Jogtalanul fizettetett öröklési illetéket a NAV az özvegy meleg férfival
További Belföld cikkek
- Letartóztattak egy apát, akit a saját lányának molesztálásával gyanúsítanak
- Hollik István: Magyarországnak a saját útját kell járnia
- Több mint tízezer esethez hívták a mentőket karácsonykor
- Orbán Viktor a karácsony után ismét munkába állt: megkezdte az alapozást, készül a repülőrajtra
- Figyelmeztet a katasztrófavédelem, a tűzijáték nem játék
Nagyon meglepődött Gábor, amikor fél évvel a társa halála után felszólítást kapott a NAV-tól 310538 forint öröklési illeték befizetésére. Gábor és a társa 2009-ben az elsők között kötött bejegyzett élettársi kapcsolatot Magyarországon. Ez az a családjogi intézmény, amely az azonos nemű pároknak - a gyerekvállalás és a névviselés kivételével - a házastársakéval egyforma jogokat és kötelezettségeket biztosít.
"Ő már nem volt fiatal, az én egészségi állapotom sem volt olyan tökéletes. Bármikor történhetett volna valami" - emlékezik vissza az 57 éves Gábor, miért döntöttek úgy, hogy megkötik a bejegyzett élettársi kapcsolatot, mihelyt tehetik. A legfőbb okuk az volt, hogy ha egyikük meghal, a hátramaradót ne terheljék plusz kiadások.
20 év együtt = távoli rokonság
Amikor a társa 2012-ben, húsz év együttélés után meghalt, rá hagyta mindenét. A hagyatéki tárgyaláson készült közjegyzői határozatban szerepelt, hogy bejegyzett élettársak voltak, a közjegyző meg is nyugtatta Gábort, hogy így - mintha csak házastársak lettek volna - az öröklés illetékmentes lesz. Ezért lepődött meg annyira, amikor rá fél évre kiküldték neki a NAV-tól a felszólítást. A NAV kapcsolatukat “távoli rokonságnak” minősítette, és kiszabta az illetéket.
Gábor felhívta őket, és próbált tiltakozni, de az ügyintézőt nem tudta meggyőzni. A probléma az volt, hogy az illetékre vonatkozó törvény nem nevesíti külön a bejegyzett élettársakat, és az ügyintéző ragaszkodott a törvény betűjéhez. Pedig az érvényes, általános főszabály a bejegyzett élettársakra vonatkozó törvényben benne van: az özvegyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az elhunyt bejegyzett élettárs túlélő társára. Gábor 2012-ben végül feladta, keresztet vetett a pénzére, és kifizette a jogtalanul kirótt 310 538 forint illetéket.
Idén azonban vett egy tabletet magának, lett internethozzáférése. Ezzel, ahogy mondja, "kinyílt a világ", tudomást szerzett a lehetőségről, hogy a Háttér Társaság nevű civil szervezet segítséget nyújthat az ügyében. Augusztusban vette fel velük a kapcsolatot. Nem fűzött a dologhoz sok reményt, de úgy volt vele, hogy legalább megpróbálja. Meglepően rövid idő alatt eredményt ért el.
Októberében nyújtotta be a kérelmet a Háttér a nevében a NAV-hoz. Jelezték, hogy Gábor bejegyzett élettársi kapcsolatban élt, ezért a házastársra vonatkozó illetékmentesség őt is megillette volna. A NAV október 20-i keltezésű határozata már meg is érkezett:
Gábor most rehabilitációs járadékból él, sokat jelent neki ez az összeg. Azt mondja: máskor nem volt problémájuk a bejegyzett élettársi kapcsolattal járó jogok érvényesítésével. A papírjuk a társa kórházi kezelésénél is fontos volt, így hozhatott olyan döntéseket, például műtétekről, amilyeneket csak hozzátartozó hozhat.
300 bejegyzett élettársi kapcsolat felett járunk
A KSH adatai szerint 2009-től (mióta lehetőség van erre) 2014 végéig 301 bejegyzett élettársi kapcsolatot kötöttek Magyarországon. Dombos Tamás, a Háttér Társaság munkatársa szerint a viszonylag alacsony szám mögött az áll, hogy a közösségen belül is nagyon kevesen ismerik a jogintézményt, és nem tudják, hogy mennyire közel áll a házassághoz.
A Háttér tapasztalatai szerint az gyakori, hogy a jogaikat érvényesíteni próbáló bejegyzett élettársakat félreinformálják, de Gáboré volt az egyetlen olyan esetük, amelyben jogerős döntésbe foglalták a tévedést.
Dombos szerint egyrészt felháborító, hogy évekkel a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetése után még mindig vannak állami hatóságok, amelyek nincsenek tisztában a jogintézményre vonatkozó legalapvetőbb jogszabályi rendelkezésekkel sem. Másrészt szerinte biztató, hogy a NAV hosszas pereskedés helyett azonnal elismerte a hibát, és rendelkezett a pénz visszafizetéséről. "Ehhez viszont arra is szükség volt, hogy az érintett tájékozódjon jogairól, és kiálljon a saját igaza mellett” - tette hozzá.
A CSOK és az első házasok kedvezménye is jár
A Háttér munkatársa szerint az új Ptk. elfogadása kapcsán nagyon sok hibás információ jelent meg a neten a bejegyzett élettársi kapcsolatról, még jogi szakmai oldalakon is, ők viszont hiába kérték a minisztériumot, hogy adjon ki a helyzetet tisztázó sajtóközleményt, "vélhetően a kérdés kapcsán kialakult politikai viták miatt - ettől elzárkóztak", inkább egyedileg kértek javításokat.
Dombos szerint a kormány népszerűsíti a házasságot, de az eszébe se jut, hogy ugyanilyen alapon az azonos nemű párok körében a bejegyzett élettársi kapcsolatot is kellene, és a politikai csatározások miatt sokan azt gondolják, hogy már nem is létezik a jogintézmény, vagy hogy csökkentek a jogok, amiket biztosít, pedig nem.
A bejegyzett élettársaknak is jár például az az első házasok adókedvezménye vagy a családok otthonteremtési kedvezménye (CSOK) is. A Háttér ügyfelei érdeklődése után szakmai állásfoglalást kért és kapott erről a NAV-tól és a Nemzetgazdasági Minisztériumtól.