A liftben már mindenki Magyarországgal van

„Én nagy szeretőfaló voltam. Minél tovább vagy egy nővel, annál jobban akarsz egy másikat, meg 40-50 között még jól néz ki az ember, ránéznek a huszonéves nők.”

„Á, az olyan szánalmas, csak a pénzt akarják. Én mondom, nekem három férjem is volt.”

„Egyáltalán nem a pénzt akarta.” „De ez volt a terve. Aztán mi lett?” „Egy év után kiszeretett belőlem.”

Mielőtt még egészen belemerültem volna a verbális voyeur kalandba, sajnos belépett az Aranytíz kultúrház termébe Rogán Antal és Gyürk András, hogy megkezdjék az országjáró beszélgetés című sorozat újabb lakossági fórumát. Fidesz-rendezvény ide vagy oda, a hallgatóság nekem még később is okozott meglepetést.

Gyürk rosszul köszönt

Az Európai Parlament fideszes képviselője rögtön megosztotta a 150 fős hallgatóságot, amikor a belvárosiakat köszöntötte, mert többen jelezték, hogy várbéliek is vannak, „őket is és a VIII. kerületieket is köszöntöm”, ekkor a IX.-ből is jelentkeztek, meg a XII.-ből, és mielőtt végigmentünk volna, Gyürk rövidre zárta: mindenkit köszöntök.

Pedig csak egy ártatlan történetet akart elmondani arról, hogy kötődik a belvároshoz, mert itt laktak, és még karácsonyfát is rejtegettek az egyik utcán, hogy aztán a gyerekeiktől rejtve, észrevétlenül vigyék fel a lakásba.

A köszönésből kikeveredve már sokkal könnyebb dolga volt, már csak a migrációs helyzetről kellett beszélnie, rövid történeti áttekintéssel és néhány sztorival, hogy a belgiumi marokkói taxis utálja a helyieket, Brüsszel negyede bevándorló, és a belváros főleg este tele van „no go area”-val, ahol a bevándorlók élik párhuzamos világukat.

A rövid áttekintés lényege, hogy

• Nyugat-Európa, amikor jól ment neki, akkor behívta a munkaerőt;

• amikor rosszul ment, már nem tudta hazaküldeni, ezért jött az integráció politikája, vagyis a multikulti meg a szekularizáció.

Úgy tűnik, ez utóbbi lesz az új szitokszó, bár a baloldal és a liberális után még sokáig kell loholnia.

Főleg, mert a baloldal mindenre elszánt, Brüsszel terroristafészekként korántsem ok nélkül hírhedtté vált negyedét, Mollenbecket például húsz évig vezethette a szocialista polgármester, annak köszönhetően, hogy „bevándorlókat telepített le”, hogy biztos szavazóbázist teremtve megőrizze a hatalmát. És ezzel – talán akaratlanul, de Gyürk a kérdést nyitva hagyta – egyúttal dzsihádista kiképzőtáborokat hozott létre.

De ha nagyobb összefüggésben beszélt a migrációs helyzetről, akkor könnyebb volt azonosulni érveivel:

• A kötelező betelepítési kvótarendszer nem fog működni, ha a menekült nem abba az országba akarna menni, ahová az EU küldené – Gyürk szerint ez a genfi menekültügyi egyezménnyel is ellentétes lenne.

• Ha munkaerőre van szükség, van 23 millió munkanélküli az EU-ban így is.

• Messze nem csak agysebészek és programozók érkeznek az országba, így a munkaerőpiacon nem bevethetők rögtön a bevándorlók.

És jogos szempont lehet az is, amit az EU és Törökország közötti megállapodás kritikájaként mondott: ki lenne az a 400 ezer szíriai, akit a már bent lévők mellett áttelepítene az EU a török táborokból?

• Ha a képzetleneket, akkor nehéz lesz az integráció.
• Ha a legképzettebbeket, akkor azzal végleg kihúzzák a talajt a szíriai újjáépítés alól, elszívva a középosztályt.

A legfontosabb tehát a menekültáradat megállítása – vonta le a konklúziót Gyürk, aki szerint Európa migrációs és gazdasági válsága csak tünete a valódi problémának: az identitásválságnak.

Nincsenek lelkesítő ideák, ezt szimbolizálja Brüsszelben az Európai Bizottság épülete is, ami „egy elfuserált pláza, szűk folyosókkal,” sehol sincs a magyar parlament épületéhez fogható emelkedettség.

Az EU mára ilyen lett, pedig a kezdet jó volt, de a 60-as években átvették az irányítást a baloldali liberálisok, és balról jobbra mindent elfoglaltak.

A jobboldali pártok is liberálisak, senkit se tévesszen meg az elnevezés

– fakadt ki Gyürk, ami alapján a Fidesz talán az EPP-ből is továbblépne, ha lenne hova.

Vége lehet a ballib sajtóterrornak

De a válság lehetőség is, „eljön az igazság pillanata”, a mindent eluraló píszí visszaszorulóban, és megnyílnak a tabutémák is – sorolta a reménykeltő jeleket Gyürk, remélve, hogy nem sokáig hall már olyat, mint amilyet a bevándorlásért felelős biztos mondott, miszerint „ne keverjék össze a terrorizmust a bevándorlással”.

„Az ideológiák korszakát felválthatja a józan ész" – bár Gyürk előtte épp arról beszélt, hogy ma már nincsenek ideológiák. Ezt a harcot kicsiben Magyarország már megvívta, „szerencsére van egy miniszterelnökünk, aki érti ezt a változást” – mondta a politikus tapsot kiváltva. Nem véletlen, hogy a Politico az év emberének választotta Orbán Viktort – újabb taps.

A gazdasági sikereket, a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartását, az államadósság lassú csökkenését, a 400 ezer megteremtett új munkahely tényét elismeri Brüsszel – állította Gyürk, de még a volt román miniszterelnök, Theodor Stolojan is azt mondta, hogy Orbán Viktor volt az egyetlen Európában, aki értette a migrációs válság súlyát, és azt is tudta, mit kell tenni – márpedig ha egy román ilyet mond, még ha párttárs is az Európai Néppártban, akkor az már tényleg jelent valamit.

Rogán Antal itt átvette a szót, maga is megdicsérte Orbánt, aki már a Charlie Hebdo elleni merényletkor is a bevándorlás veszélyeiről szólt.

A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter szerint az EU azonban még nem tart itt: a védelmi képességein nem akar erősíteni, a magyar határerősítésre sem adott pénzt,

és pont onnan akar korlátlanul befogadni menekülteket – Szíriából, Irakból, Afganisztánból –, ahol Európa lényegében háborúban áll, vagy legalábbis katonai akciókat hajt végre.

Az EU, ellentétben az Egyesült Államokkal, mintha nem fogná fel a biztonsági kockázatot. „Nem tudjuk, mennyi terrorista vonult át rajtunk, 2, 12, 32, fogalmunk sincs” – mondta Rogán, emlékeztetve, hogy a párizsi merényletek szervezőjeként keresett Salah Abdeslam Magyarországon át érkezőket is bevont a véres akcióba.

Gyürk és Rogán beszédének hangneme végig mérsékelt volt, nem az illegálisan érkezőket, hanem a tanácsokat osztó szervezett bűnözést és a vele szemben erélytelenül fellépő EU-t vádolta a kialakult helyzetért.

Meg a sajtót, amelyik hamis képet adott, például Bicskéről, ahol a képek tanúsága szerint egy családot vernek a rendőrök a sínen. Hogy ez egészen másképp történt, arról Rogán szerint a magyar sajtó nem számolt be, pedig de.

Aztán volt néhány tényleg ciki mondat a kivetítőn a független civil CÖF-plakátokról a „bevándorláspárti baloldaltól” 2015 júniusából, Fodor attól rettegett, hogy az 500 fős menekültáradat 540 fő is lehet, Kunhalmi Ágnes szerint a Fidesz álproblémát kreál a menekültügyből, Gyurcsány Ferenc szerint meg a rendőrök támadtak Röszkénél a békés menekültekre. Vona Gábortól meg az, hogy „az iszlám az emberiség utolsó reménysége”. De a közönségből valaki egy idő után megkérte Rogánt, vegye már le Gyurcsányt a háttérből. Nem szép látvány ez egy Fidesz-szimpatizánsnak, de a gesztus arról is szól, hogy az elmúltnyolcév arcaival való műsor már nem kell a Fidesz fórumra járó aktív hallgatóságának sem.

A fórum azonban nem csak a migrációról szólt, így Rogán az elmúlt öt év gazdasági sikereiről is beszélt, valamint a jövőre beígért 15 százalékos személyi jövedelemadóról,

• további közszolgálati életpályamodellek elindításáról,

• az ingyenes gyermekétkeztetés szélesítéséről,

• a kétgyerekesek családi adókedvezményének növeléséről,

• és olcsó lakáshitelek tervezett bevezetéséről.

„Jól elhúztam az időt, ez is egy taktika a kérdések elkerüléséhez” – ismerte be Rogán, pedig milyen kockázat volna a lakossági fórumokon a kérdéseknél, amikor mindenki a „sajátjaihoz” megy el. Bár Rogán résen volt, egy ponton mintegy leleplezve a hallgatóság soraiban settenkedő sajtót, külön üdvözölte Szabó Andrást, az Origo újságíróját. „Nem tudom, meghívtuk-e, de köszöntjük.”

És kiderült, hogy a helyzet nem ilyen egyszerű: „Ne mondjátok már, hogy nem kaptatok pénzt az EU-tól a határra, ha nem is most, de 2004 óta” – mondta egy 56-ban Svédországba menekült idős úr, aki a rendezvényről a fiatalokat is hiányolta, Gyürköt meg megrótta, amiért az a beszédében egy helyen elismerte, hogy nem ért egyet Ferenc pápával. És terrorista=bevándorló ügyben is odapörkölt azzal, hogy megjegyezte: két évet élt Damaszkuszban, neki ott barátai is vannak.

Egy másik úr jól kezdte, az egyetemen tanult 50 éve, 25 arab is volt, csak egy végezte el az egyetemet, szóval ő sok jóra nem számít. Bár voltak hajtetves mongol lányok, azok viszont mind elvégezték a műszaki egyetemet, szóval mégsem egyforma minden potenciális bevándorló. „De arra, hogy mi lehetne a végső megoldás a migrációra, arról sem az EU-tól, sem öntől nem hallottam semmit. Ha a Balkánon megindul az áradat, a kerítést egy dömper úgy bedönti, hogy csak ropog” – vonta kétségbe a menekültpolitika sikerét, sőt azt is, hogy nincs szükség bevándorlókra az EU-ban: ha hirtelen eltűnnének a lengyelek, meg a muszlimok, „a német gazdaság összeroppanna.”

A jövőt illetően Orbán hat pontját hozta fel Rogán a hirtelen félig kiürült teremben, eszerint meg kell erősíteni a határokat, pénzt kell adni a a menekülttáborokra például Törökországban. (Utóbbiról szól a török–uniós megállapodás is, de az egyezménynek Rogán szerint elfogadhatatlan része az a lényegi pont, hogy az EU 400 ezer menekültet még befogadna onnan.) És részt kell venni majd valamikor Szíria újjáépítésében.

Gyürk a változóban lévő EU-s hangulattal érvelt, amely már Magyarország felé hajlik. „A liftben már mindenki velünk van, meg a folyosókon is, a plenáris teremben még szinte senki. Majd észhez térnek és nem azt fogják gondolni amit a Politico megírt tegnap” – mondta Gyürk, elfelejtve, hogy a lap már kitépte busa fejét Gyurcsány igájából, és az év emberének választotta Orbánt.