Biszku nem megy börtönbe, csak felfüggesztettet kapott

A legsúlyosabb vádpontban felmentette Biszku Bélát első fokon a fővárosi törvényszék. Az ügyészség az 1956-os megtorlások idején belügyminiszterként tevékenykedő politikust aljas indokból több emberen elkövetett emberölésben felbujtóként vádolta az 1956 decemberében a budapesti Nyugati téren, illetve a Salgótarjánban történt, összesen 49 halálos áldozatot követelő sortüzekkel összefüggésben.  A törvényszék szerint Biszku bűnössége ezekben az esetekben nem megállapítható.

A biróság csak bűnpártolás, fegyverrel való visszaélés és a kommunista rezsim bűneinek tagadásában találta bűnösnek a most 94 éves Biszku Bélát, amiért két év büntetést kapott három évre felfüggesztve.

"Ez az igazságszolgáltatás sikere" - jelentette ki Magyar Gábor ügyvéd, emlékeztetve, hogy Biszkut korábban a salgótarjáni sortűz miatt életfogytiglanra ítélte a biróság, ám azt az ítéletet hatályon kivűl helyezték. Biszku Béla ügyvédje szerint az újabb elsőfokú eljárás arra is alkalmas, hogy "leszámoljon több városi legendával" a tüntetésekkel szembeni karhatalmista megtorlások kapcsán. 

Ugyanakkor Magyar szerint így is mindenképpen fellebbezni fognak, hogy Biszkut minden vádpont alól felmentsék.

A Fővárosi Törvényszéken október 2-án újrakezdődött elsőfokú büntetőperben tagadta bűnösségét az 1956 utáni megtorlások, halálos sortüzek miatt háborús bűntettel vádolt, 94 éves Biszku Béla. Biszku Bélát a Nyugati téri és a salgótarjáni sortűz mellett eredetileg egy martonvásári razzia, továbbá a kommunista bűnök tagadása miatt vádolta meg az ügyészség.

Mint ismert, ez már a második elsőfokú eljárás az ügyben, hiszen a Fővárosi Ítélőtábla júniusban hatályon kívül helyezte az öt és fél év szabadságvesztést kiszabó tavalyi ítéletet.

Mi változott most? 

"Nem az volt a per tárgya, hogy belügyminiszterként irányította-e a vádlott a megtorlásokat" – mondta indoklásában a bíró, hangsúlyozva, hogy a bíróság feladata kizárólag az volt, hogy megvizsgálja Biszku felelősségét a két tüntetést illetően, hiszen a vádirat erre vonatkozott.

Steiner Gábor többször nyomatékosan elmondta, hogy a bíróság nem tehet mást, mint  a bizonyítékokat vizsgálja, nem az a dolga, hogy társadalmi közvélekedés alapján ítélkezzen. 

A bíró kiemelte, hogy a korábbi első fokú bírósági döntéstől eltérő ítéletet az magyarázza, hogy a mostani ítélet már bizonyítékok bővebb köréből dolgozhatott, mert a fővárosi ítélőtábla "olyan vizsgálati cselekmények elvégzését írta elő", amelyek korábban nem álltak rendelkezésre. 

Ezek a bizonyítékok, a nagyjából harminc tanúvallomás nem támasztották alá a vád állításait.

A bíró kimondta: nem volt központi tűzparancs, amely alapján lőttek a tömegbe a karhatalmisták. Ráadásul Biszku ekkor még  nem volt belügyminiszter, csak egyike volt a vezetésnek, így még ha lett volna is megtorló szándékkal kiadott általános tűzparancs a békés tüntetőkkel szemben, akkor is csak sokadrendű vádlott lehetne Biszku. "Most csak azért alakult ki az a közvélekedés, hogy Biszku felelős ezekért a tragédiákért, mert ő még életben van."

Steiner elmondta, hogy a Nyugati téren nem volt sortűz, a fegyverhasználat kaotikus körülmények között történt, amikor a Kádár melletti tüntetők Kádár ellenes tüntetőkkel keveredtek össze. A karhatalmisták nem a civilekkel szembeni megtorló szándékkal vetették be fegyvereiket.

12 évvel ezelőtt már volt egy per erről, akkor is megállapították, hogy sortűz nem volt, felelősségre nem vontak semmit. Ellentétben a 20 évvel ezelőtti, salgótarjáni sortűzről szóló perben, ahol három karhatalmistát elítéltek.

Steiner többször visszanyúlt ehhez a két korábbi perhez, amelyre az ügyészség is épített.

A bíró fontos érvként hozta fel Biszku felmentése mellett, hogy az egykori belügyminiszter többedmagával tanúként részt vett azokban a perekben. Akkor nem merült fel Biszku és még élő társainak vád alá helyezése. "Milyen új adat merült fel, amely miatt az ügyészség 20 év után vádlottnak tartja az egykori tanút?" - tette fel  a kérdést Steiner, meg is válaszolva: semmilyen. Azt is megjegyezte, hogy ha akkor felelősségre vonás történt volna, akkor Biszku legfeljebb tizedrangú vádlott lehetett volna, a felelősségi sorrend alapján. 

A biró szakértőket idézve kijelentette: 

• Salgótarjánban szovjet parancsnok adta ki a tűzparancsot, nem magyar központi utasitásra dördültek el a lövések - ez nem jelenti, hogy azok a karhatalmisták, akik lőttek, azok nem bűnösök. 20 éve el is ítélték őket, de nem azért, mert felbujtásra, kiadott központi tűzparancsra cselekedtek" - mondta Steiner.
• Steiner a hosszasan elemzett, tűzparancs, illetve annak hiánya után rátért azokra a pontokra, amelyekben Biszkut bűnösnek találták.
• Az  egyik a lőszerrel való visszaélés: 2011-ben házkutatáskor találtak vadászfegyverhez tartott lőszert, amelyhez Biszkunak nem volt engedélye.
• A másik a kommunizmus bűneinek tagadása: Biszku azt állitotta, hogy nem voltak koncepciós perek Magyarországon 1956 után. A vádlott állitása nem felel meg a valóságnak, a történelemtudományban közmegegyezés van arról, hogy voltak ilyen perek, kijelentésével tehát a vádlott arendszer bűneit tagadta - mondta Steiner.

Az ügyészség súlyosbításért fellebbezett, továbbra is életfogytiglant követelve. Biszku a biró kérdésére szintén közölte: fellebbezünk!

Az itélet nem jogerős.