Az ellenzék szerint monopol piramisjáték lehet az állami lakáslottó
További Belföld cikkek
- Kemény üzenetet küldött David Pressmannek lehetséges utódja: Hagyd abba ezt az ostobaságot
- Parázs vita alakult ki Magyar Péter és Fülöp Attila között
- 60 milliós Merci, vagy nincs mit enni? – Anyagi különbségek karácsonykor
- Hamarosan megszólal Orbán Viktor, évértékelő interjút ad a miniszterelnök
- Jön a havazás Budapesten is, figyelmeztették a lakosságot
Szerda este vitatta az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a nemzeti otthonteremtési közösségek (nok) létrehozásáról szóló tervezetet. Ez gyakorlatilag egy államilag támogatott fogyasztói csoportot hozna létre azok számára, akik 10 és 40 millió forint érték közötti lakást akarnak vásárolni. A csatlakozó tag kötelezettséget vállal egy általa meghatározott összeg befizetésére előre meghatározott rendszerességgel, a nok pedig a takarékoskodó által elhelyezett összeg függvényében a hiányzó tagi befizetést kamatmentesen megelőlegezi a sorsolással kiválasztott tagnak.
A Rogán Antal benyújtott tervezetről holnap szavaz az Országgyűlés, de az ellenzék a szerdai vitán is több ponton kritizálta az államilag támogatott lakáslottót. Az MSZP-s Harangozó Tamás azt kifogásolta, hogy a tervezet alapján két cég felel csak meg a közösségek szervezésével kapcsolatban támasztott feltételeknek: a Carion Zrt. és a Poligrupo Hungária Zrt. Mindkettő tulajdonosa Nyéki Zoltán. A vállalkozó már 2001-ben vázolta a brit building societykhez hasonló elképzelését.
Harangozó arra is emlékeztetett, hogy a Poligrupot 2006-ban 10 millió forintra büntették a fogyasztók megtévesztésért. 2012-ben tiltotta be a kormány új fogyasztói csoportok létrehozását, ezért a szocialista politikus szerint jelenleg csak Nyéki cégei jöhetnek szóba. Azt is kifogásolta, hogy a közösségek létrehozását és működését a Magyar Nemzeti Bank felügyeli majd.
Szilágyi György jobbikos politikus szerint problémás, hogy a tervezet számos körben ad rendeletalkotási jogot a kormánynak. Többek között közösségek működési, gazdálkodási szabályainak meghatározására is. Aggályosnak tartja azt is, ha a közösség jelzálogjogot jegyezhet be egyik tagjának ingatlanára.
Így kérdéses, hogy melyik bank ad majd ahhoz hitelt, illetve az, hogy kitekinthető megbízható szervezőnek. Szilágyi szerint így a megbízható szervező az általa kezelt pénzzel akár elhagyja az országot is. Ezért államilag támogatott piramisjátéknak minősítette a rendszert, és azt kezdeményezte: jöjjön létre biztosítási alap a befizetések védelmére, ha már az Országos Betétbiztosítási Alap azt nem védi. Ehhez csatlakozott Lukács László, a bizottság másik jobbikos tagja, szerint az angliai mintául vett közösségek esetében a kezelt pénzek nagy részét elvitte a válság, ami miatt sokan veszítették el a vagyonukat.
Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt független képviselője monopóliumgyanúsnak nevezte az előterjesztést. Szerinte a meglévő megtakarítási rendszert kellene átalakítani.
A Fidesz az ingatlanpiacot pezsdítené fel
Hadházy Sándor, a Fidesz képviselője rettenetesnek nevezte a jelenlegi lakáshelyzetet, ami szerinte indokolja az előterjesztés létjogosultságát. Úgy látja, az építőipar túltermel, ezen mindenképpen segíthetne a nok, amire számos pozitív nemzetközi van. Frakciótársa, Répássy Róbert az ellenzéki képviselőknek azt mondta, a törvény garanciát nyújt majd arra, hogy csak erkölcsileg elfogadható személyek igazgassák a közösséget. Ritka szigorú feltételeket ígért a szervezőkre.
A szerencsejátékos elemről pedig azt mondta, hogy ehhez hasonlóan működnek a jelenleg is létező nyereménybetétek is. Révész Máriusz (Fidesz) pedig azzal érvelt, hogy 10-15 éven belül mindenki a pénzéhez jut, a sorsolás csak a sorrendről döntene. A piramisjátékra azt mondta a tagok száma az indulás után nem bővíthető, ezért nem kell ettől tartani.
Biró Marcell, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára elmondta: az egymillió hazai lakás-takarékpénztári megtakarításokban 610 milliárd forintot tartanak az emberek. Ezt pedig jó részét felújításra vagy használt lakásra költik. Hangsúlyozta azt is: a szervező a munkájához kizárólag szervezési díjat szedhet, más költséggel nem terhelheti a befizetőket.