Nemcsak katonákat, rengeteg lőszert is küldtünk Irakba

Magyarország a katonai kontingens mellett 110 ezer eurós humanitárius segélyt, és 247 tonna lőszert is biztosított eddig, mondta Háry Szabolcs alezredes, vezető katonai összekötő A magyar honvédség iraki szerepvállalása egy év távlatából címen az Antall József Tudásközpontban tartott előadáson, ahol az iraki és szíriai helyzetről általában is beszéltek a meghívott előadók.

Az iraki kurd területekre kiküldött, maximum 150 fős magyar kontingens katonái harcokban nem vesznek részt, de több feladatot is ellátnak:

• részt vesznek a kurdisztáni pesmerga erők kiképzésében,
• tisztekkel segítik a kurdisztáni kiképzési központ munkáját,
• különböző épületek és objektumok védelmét látják el.

Háry szerint mérhető eredményei is vannak a folyamatosan zajló kiképzésnek, példaként említette, hogy csökkentek a kurd erők harctéri veszteségei. A harctéri elsősegélynyújtás megtanításában pedig többek között a magyar katonák is segítséget nyújtottak.

Azt is elmondta, hogy a kurd régió Irak sok más részéhez képest sokkal biztonságosabb, de ezen a területen is voltak már robbantásos merényletek, tavaly áprilisban például pont Erbílben. A kurd területek mentén nagyjából 1000 km hosszan lehet frontvonalról beszélni. Kis időre tört már át ezen az Iszlám Állam, ezen kívül több tíz km-ről is lőttek már rakétával amerikai bázist, illetve augusztus óta vegyi fegyvereket is bevetnek a harcokban.

Az elmúlt másfél évben háromszor is Irakban járt Dezső Tamás asszirológus, az ELTE docense, aki arról beszélt, hogy az IS fegyveresei rengeteg műkincset és régészeti leletet semmisítettek meg, de az olaj mellett a műkincskereskedelem fontos bevételi forrást is jelent nekik. Miközben a múzeumokban, ókori épületekben elpusztított kiállítási tárgyak legalább katalogizálva voltak, addig sok, az elmúlt években kiásott régészeti lelet közvetlenül a feketepiacra kerül, egy 40 centis szobor ára pedig félmillió dollárnál kezdődhet.

Az IS harcosai az ókori épületek és szobrok mellett azonban az olyan szunnita mecseteket is felrobbantották, ami külön kötődött valamelyik szunnita vallási személyhez. A jazidi, síita, keresztény közösségek tagjai közül nagyon sokakat legyilkoltak, mások viszont a moszuli rabszolgapiacra kerültek. Dezső azt mondta, hogy a rabszolgapiacon megszabott árjegyzék szerint adnak-vesznek embereket, egy 1-9 éves gyerek ára például 172 dollár körül van.

Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője arról beszélt, hogy az iraki erők sikere és kudarca a kiképzésen túl sokkal inkább a légicsapásokon és az iraki katonák moráljának javulásán múlhat. A kurd pesmergák offenzív képességeit egyelőre nem nagyon ismerni, de tudatosan is főként a kurdok lakta területek védelmére koncentráltak eddig. 100-150 ezer között lehet a kurd erők létszáma, a nemzetközi erők egyszerre 600 fegyverest képeznek ki.

Habár Moszul visszafoglalása irányába mutató hadműveletek már indultak, és a légicsapások is felerősödtek a környéken, de továbbra is 30-50 km-re vannak a nemzetközi koalíció által támogatott erők az egykor kétmilliós, mára valamivel egymillió lakos alatti legfontosabb iraki szunnita várostól. Wagner szerint kérdéses, hogy eljutnak-e idén a katonák a város határáig. Az látszik, hogy ahogy Irakban Moszult, úgy Szíriában Rakkát, az Iszlám Állam kvázifővárosát is próbálják bekeríteni a szíriai kurdok segítségével, miközben próbálják elvágni a területeiket Törökország felé is.

Viszont Irakban az Iszlám Államtól visszafoglalt területek határán már voltak harcok a síita milíciák és a pesmergák között is, ami előrevetíti egy későbbi kurd-iraki konfliktus, belháború veszélyét, mondta. Dezső is hozzátette, hogy a most már a kurd erők által ellenőrzött olajvárosnál, Kirkuknál is látszik, hogy állásokat építenek ki a kurdok, és nem véletlenül álltak meg a kurd etnikai többségű területek határán. A várost korábban nem akarta kiengedni a kezéből az iraki központi kormány, azonban a kurdok foglalták vissza az IS-től.

Szatmári Tibor bagdadi nagykövet azt mondta, hogy a felekezeti, etnikai konfliktusok jelentik a legnagyobb problémát Irak jövője szempontjából. Ráadásul belpolitikai válság van Kurdisztánban és a központi iraki vezetés körül is, miközben közel négymillió belső menekült van az országban, és komoly gazdasági problémákkal néznek szembe. Szerinte az instabil politikai elit kockázatokat jelent.