Orbán nem győzte dicsérni magát a gyermekéhezés elleni harcban

Váratlanul betoppant az azonnali kérdések órájára Orbán Viktor miniszterelnök, aki a függőben lévő képviselői kérdésekre válaszolt is.

Napi négyszeri étkezés óvodában

Dúró Dóra, a kulturális bizottság jobbikos elnöke a gyermekéhezésről faggatta a miniszterelnököt. A dolog azért aktuális, mert a kormányoldal múlt héten nem engedte napirendre tűzni az úgynevezett nemzeti minimum programot, holott korábban a fideszes Csöbör Katalin is aláírta. Harrach Péter KDNP-frakcióvezető szerint azért nem támogatták, mert baloldali provokáció lett a gyermekéhezés elleni harcból.

Orbán Viktor nem jött zavarba: 

A nyomornak nincs pártszíne, de a megoldásnak van.

Szerinte az elmúlt 25 évben messze a Fidesz-KDNP-kormány lépett a legtöbbet a gyermekszegénység ellen. Orbán úgy fogalmazott, hogy Magyarország ma egy olyan egyedülálló európai ország, ahol a gyermekek 90 százaléka óvodás korától, azaz hároméves korától naponta négyszer az állam pénzén enni kap, "tehát nem éhezhet", függetlenül a szülei anyagi helyzetétől. 

Ma a 2010-es 28 milliárd helyett 72 milliárd forintot költ a kormány a gyermekétkeztetésre. Orbán hozzátette, hogy 2015-ig 92 ezer gyerek kapott ingyenes ellátást, az idén szeptember 1-jétől már 318 ezer.

Nem hókuszpókusz, hanem autópálya 

Az MSZP miskolci képviselője, Varga László a városának tett ígéretekről kérdezte a kormányfőt. Ilyen ígéret volt például a Kassa-Miskolc autópálya, az ipari park és az intermodális csomópontról. Az ellenzéki politikus egyúttal javasolta a Diósgyőri Acélművek területének barnamezős rehabilitációját.

Orbán Viktor szerinte "az ígérgetés sem rossz dolog a politikában", de Miskolcon nem ígérgettek, hanem egy megállapodást írtak alá a jövőbeni teendőkről. "Azt még mi, falusiak is tudjuk, hogy sikeres nagyvárosok nélkül nem lesz sikeres a magyar vidék" - tette hozzá.

Orbán megígérte, hogy a mostani ciklus végéig minden határig eljutnak az autópályák.

Nem csökkentett műszaki tartalom, meg hókuszpókusz, hanem autópályáknak kell az országhatárig elmenni.

Az intermodális csomópont ügyében "forrásharcok" zajlanak a nagyvárosok között, de Miskolcnak jók az esélyei - mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy a diósgyőri barnamezős rehabilitációs javaslatot megvizsgálják.

Férfiak nyugdíjba vonulása 40 év után

Sneider Tamás, a Jobbik alelnöke a férfiak 40 év utáni nyugdíjazásáról kérdezte Orbán Viktort. Úgy volt először, hogy erről lehet népszavazást tartani, majd az Alkotmánybíróság mégsem engedte át. Sneider azok nehéz helyzetére hívta fel a figyelmet, akik ugyan még nem érték el az egyébként egyre emelkedő nyugdíjkorhatárt, de fizikailag már nem tudják ellátni munkájukat. Példaként említette a mentősöket, tűzoltókat, sofőröket. Rájuk most 55-60 éves kor környékén közmunka vár - mondta a politikus

Orbán Viktor azt felelte: a mostani kormány valóban nem támogatja a korai nyugdíjazást, mert az tönkretenné a magyar gazdaságot. A kérdés azonban jogos - folytatta -, hiszen senkitől sem várható el, hogy olyan munkát végezzen idősödő korában, amelyre már nem alkalmas, de az sem lenne méltányos, ha emiatt elveszítené az állását. Erre a helyzetre az egyik eszköz a közmunka, de azt - mint mondta - ő sem tartja ideálisnak.

Arra kell szerinte törekedni, hogy nőjenek a bérek, hogy az idősödők minél nagyobb anyagi biztonságban legyenek. Emellett az állami foglalkoztatásban életpályarendszereket kell kialakítani, hogy "fizikailag nem tökéletes állapotban is" értelmes munkát végezhessenek az érintettek - közölte a miniszterelnök. Hozzátette, szerinte ugyanilyen "életpályaszerű" szabályozásokra van szükség a magáncégek területén is. Azt azonban megismételte: olyan nyugdíjkorhatár-csökkentési politikát nem folytathatnak, amely veszélybe sodorja a már nyugdíjasok nyugdíját.

Orbán megjegyezte, a nők 40 évnyi munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásának lehetősége nem nyugdíj-, hanem családpolitikai lépés volt, hogy a nagymamák segíthessenek a családoknak.