Lanyhul a Jobbik néppártosodása

Szeptemberhez képest harmadával kevesebben szimpatizálnak a Jobbikkal, áll a Heti Válasz megrendeléséből készített Nézőpont Intézet-féle közvélemény-kutatásban, írja az MTI.

A kutatás szerint a Jobbikkal szeptemberben a teljes népesség 17 százaléka szimpatizált, októberre viszont 5 százalékponttal 12 százalékra csökkent a párt tábora. Novemberre a Jobbik-tábor - hibahatáron belül - további 1 százalékponttal 11 százalékra csökkent. Mindez azt jelenti, hogy szeptemberhez képest harmadával kevesebben szimpatizálnak a Jobbikkal, vagyis Vona Gábor pártelnök néppártosodási stratégiája nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket - teszik hozzá.

Ugyanakkor a baloldal továbbra sem tudott erősödni. A szocialisták változatlanul 7, a DK 5, az Együtt - 1 százalékpontos veszteséggel - 1, a PM ugyancsak 1, az LMP továbbra is 4 százalékon áll. Az egyéb pártot támogatók aránya 2 százalék. A rejtőzködők és nem szavazók összességében az októberi 32 százalék után ezúttal a teljes népesség 35 százalékát teszik ki - derül ki a felmérésből.

A felmérésből az is kiderül, hogy a magyarok kétharmada elégedetlen a baloldal munkájával. Az MSZP számára különösen rossz jel, hogy a teljes népesség 18 százaléka még mindig Gyurcsány Ferenc DK-elnököt tartja a baloldal vezetőjének, miközben Tóbiás József szocialista pártelnököt csupán 5 százalékuk, írja a Nézőpont.

A felmérés szerint a Fidesz-KDNP tábora szeptemberre a teljes népességen belül 34 százalékra erősödött vissza.

A várható választási eredményhez legközelebbi adatok (potenciális szavazók) alapján a pártok támogatottsága a következő:

• Fidesz-KDNP 48,
• Jobbik 22,
• MSZP 9,
• DK 7,
• Együtt 2,
• PM 1,
• LMP 6,
• egyéb pártok pedig 5 százalék.

A Jobbikról szóló nagyobb, két részes anyagunkat ide és ide kattintva érhetik el. Ízelítőül:

„Fél éve róluk szólt minden, a menekültválság után azonban sokan leírták a Jobbikot. Pedig Orbán Viktor úgy állította meg az előretörésüket, hogy a menekültkrízis kezelésekor szépen átvette a jobbikos eszközöket. Így viszont egyre jobban elmosódik a határ a két párt tábora között, a jobbikosoknak pedig pont ez a céljuk: állítólag ezért is nem támadták a kormányt az elmúlt hónapokban. Megnéztük, hol van és hová tart a Jobbik, mennyire nőhet ismét a Fidesz nyakára. Még magával Vona Gáborral is leültünk, aki elárulta, kiket figyel a magyar és a nemzetközi politikában. Lesz pár meglepő állítás.

A Jobbik néppárti fordulata igencsak ellentmondásos, nemcsak kifelé, hanem párton belül is. Vona Gábor a mérséklődéstől várja az új szavazatokat, a Jobbik radikálisai azonban attól félnek, végül ők is kiszorulhatnak a pártból. Jövőre tisztújítás lesz, Vona pedig nyíltan megüzente: aki őt akarja pártelnöknek, annak a néppárti politikára is igent kell mondania, vagy pedig kereshetnek új pártelnököt. De lehet-e kihívója Vonának, és vajon mennyire erősek a radikálisok? Úgy tűnik, a Jobbik 2018-ig a nevét is megváltoztathatja, rástartol a fideszes értelmiségi holdudvarra, és a Simicska Lajossal való kapcsolatukról is egyre többen találgatnak. Megnéztük, hogyan halad a Jobbik politikai irányváltása belülről."