Halottaknak is lesz szavazatuk a következő választáson

Másfél évvel a parlamenti és egy évvel az önkormányzati választások után konferenciát szervez a Political Capital (PC) az új választási rendszer tanulságairól. Az elemzőcégtől László Róbert egy alapos tanulmányban is elemezte a tapasztalatokat, és megvizsgálta, hogy a 2018-as választásokra készülve mely pontokon kellene javítani.

A PC arra jutott, hogy a jelenlegi választási rendszer „több ponton is módosításra szorul”, és a cég felülvizsgálati javaslatokat is megfogalmaz ott, ahol szerinte

valamely választási alapelv sérül, vagy ahol komoly visszaélési lehetőség jelentkezik.

Érdemes sorra venni, hogy a nemcsak az ellenzék, hanem civil szervezetek és az EBESZ által is kritizált választási törvényben hol találhatóak olyan problémás pontok, amelyeket a PC szerint ki kellene 2018-ig küszöbölni.

Át kell alakítani a választókerületeket

A Fideszt talán a legtöbb kritika korábban is a választókerületek megrajzolásánál érte. Közismert tény, hogy egy párt a gerrymanderinggel, vagyis a körzetek politikai szempontú átalakításával elég komoly előnyt tud szerezni magának. Bár 2014-ben nem ezen múlott a választás, jól látszott, hogy a jobboldalibb falvak hogyan billentenek jobbra egy baloldalibb városlakók által lakott körzetet.

A PC a választókerületekkel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy a lakosságmozgások miatt hamarosan újra kell rajzolni a térképet, ezért módosítani kellene az erről szóló szabályozást. A törvény szerint egy választókerület lakosságszáma nem térhet el 20 százalékkal az átlagtól semmilyen irányba.

A PC szerint 2018-ig aligha marad mind a 106 egyéni kerület a határértéken belül, és ez lépéskényszerbe hozza a parlamentet. Csakhogy a körzetek módosításához kétharmad kell, ehhez pedig a kormánypártoknak ellenzéki képviselőkre is szükségük lesz. A PC szerint vagy feles törvénnyé kellene tenni a körzetmódosításokat, vagy fel kellene állítani egy független határkijelölő bizottságot, amely szigorú szabályok alapján járhatna el (és nem kedvezhetne egyetlen pártnak sem).

Át kell alakítani a levélben szavazást

A levélben szavazás lehetősége most kizárólag a magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgárok, vagyis a határon túli magyarok előtt nyitott. A választás napján külföldön tartózkodó (tanuló, dolgozó, nyaraló), de Magyarországon állandó lakcímmel rendelkező választópolgároknak viszont be kell fáradniuk valamelyik külképviseletre ahhoz, hogy élni tudjanak választójogukkal. Több szervezet, így a PC szerint is problémás így különbséget tenni így a szavazók között.

A PC szerint több megoldás is elképzelhető arra, hogy a külföldön tartózkodók ugyanúgy tudjanak szavazni. A levélszavazás kiterjesztésétől a teljes felszámolásig több lehetőség is van. Az elemzőcég szerint elképzelhető és hatékony lehet még az elektronikus szavazás valamely módjának bevezetés is, de „ennek realitása ma a legcsekélyebb”.

Elhunytak is szavazhatnak majd?

A levélszavazás egyik hátulütője lehet a PC szerint, hogy nem ellenőrizhető, ki ikszel. 2018-ban például a jelenlegi szabályok szerint elképzelhető, hogy egy elhunyt szavazó kap levélcsomagot, amelyet aztán bárki visszaküldhet. És lehet, soha nem derül ki a visszaélés.

Most ugyanis a külhoni állampolgárok névjegyzékébe jelentkezett szavazók, többségében határon túliak regisztrációja tíz évig aktív. A Nemzeti Választási Iroda automatikusan küldi minden szavazás előtt a levélcsomagot. A probléma az időközben bekövetkező elhalálozásokból ered: a magyar állam nem feltétlenül szerez tudomást a külföldön élő magyar állampolgárok esetleges elhalálozásáról.

A 2014-es választás előtt regisztrált közel 200 ezer választópolgár közül várhatóan lesznek, akik nem élik meg a 2018-as, illetve a 2022-es választást, ha azonban a szabályozás változatlan marad, címükre meg fognak érkezni a levélcsomagok, a szavazólappal együtt.

„Sajnálatos módon ez a helyzet a visszaélések újabb táptalaját képezheti, azt ugyanis

senki nem fogja tudni ellenőrizni, hogy a visszaküldött szavazólapot valójában ki töltötte ki, így arra sem derülhet fény, ha azt esetleg egy elhunyt állampolgár nevében valaki más tette meg.

Az elemzők szerint egyszerű megoldás lehet, ha minden egyes választás előtt az NVI egy nyomtatvány visszaküldésére kéri a külhoni állampolgárokat, akik ha ezt megteszik, regisztrációjuk újra aktiválódik, de csak az aktuális választásra.

El kell számoltatni a kampányoló civileket

A kampányok átláthatóságát nehezíti a PC szerint, hogy bár a pártok már hónapokkal a választások előtt elkezdik a kampányukat, költenek is rendesen, de a kampány hivatalosan csak ötven nappal a kijelölt dátum előtt kezdődik el. Vagyis a pártoknak ezen időszak előtt elköltött millióikról nem kell számot adniuk. Szintén probléma, hogy a pártok kiszervezhetik civil szervezeteknek a kampányt, a civilekre ugyanis nem vonatkoznak komoly elszámoltatási szabályok. Az EBESZ korábbi jelentése konkrétan meg is nevezte a CÖF óriásplakátjait, amelyek egyértelműen a Fidesz kampányával csengtek egybe.

A PC szerint a választási kampányra vonatkozó szabályok egy részét ki kell terjeszteni a kampányidőszakon kívülre, illetve „szigorú szabályokat kell hozni annak érdekében, hogy a választási kampány ne legyen kiszervezhető álcivil szervezetekhez”.

Ki kell szűrni a csalásokat a jelöltállításnál

A PC szerint önmagában nem problémás az, hogy a Fidesz megkönnyítette a jelöltállítást, és sokkal többen, sokkal könnyebben összegyűjthetik az induláshoz szükséges aláírásokat (500 aláírás kell egy választókerületben). Több esetben azonban felmerült a gyanú, hogy jelöltek, pártok egymásról másolták az aláírók adatait, hamisították a szignókat.

Éppen ezért a mostani rendszer fenntartása esetén a PC szerint a választási bizottságoknak és irodáknak további jogosítványokat és hosszabb határidőket kell biztosítani ahhoz, hogy az adatmásolásból fakadó csalások kiszűrhetők legyenek. „Ennek hiányában továbbra is minimális marad a lebukás kockázata, a zavaros jelöltállítási folyamat pedig továbbra is veszélyeztetni fogja a választások tisztaságát” – írta a PC.