AI: Magyarország szégyellheti 2015-ös emberi jogi teljesítményét

Ahogy a világ többi része, úgy Magyarország sem lehet büszke 2015-ös emberi jogi teljesítményére - mondta az Amnesty International (AI) Magyarország igazgatója szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. 

Jeney Orsolya szerint miközben Magyarország részese az összes fontos nemzetközi emberi jogi megállapodásnak, jogilag és fizikailag is elzárta a konfliktusok elől menekülők útját a hatékony menekültügyi eljárás elől.

A kormány, annak ellenére, hogy az EU decemberben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, nyilvánvalóvá tette, hogy "nem akar részt venni semmilyen, a menekültek és menedékkérők helyzetén javító európai megoldásban" - jelentette ki.

A menekültügy miatt csakis szégyenkezhetünk.

Az AI a következőket kifogásolta: 

• Magyarország egyre inkább ellenséges hangnemet ütött meg menekültügyben.
• Veszélyes összemosni a migrációt a terrorizmussal. A plakátkampánynak is a menekültellenes hangulatkeltés volt a célja.
• Kifogásolható a kerítésépítés.
• Nehéz megállapítani, pontosan miként működnek a tranzitzónák, mert nem elég átlátható a rendszer. Tapasztalataik szerint például egyedülálló férfinak nem sok esélye volt bejutni a tranzitzónába.
• Aggályos volt a rendőrség fellépése Röszkénél.
• A kormány alaptalan támadást indított azon civilek ellen, akik hosszú idő óta hívják fel a figyelmet a magyarországi jogsértésekre, és munkájukkal biztosítják, hogy ez egy jobb, élhetőbb ország legyen. "Ha a civileket támadják, a társadalmát támadják" - mondta Jeney.

Jeney Orsolya kitért a miskolci számozott utcák helyzetére is. "Miskolc önkormányzata sem kegyelmezett" a város legkiszolgáltatottabb lakóinak. Közölte: az önkormányzatnak tisztelnie kell az emberek jogait, valódi alternatív lakhatási lehetőséget kell biztosítani a lakóknak.

A gyűlölet-bűncselekményekről Jeney Orsolya azt mondta: továbbra is probléma, hogy a rendőrségnek nincs protokollja az ilyen esetekre, és nincs megfelelő adatgyűjtés, amely segíthetné a megelőzést.

Miután a 2011-es egyházügyi törvény előírta az egyházaknak és más vallási szervezeteknek az újbóli nyilvántartásba vételt, aggályok merültek fel azzal kapcsolatban, hogy több vallási közösségtől megtagadták azokat a jogokat, amelyekkel korábban egyházként rendelkeztek.