Farkas Flórián pénzt ígért a hallgatásért

Egyre nehezebb kordában tartani az eseményeket az Országos Roma Önkormányzatban: a legutóbbi, hétfőn tartott közgyűlés még azelőtt személyeskedő üvöltözésbe és lökdösődésbe fulladt, hogy érdemben tárgyalhattak volna a sokmilliárdos roma felzárkóztatási program pénzköltéseiről. A Híd a munka világába pénzeivel a korábbi elnök, Farkas Flórián nem tud elszámolni. A felforrósodott hangulatban még az egyik tévés stáb tagját is megütötték. 

Paradox módon a felzárkóztatási pénzek körüli visszaélések gyanúja vethet véget annak a hallgatási politikának, amit Farkas Flórián éppen ugyanezen pénzek felhasználásával akart kiépíteni a romák között. Hegedüs István ORÖ-elnök – bár egy ideje már ő is szembekerült elődjével – gyorsan fátylat borítana a közelmúlt eseményeire, de a képviselők jelentős része azt követeli, hogy alaposan vizsgálják ki a szervezet pénzügyeit.

A többfrontos belháború azért alakult ki, mert a költségvetés lyukai miatt már az önkormányzat működése is veszélybe került. 

Két éve, amikor Farkasék még nem jutottak hozzá a több százmilliós támogatási kerethez, más volt a helyzet. Farkas Flórián a 2014-es parlamenti választások előtt csendet teremtett a roma közéletben: meghirdette a hallgatás stratégiáját.

Az ORÖ elnöke a Fidesz-vezetés teljes bizalmát élvező politikusként állt ki a Lakitelken megrendezett közgyűlés elé. Arra hivatkozott, hogy Orbán Viktor miniszterelnök őt jelölte ki közvetítőnek a kormányzat és a romák között. Akkoriban hozták létre a Cigányügyi Egyeztető Tanácsot. A CET-ről 2013-as megalakulása óta nem sokat lehetett hallani, de Farkas joggal hangoztathatta a romák előtt, hogy olyan döntéshozó testületről van szó, „amelynek elnöke a miniszterelnök, tagjai pedig a miniszterek és jómagam”.

A fideszes roma politikus azt állította a közgyűlésen, hogy a felzárkóztatási pénzek és a foglalkoztatási szövetkezetek ügyének „konkretizálódása” nagyban volt köszönhető a CET megalakulásának.

Az Index birtokába jutott jegyzőkönyv tanúsága szerint Farkas a közgyűlésen ebből a forrásból ígért fizetést „fontos embereinek”. A roma képviselőket emlékeztette: már egy ideje megígérte nekik, hogy „teljes állásként” számolhatják majd el a tevékenységüket. 

Fontos eleme a szövetkezeteknek, hogy nagyon sok cigány embert szeretnék betenni teljes állásba.

Az akkori elnök leszögezte, hogy a foglalkoztatási szövetkezetekkel eljött az ideje az ígéret valóra váltásának.

A politikus azt is beígérte, hogy az új szervezetben a képviselők mellett több ezer, sőt tízezer ember kap majd olyan munkát, amelyhez TB-ellátás is jár majd.

A kérés cserébe az volt, hogy a képviselők és az ORÖ emberei maradjanak ki a politikai ügyekből, és hagyják rá a sajtó előtti közszereplést. Farkas a közelgő választási kampányára hivatkozva jelentette be, hogy az új taktikai fegyver az, hogy senki ne vegye fel a kesztyűt.

A politikus azt állította, hogy a roma képviselők a kampány miatt professzionális politikai és „tipikusan cigány, primitív” támadásoknak lesznek kitéve.

Első feladat az, hogy nem reagálunk semmire, ha mégis komoly az ütés, akkor szóltok nekünk, és mi lereagáljuk központilag. ... Tudom, hogy emberileg nehéz, nekünk sem könnyű, de ilyen a helyzet Magyarországon. ... Meg fogjuk találni a kellő választ, csak mindig hajtsátok végre, amit kérek, és a siker nem marad el

– mondta Farkas, akinek tavaly végül mégis távoznia kellett az önkormányzat vezetői posztjáról. A távozás oka nem az eredmények elmaradása, hanem az általa betöltött funkciók közötti összeférhetetlenség volt.

Időközben ugyanis ő lett az ORÖ Híd a munka világába foglalkoztatási szövetkezetének alapító elnöke, de megtartotta Lungo Drom-elnökségét is. Farkas emellett országgyűlési képviselő a Fidesz színeiben, és 2014-től Orbán Viktor miniszterelnök romaügyi megbízottja havi egymillió forintos tiszteletdíjért.

Az ORÖ-s botrány a tavasszal robbant ki, amikor kiderült, hogy Farkasék a felzárkóztatási pénzekből szinte azonnal budai irodát és négy vidéki telephelyet vásároltak 220 millió forintért. A Híd a munka világába program irodái azonban gyakorlatilag nem működnek, még munkaidőben sem nyitják ki őket.

A Nemzeti Nyomozó Iroda és a Központi Nyomozó Főügyészség többek között hűtlen kezelés, sikkasztás gyanújával kezdett nyomozásba, de a vizsgálat eredményeiről több hónapja nem nyilatkoztak, a Fidesz vezetése pedig többször is megvédte Farkast.