Pofont vagy simogatást kap a Fidesz Salgótarjánban?

Hagyományosan balos fészekben, Salgótarjánban választanak polgármestert vasárnap. Az időközi voksolást azért kellett kiírni, mert az előző polgármester, az MSZP-s Dóra Ottó tavaly év végén elhunyt.

Így aztán januárban újrakezdődött a kiélezett kampány a városban, ahol 2014-ben csak pár vokson múlt az eredmény. A kutatások alapján most is fej fej mellett áll a fideszes és a szocialista-DK-s jelölt. A feszültséget pedig tovább növeli, hogy a megyeszékhelyen tartott választásnak mindenképp lesz országos üzenete és hatása. 

Bár országosan természetesen nem lesz reprezentatív a választás eredménye, hiszen csupán néhány ezer salgótarjáni véleményét ismerhetjük meg majd vasárnap (a városban nagyjából 31 ezer választó lakik), de két dologra azért választ kapunk majd a választások után.

1. A Fidesz hatalmas, országos előnye mire elég egy inkább baloldalinak könyvelt terepen?
2. Az oktatási tiltakozások mennyire csapódtak le helyi szinten?

A salgótarjániak természetesen elsősorban személyre, a kívánt polgármesterükre szavaznak, de egy több tízezres városnál már jócskán szerepet játszik a döntésben a pártszimpátia is. És a számok alapján majd lehet látni, hogy a másfél évvel ezelőtti eredményekhez képest (akkor a baloldal nyert 50 szavazattal) merre történt elmozdulás.

A Fidesznek már csak azért is fontos lenne megmutatni, hogy meg tud nyerni egy városi polgármester-választást, mert ebben a ciklusban eddig minden fontos időközit elveszített. Újpestet és Veszprémet elvitte a baloldal, Tapolcát pedig a Jobbik. Bár most nem parlamenti mandátumért folyik a küzdelem, a Fidesznek fontos lenne felmutatni, hogy megfordult a széljárás, és be tud húzni egy időközit. Úgy tudjuk, csúcsra is járatja majd a mozgósítást a kormánypárt.

Kövér fenyegetőzött, a teljes MSZP levonult

A választás jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy országos politikusok egész sora kereste fel a nógrádi megyeszékhelyet. Jobb- és baloldalról egyaránt. És mindenki a saját jelöltje dicséretén túlmutató üzeneteket is megpróbált megfogalmazni.

A Fidesznek kampányolt a városban Varga Mihálytól Németh Szilárdig több vezető politikus is. A legemlékezetesebb nyilatkozata a kampányban Kövér László házelnöknek volt, aki azt mondta: ha a salgótarjániak gyermekeik, unokáik számára élhető jövőt szeretnének, nem szabad hibát elkövetniük az időközi választáson. Ezt többen, köztük Dömsödi Gábor pásztói polgármester fenyegetésként fogta fel.

Az MSZP sem tétlenkedett: február elején a komplett MSZP-frakció levonult Salgótarjánba, és azóta is sorra járják a várost a vezető politikusaik. „A kormány egy fillért sem vehet el Salgótarjántól”, „a Fidesz ne fenyegetőzzön” – az ilyen üzenetek mellett az MSZP-sek az oktatási tiltakozási hullámra is rá szeretnének ülni, hiszen folyton hangsúlyozzák, hogy a Fidesz jelöltje jelenleg a Klik főosztályvezetője.

Fej fej mellett a Fidesz és az MSZP

A választást a nyilvánosságra hozott (és a háttérben a politikusok által említett) kutatások alapján megnyerheti a Fidesz–KDNP-s Simon Tibor, illetve Fekete Zsolt is, aki hivatalosan az MSZP, a DK, a Munkáspárt 2006 és a Tarjáni Városlakó Egyesület jelöltje. Versenyben van még a jobbikos Hulitka István, illetve a Munkáspárt elnöke, Thürmer Gyula, ám nekik nincs igazi sanszuk a győzelemre. Az MSZP-nek 15 évvel ezelőtti hatalmas előnye volt (2002-ben 62 százalékkal nyertek itt), de a párt gyengüléséből sem a Munkáspárt, sem a Jobbik nem tudott profitálni a jelek szerint.

A Republikon Intézet pár héttel ezelőtti közvélemény-kutatása szerint a baloldali Fekete Zsoltot 26 százalék, a fideszes Simon Tibort pedig 24 százalék támogatja. A választási részvételüket biztosra ígérő és a jelöltek közül választani is tudó salgótarjániak között Fekete Zsolt és Simon Tibor egyaránt 45-45 százalékon áll, Hulitka István 6, míg Thürmer Gyula 4 százalékot kapna.

Bár az országos erőviszonyokhoz képest meglepő ez a kiegyenlített küzdelem, az elmúlt időszak választásai alapján azért nem újdonság a kiélezett csata.

• A 2014-es önkormányzati választásokon az MSZP-s Dóra Ottó 42,88 százalékot (5376 szavazat) kapott, míg fideszes ellenfele, Székyné Sztrémi Melinda 42,48 százalékot (5326 szavazat). Mindössze ötven szavazat volt a különbség. 
• 2010-ben Székyné 51-44 százalékra győzte le a szocialista vetélytársát.
• 2006-ban Székyné 40-39-re nyert az MSZP ellen, igaz, akkor indult a választáson és 12 százalékot kapott a volt szocialista városvezető, Puszta Béla.

Hasonlóan szoros eredményre számíthatunk most is, de országos szempontból sokkal érdekesebb lesz a polgármester személyénél, hogy a 2014. októberi 50 szavazathoz képest most mekkora lesz a különbség a két oldal között, és kinek a javára.

Salgótarjánban ugyanis – bár erről kevés szó esett a kampányban – aligha történik gyökeres változás: a közgyűlést ugyanis nem választják újjá, ott megmarad a szocialista többség. A Dóra Ottó polgármester halálával 14 tagúra fogyatkozott közgyűlésben nyolc képviselője van a baloldalnak, öt a Fidesz–KDNP-nek és egy a Jobbiknak.