- Belföld
- strasbourgi emberi jogi bíróság
- terrorelhárítási központ
- tek
- megfigyelés
- eötvös károly közpolitikai intézet
Mégsem juthat be könnyen a TEK a hálószobánkba
További Belföld cikkek
- Tisza Párt: amíg ez meg nem történik, addig nem döntünk a főpolgármester-helyettesekről
- Autót, pálinkát és még egy grillsütőt loptak, de nem jutottak messzire a gyöngyösi betörők
- Elbúcsúztatták Révész Zsuzsát
- Villamos elé hajtott egy Mercedes Szegeden
- Napokig küzdött a túlélésért egy túrázó a Bükkben
A mostani szabályozás szerint a Terrorelhárítási Központnak (TEK) elég csupán egy miniszteri engedély, hogy "nemzetbiztonsági célból" lakásokat kutasson át, azt bepoloskázza, vagy hogy telefonokat hallgasson le és magánleveleket nézzen át. És erről még utólag sem kell tájékoztatni az érintettet.
Az Eötvös Károly Intézet korábbi munkatársai, Vissy Beatrix és Szabó Máté Dániel (ő most már a TASZ munkatársa) azért fordultak Strasbourghoz, mert szerintük jogsértő, hogy a titkos információgyűjtés engedélyezését nem a végrehajtó hatalomtól független bíróhoz kötik, hanem az igazságügyi miniszterhez. Ez ugyanis szerintük visszaélésre ad lehetőséget, és nem ad kellő garanciát arra, hogy csak indokolt esetben figyelnek meg embereket.
A strasbourgi bíróság az Európai Emberi Jogi Egyezmény alapján most úgy látta, hogy a titkos megfigyelés engedélyezésének feladatát valóban "pártatlan eljárásban független döntéshozónak kell elvégeznie", és erre a független bíró lehet alkalmas.
Mindezek alapján a Terrorelhárítási Központot az állampolgárok titkos megfigyelésére jogosító szabály az európai polgárok magánélethez való jogát sérti
- közölte az ítélet alapján az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet.
Minden titkos megfigyelésre vonatkozik
Szabó Máté Dániel azt mondta az Indexnek, hogy a döntés alapján a magyar parlamentnek törvényt kell módosítania. Mégpedig úgy, hogy a miniszteri engedély csak különösen sürgős esetben lehet majd elegendő, és utólagos bírósági felülvizsgálat is szükséges utána. Szabó értelmezése szerint a mostani döntés ráadásul nemcsak a TEK megfigyeléseire vonatkozik, hanem az összes nemzetbiztonsági megfigyelésre, amelyet miniszteri engedély alapján végeznek más szolgálatok.
Vissy Beatrix és Szabó Máté Dániel korábban a magyar Alkotmánybírósághoz is fordult ebben az ügyben, a magyar Ab azonban nem találta alkotmányellenesnek a törvényt. 2013-es határozatában az Ab csak annyit írt elő, hogy az igazságügyminiszter köteles a titkos megfigyelésről szóló döntését megindokolni, egyebekben elutasították a beadványt.