Göncz Árpád halála kapcsán.) Míg a többiek azért megemlítették, hogy humanitárius válság van, segíteni kell a rászorulókon és a gazdasági helyzetük miatt útnak indulókat is meg kell érteni – de el kell várni a jogszerű magatartást – addig

Milos Zeman nem kertelt: a menekültek 90 százaléka jó anyagi körülmények közötti életerős fiatal, Iphone-nal felszerelkezve, akik családjukat is a polgárháborús övezetben hagyták, „ami nem vall bátorságra.”

Más kérdés, hogy eközben épp azokat a tételeket cáfolta, amiket igazolni akart: az elvándorlók gazdasági menekültek – ha jó anyagi körülmények közöttiek, akkor miért lennének azok – de családjaikat polgárháború övezetben hagyták – tehát mégiscsak van polgárháború, ahonnan menekülni kell.

A gyávaságra persze jó érv lehet – bár máskor épp az hangzik el, hogy gyerekeiket használják fel az illegális határátlépéskor, nyomást gyakorolva a rendőrökre, hogy ne tudjanak erővel beavatkozni –, és nyilván nem mond ellent annak a félelemnek is, hogy ezek a menekültek valójában dzsihádisták, ahogyan ezt Zeman reális lehetőségként felvetette.

Ha nem lett volna a nagy hangoztatott V4-es összeborulás, akkor talán itt lehetett volna az a pont, ahol ellentétet lehetett volna keresni: a szlovák elnök ugyanis Zeman után arról beszélt, hogy sok politikus a félelemre játszva igyekszik belpolitikai hasznot szerezni a menekültválságból. Andrej Kiska még azt is megjegyezte, hogy sok keleti tagállam bankautomataként tekint az EU nyugati államaira és nem szolidárisak akkor, amikor partnereinknek szükségük van a támogatásra.

Mindezt úgy mondta a szlovák elnök, hogy országa éppúgy elutasította az EU-ban már bent lévő menekültek elosztási kvótáját, mint Csehország és Magyarország.

Lengyelország ezt a szavazáskor nem tette, de Andrzej Duda felszólalásában már a kvóta értelmetlenségéről beszélt. Az ellentmondásfaktor-jelző faktor ennek ellenére nála nem akadt ki, amikor azzal folytatta, hogy "nem szabad egyetlen országot sem magára hagynunk a problémával”, mert a menekültválság az egész EU ügye.

Innen aztán gyorsan az EU határainak védelméhez szükséges szolidaritásról szólt, megjegyezve, hogy Lengyelország 1200 kilométeres EU-határt őriz, amit közösen kellene védeniük az EU tagjainak. Nem csak Lengyelország, de az EU teljes szakaszán. Ez az, amire nemrég a francia elnök, Francois Hollande is utalt az EP-ben felszólalva, és ez volt az, amit hat pontjában Orbán Viktor is felvetett.

Más ne piszkítson az orrunk alá

Ugyanez a kettősség jelent meg a találkozón érintett másik nagy téma, az éghajlatváltozás kapcsán: mindenki kiemelte, hogy a megoldás csak globálisan képzelhető el, egységes szabályozásba bevonva a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó gazdaságokat is, de ugyanekkor Zeman és Duda hangsúlyozták a leginkább azt is, hogy minden országnak joga van a maga energiamixéhez. Csehország saját energiabiztonságának jövőjét az atomerőműben látja – kétségtelen, hogy ez legalább a szén-dioxid kibocsátását csökkentené, egy sor más környezetvédelmi problémát felvetve – Duda pedig azt, hogy országa a jövőben is ki fogja használni gazdag szénkészleteit.

Az az észrevétel azonban jogos, hogy ha a nagyobb gazdaságok – az Egyesült Államok, Kína, Oroszország – nem csatlakoznának egy egységes szabályozáshoz az üvegházhatású gázok emissziójának csökkentése érdekében, akkor az EU magának ilyen korlátokat előírva versenyhátrányba hozná gazdaságát. Kiska főként az így elvesző munkahelyekre figyelmeztetett.

A harmadik terület az energetika, azon belül az ellátásbiztonság volt, amelyet a felszólalók érintettek, bár leghangsúlyosabban a lengyel, és a szlovák elnök, akik az Északi Áramlat gázvezeték bővítését kifogásolták. Az Oroszországot közvetlenül Németországgal összekötő gázvezetéket már korábban is kifogásolta Varsó, a Molotov-Ribbentrop-paktumhoz hasonlítva. Duda szerint tévedés gazdasági ügynek beállítani a projektet, az valójában kemény politikai kérdés, amely Ukrajnát is nehéz helyzetbe hozhatja, és az ellátási diverzifikációt veszélyeztetheti. 

Ezt ellensúlyozandó nem csak bővíteni fogják a V4-ek között lassan kialakuló vezetékhálózatot, hanem fontos szereplőként megjelenhet Horvátország is. Kolinda Grabar-Kitarovic ígéretet tett Krk szigetén a cseppfolyós gáz fogadására alkalmas terminál kiépítésére, ahonnan vezetékeken tévoli régiókból érkező földgáz is továbbítható lesz, így biztosítva újabb forrásokat a térség számára.