A legszegényebbeket és a legtöbb cigányt kizárja a csok

A meglehetősen bonyolult feltételrendszerhez szabott, és rendkívül csábító új családi otthonteremtési kedvezmény (csok) jelentős összegekkel támogatja azokat a gyerekes magyarokat, akik lakást szeretnének építeni vagy venni. A program január elsején beindult, pedig egyes részletei még kidolgozásra várnak.

A jelenleg ismert formájából egyértelműen látszik, hogy nagyon sokan nem tudnak majd részt venni benne, például a legszegényebb magyarok, akik az Eurostat 2013-as adatai szerint a társadalom egyharmadát teszik ki, és akiknek jelentős hányada cigány.

Gyakorlatilag kizárják a cigányokat

Nem úgy kell elképzelni a kizárást, hogy a törvény szövegezői azt mondják: ha cigány vagy, vagy szegény vagy, esetleg szegény cigány vagy, akkor te nem kaphatsz csokot. Hanem olyan feltételeket támasztanak, amelyeket a jövedelmi szempontból a társadalom alsó részén élők képtelenek teljesíteni. Ezek azok:

• nem kaphat csokot, aki közmunkából él
• nem kaphat csokot, akinek az igénylést megelőző fél évben nem volt munkaviszonya
• nem kaphat csokot, akinek olyan jelentősebb tartozása van, amit a központi hitelinformációs rendszerben nyilvántartanak
• nem kaphat csokot, akinek az igénylést megelőző két évben nem volt TB-je (ami jellemzően a diákoknak és a munkavállalóknak van)

A hazai cigányságról alkotott átfogó kép ismeretéhez problémát jelent, hogy Magyarországon elvileg azt sem lehet tudni hivatalosan, hogy ki cigány. Meglehetősen régen, 2003-ban volt utoljára átfogó, reprezentatív vizsgálat, amelyből kiderült, hogy milyenek a romák jövedelmi, lakhatási viszonyai. E reprezentatív vizsgálat szerint viszont a legszegényebb magyarok jelentős hányada roma.

A Cigányvizsgálat adatai arra utalnak, hogy a cigányok 65%-a tartozik a népesség alsó jövedelmi egytizedéhez, és 80 százaléka az alsó egyötödéhez

– írja Janky Béla a 2003-as kutatás alapján a cigányok jövedelmi helyzetét elemző tanulmányában.

Szegénynek nem jár a csok

Ők nagyon valószínű, hogy nem jutnak hozzá a csok-os sok millióhoz, és azok a nem cigány honfitársaik sem, akik szintén nagyon szegények.

a legszegényebb magyarok kétharmada Havas Gábor szociológus szerint nem cigány.

A kutató azt mondja, a mélyszegénységben élőknek a becslések szerint kétharmada nem roma, akik a fenti feltételek miatt szintén kimaradnak majd a kedvezményes, és rendkívül magas összegű állami támogatásból. „Nagyon nagy segítség lenne a legszegényebbek számára a csok. A rendelkezés látszólag nagyvonalúan, bőkezűen oszt, de ezzel a konstrukcióval éppen az alul lévőket távolítja el még jobban a többségtől, így az egész csak fából vaskarika” – fogalmazott Havas Gábor.

Az általunk megkérdezett roma- és szegénységkutatók, szociálpolitikusok, roma szakemberek, cigány közösségekben dolgozó civilek szerint az egyik, talán a

A legalsó társadalmi rétegben a munkatapasztalat ugyanis szinte kizárólag a közmunkára, az alkalmi és feketemunkára korlátozódik. A közmunkások csok-hozzáférésére a kormány próbál megoldást találni, legalábbis nemrég Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a HírTV-ben azt mondta, a kormány dolgozik a közfoglalkoztatottakra vonatkozó szabályok kidolgozásán.

Már a bürokrácián elvérezhetnek

Mégis, a csok-rendelet jelenlegi formájában elég egyértelműen fogalmaz: aki közmunkás, annak a meglehetősen jól hangzó kedvezmény nem jár. Azt írják a Magyar Közlönyben, hogy a csokra irányuló kérelem napját megelőző 180 napban a kérelmezőnek munkaviszonyban kell állnia, „melybe a közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött idő nem számít bele.”

Lakatos Béla, Ács város roma származású polgármestere a Fidesz tagja volt, de később kilépett a pártból. Szerinte ellentéteket szülne a társadalomban, és felkorbácsolná az előítéleteket, ha a csok helyzetbe hozná a cigányokat. Ugyanakkor, szerinte ennek ellenére fontos lenne, ha a legszegényebbeknek is lehetősége lenne a 10+10 millió forintos kedvezményre, ugyanis azzal a hátrányos helyzetű társadalmi csoport tagjainak valamelyest rendeződnének a lakhatási körülményei.

A polgármester szerint ugyanakkor „ha a közmunkások köre nem fér bele, akkor sokra nem megyünk vele, kizárólag populista demagógia marad.

- fogalmazott. Hasonló véleményen van Setét Jenő, az Ide tartozunk! Roma Közösségi Hálózat szervezője is, sőt, ő azt mondja, meg sem lepte, hogy a kormány így igazította a feltételeket. „Nem lep meg, hogy így alakult, ugyanis eddig is az alsó középosztálytól felfelé próbálták pozicionálni az elosztott javakat, ezzel ez az már ismert tendencia csak tovább erősödött” – mondta.

Setét emellett súlyosan igazságtalannak tartja a csok feltételrendszerét, mert szerinte azzal „épp a lakhatási gondokkal küzdő dolgozói és jövedelmi szegénységben élő kisembereket rekesztik ki, és az erősebb helyzetűeknek adnak lehetőséget a lakás megszerzéséhez. A jövedelmi szegények felnövekvő generációi között növeli a lakásínséget, a zsúfoltságot” - fogalmazott.

Egy szociálpolitikával foglalkozó szakember szerint a bankokon keresztül zajló csok-igényléssel együtt járó

Ráadásul, az a sok milliárd forint, amit a csokra elkölt az állam (becslések szerint 150 milliárd forint megy majd el a támogatásra) nem a leghányattatottabb csoportoknak megy majd, és az ingatlanok, építőanyagok árának megugrásával azokra is hátrányosan hat majd, akik kiestek a lehetséges igénylők köréből.

Felismerték rögtön, hogy őket kihagyták

L. Ritók Nóra az Igazgyöngy Alapítvány vezetője évek óta dolgozik a berettyóújfalui kistérség elszegényedett falvaiban, köztük Toldon is, ami a település a leszakadó, hátrányos helyzetű falvak tankönyvi példája lehetne.

360 lakosának szinte csak a közmunka jut, az alapítvány a hét helyi alkalmazottal és az alkalmi munkavállalói lehetőségekkel a legnagyobb munkáltatónak számít, a felnőttek legnagyobb része nem tanult szakmát, sok a funkcionális analfabéta, és szinte mindenki cigány.

L. Ritók Nóra azt mondja, a toldiak hallottak már a csokról, és azt is felmérték, hogy nem élhetnek a kedvezménnyel. L. Ritók szeme felcsillant, amikor először hallott a csokról, de aztán a feltételek hallatán nyilvánvalóvá vált neki, hogy abban a térségben, ahol ő dolgozik, nem tudják majd a lakosok igénybe venni.

„A kormány félrefordítja a fejét, és magára hagyja a harminc leghátrányosabb kistérség lakóit. Ezek azok a területek, ahol a legtöbb roma lakik, ahol a legtöbb szegregált iskola van, és ahol a legrosszabbak a lakhatási körülmények. Amikor beszélgettem az asszonyokkal, azt mondták, esélytelenek a feltételek miatt. Lemondó hangulatban zajlott a beszélgetés, mert pontosan felismerték, hogy ismét nem érnek el egy felcsillanó lehetőséget” – mondja.

L. Ritók szerint az sem jelent megoldást, ha végül a közmunkásoknak mégis engedélyezik a csok igénylését, mert azzal, hogy a feltételek szerint viszonylag nagy (minimum 60-90 négyzetméteres) lakást vagy házat lehet venni vagy építeni, a teljes kivitelezésre nem tartja valószínűnek, hogy elég a 10 millió forint.

Setét Jenő úgy látja, hogy a csok ötletszerűen, átgondolt társadalompolitikai szemléletű elképzelés nélkül indult el. „A középosztály, a módosabb családok politikai támogatásának felvásárlása a célja pusztán, ezzel szemben egy differenciált, lépcsőzetes otthonteremtési támogatási rendszerre volna szükség. Ez a lépés ebben a formájában tovább növeli az országban a társadalmi távolságokat, és megosztottságot” – mondta.