AB: Közpénz marad az MNB-alapítványoknak adott közpénz

Felemás döntéseket hozott csütörtöki ülésén az Alkotmánybíróság (AB), miután két, az információszabadságot és a jogállamiságot érintő ügyben kellett határoznia.

Egy piros

Az Alkotmánybíróság a várakozásoknak megfelelően két pontban is alkotmányellenesnek találta a jegybanktörvény március 1-ji módosítását, ezért a jogszabálytervezet – a köztársasági elnök véleményével összhangban – nem hirdethető ki. Az AB kiemelte, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közfeladatot lát el, és kizárólag közpénzzel gazdálkodik, ezért az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik.

• A testület szerint ha a Magyar Nemzeti Bank nem gazdasági társaságot, hanem alapítványt hoz létre, az oda juttatott közpénz a jogalkotó érvelésével szemben az állami vagyon része marad. Ennek megfelelően a rá vonatkozó adatok közérdekből nyilvánosak, a nyilvánosság számára megismerhetőknek kell maradniuk.
• Alkotmányellenes a törvénytervezetnek az a rendelkezése is, amelyik a folyamatban lévő, tehát a módosítás hatályba lépése előtt indult bírósági eljárásokban is kizárta az adatnyilvánosságot. Ez azt jelenti, hogy a jegybanki alapítványokkal kapcsolatos adatigénylések elutasítása miatt korábban indult perekben az adatigénylők jogai nem korlátozhatók.

A többségi döntéshez Pokol Béla párhuzamos indoklást és különvéleményt is csatolt, Varga Zs. András csak különvéleményt.

Egy zöld

Az AB ugyanakkor elutasította a postatörvény visszamenőleges hatályú módosításával kapcsolatos kifogást, Áder Jánosnak a törvényt alá kell írnia. Az államfő vétója szerint sérül a jogállam és a jogbiztonság, ha a postára vonatkozó, korábban indult közérdekű adatigénylési perek során az időközben elfogadott új szabályokat kell alkalmazni.

• Az Alkotmánybíróság ezt nem látta megalapozottnak. Az AB szerint csak akkor sérülne a jogbiztonság, ha a törvény által érintett adatok körével kapcsolatos változás hátrányosan érintené az adatigénylőket, ez azonban nem áll fenn, a hozzáférhető adatok köre nem szűkül. (Alkotmánybírósági beadványában a Magyar Posta Zrt. arra hivatkozott, hogy a nyilvánosság számára hozzáférhető adatok köre az új törvény értelmében kifejezetten bővül.)

A határozattal Czine Ágnes, Pokol Béla és Szalay Péter nem értett egyet.

Logikai bukfenc

Az AB utóbbi határozata a kérdést eldöntötte, ugyanakkor van vele egy kis probléma. Felmerül ugyanis, hogy ha a hozzáférhető adatok köre tényleg nem változott, akkor miért volt olyan fontos a törvényben külön rendelkezni arról, hogy a módosítást a folyamatban lévő adatigénylési perekben is alkalmazni kell. Elvileg ugyanis a pozitív változás semmilyen módon nem befolyásolja ezeknek az eljárásoknak a sorsát, a bíróságoknak ugyanazt az ítéletet kéne meghozniuk, mintha a törvény nem változott volna.

Áder nem részletezte, ugyanakkor a jogvédő szervezetek (a TASZ és a Transparency International) az AB-hez benyújtott kísérő beadványaikban kifejtették, hogy szerintük valójában nem bővül, hanem épphogy szűkül a megismerhető adatok köre:

• Az információszabadságról szóló törvény szerint az adatnyilvánosság csak akkor korlátozható, ha az aránytalan üzleti sérelmet jelent az érintett cégeknek és nem akadályozza a közérdekű (tehát például a közpénzeket érintő) adatok megismerhetőségét.
• A postára vonatkozó, most jóváhagyott új törvényben viszont nincs ilyen megkötés, tehát a postaszolgáltató és az alá tartozó cégek a számukra juttatott közpénzekkel kapcsolatos adatokat is eltitkolhatnak az üzleti érdekeik sérelmére hivatkozva.

Áder közbelépett

A törvények azért kerültek az Alkotmánybíróság elé, mert Áder János államfő március elején megvétózta azokat. A köztársasági elnök azt kifogásolta, hogy az MNB-törvény módosításai szerinte nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, a változtatás visszamenőleges hatálya pedig sérti a jogbiztonság alkotmányos elvét. A visszamenőleges hatály tilalma miatt kezdeményezte a postai szolgáltatásokról szóló törvény legutóbbi módosításának előzetes normakontrollját is.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló, gyorsított eljárásban tárgyalt törvénymódosítás lényege az volt, hogy a jegybank által létrehozott alapítványok gazdálkodási adatai, így elsősorban a hozzájuk juttatott, a jegybanktól származó közpénz – több mint 200 milliárd forint – elköltése kikerülne a közérdekű adatok köréből, magyarul azt eltitkolnák a nyilvánosság elől. 

Ez a módosítás ráadásul visszaható hatályú lett volna. Több ilyen per is zajlik, és ezekben első fokon az MNB-t és az alapítványokat a kért adatok kiadására kötelezték. Ha a törvény ebben a formájában lépett volna hatályba, másodfokon nem születhetett volna más ítélet, mint hogy az adatokat mégsem kell kiadni. A törvényt bírálta Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság elnöke is, aki szerint a törvény indokolatlanul szűkítené a megismerhető közérdekű adatok körét.

A másik, még februárban benyújtott, a postatörvényt módosító  tervezet  a Magyar Posta szerződéseiről szólt, és lényege, hogy  a cégnek nem kell nyilvánosságra hoznia azokat az adatokat, amelyek a posta számára „üzleti tevékenysége végzése szempontjából aránytalan sérelmet okoznak”.

(Borítókép: A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítását célzó javaslat szavazásának eredménye a kijelzőn az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. március 1-jén.  Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI)