Ödön
1 °C
11 °C

Úgy érzik, csak halállal szabadulhatnak az iskolától

186841740
2016.04.11. 21:17
Az internetnek köszönhetően otthon is folytatódik az iskolai bántalmazás és a kiközösítés. Az áldozatok a legtöbbször elhiszik, hogy bennük van a hiba, sokan nem bírva a terhet az öngyilkosságot választják. Pedig a zaklatás kezelhető, és kívülről is felismerhető, ha valakit bántanak. A segítség is közelebb van, mint a gyerekek gondolnák.

Nincs más módja annak, hogy elkerüljem az iskolát (...) Apa, arra tanítottál, hogy jó ember legyek és tartsam be az ígéreteimet... Mama, nagyon jól gondoskodtál rólam és sok helyet mutattál meg!

– írta a búcsúlevelében Diego, egy tizenegyéves spanyol kisfiú, aki tavaly októberben lett öngyilkos az őt ért iskolai zaklatás miatt. Hiába kérte, hogy hadd maradjon ki, néhány alkalmat eltekintve mindig be kellett mennie az iskolába. Nem tudni, hogy pontosan mivel zaklatták a társai, de egyszer több hétre elment a hangja, miután torkon vágták, írja az El Mundo.

Diego nem beszélt a vele történtekről, és utólag sem derült ki semmi a bántalmazásokról, a hatóságok lezárták az ügyet. A szülők azért hozták nyilvánosságra fiúk levelét, hogy az iskolában végre rend legyen, és más gyerek ne  kerüljön reménytelen helyzetbe a zaklatói miatt.

Már nincs menekvés

Az internet elterjedésével a bántalmazott diákot otthon is utolérik a zaklatói. Emiatt a szakemberek ezt tartják a modern oktatás egyik legnagyobb problémájának.

Minden nap beszóltak, hogy egy »dagadt kocka« vagyok. Aztán megvették a játékot, ahova elmenekültem előlük, a virtuális terembe. De még a havi díjat is kifizették azért, hogy az internetes szerepjátékban zaklathassanak

– ezt a történetet már egy 14 éves fiú mesélte nekem a saját élményeiről. Ő két éve kísérelt meg öngyilkosságot, de végül maga hívta ki a mentőket. Csak azért kezdték el piszkálni a társai, mert ügyetlen a sportokban és inkább a számítógépen szeret játszani. Hiába jelezte a tanárainak, a szüleinek, hogy min megy át minden nap, csak annyit mondtak neki, hogy „a gyerekek köcsögök.” Végül a plébániáján, egy pappal tudta megbeszélni, hogyan bántják. Ő irányította el egy pszichológushoz, ahol megértette, nem benne van a hiba.

Az internetes és iskolai zaklatásról a legtöbbször csak az öngyilkosságok miatt hallunk. Az egyik legismertebb a kanadai Amanda Todd esete volt az elmúlt évekből. A 15 éves lány az öngyilkossága előtt a Youtube-ra töltött fel egy segélykérő videót. Ebben mesélt arról, hogyan gyötörték és alázták meg osztálytársai, miután csetelés közben meztelen képet küldött magáról egy ismeretlen fiúnak, aki az ismerősei körében terjeszteni kezdte a képet. Ez végül a lány környezetébe is eljutott. Öngyilkosságot kísérelt meg, iskolatársai viszont ebből is viccet csináltak. Utolsó videója már arról szólt, hogy nincs senkije, aki segíthetne.

Magyarország nincs lemaradva a nyugattól

Tavaly év végén Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa az Országgyűlés kulturális bizottsága előtti meghallgatásán azt mondta, évente 1500-1600 ilyen és ehhez hasonló panasz érkezik az irodájához. Az ombudsman azt is közölte, hogy új erőszak formák jelentek meg, új helyszíneken. Így a zaklatás már az óvodákban is jelen van.

Az a régi dogma is megdőlt, hogy az iskolai intézményekben mindig gyerek-gyerek közötti konfliktusok vannak. Sok esetben a diákok és a pedagógusok nem találják meg a közös hangot, de az is előfordul, hogy a szülőnek van problémája a tanárral.

„A Magyarországon végzett kutatások mindegyikéből az látszik, hogy az erőszak leggyakoribb formája verbális zaklatás vagy a társas kapcsolatokat érinti. Vagyis kiközösítik a gyereket a közösségből” – mondta el Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakértő. Azt is közölte, az elmúlt tíz év trendjéből az látszik, hogy ma már nem egy tanítási időre korlátozódó problémáról beszélünk.

Az interneten folytatódik az, ami eddig az iskola épületében maradt. „Fontos kihangsúlyozni, hogy jellemzően ugyanazok a gyerekek kiszolgáltatottak az online térben, mint a való életben” – tette hozzá és felhívta arra is a figyelmet, hogy már külön közösségi applikációk vannak, amelyekkel még könnyebbé válik a zaklatók dolga. Ezekből néhány másodperc után nyomtalanul eltűnnek az üzenetek, vagyis bizonyíthatatlan lehet, amit csinálnak.

Magyarországon szinte egyáltalán nincsenek prevenciós programok. A gyerekek sokszor azt sem tudják, hogy az online térben mivel érnek fel a cselekedeteik. A zaklatók nincsenek tisztában a tettük súlyával, azzal, hogy adott esetben bűncselekményt követnek el. Emellett az olyan megoldásokról sem hallanak az áldozatok, mint amilyen a „24 órás szabály.” Vagyis, hogy az internetes környezetből érkező támadásokra ne reagáljunk legalább egy napig, ekkor lehiggadva válaszoljunk, vagy engedjük el a dolgot.

Jobban odafigyelünk rá, de még mindig nem beszélünk róla

Az elmúlt években egyre több figyelemfelhívó és tájékoztató kampány indult a témáról, de ezek kevés megoldási lehetőséget kínálnak, támpontot pedig még ritkábban adnak. Ehhez jön hozzá az oktatási intézmények megváltozott klímája is. Az új köznevelési törvény bevezetésével eltűntek az iskolákból a gyerekvédelmi felelősök. A helyüket átvevő szociális munkásokból álló rendszer viszont nem épült ki. Szociális és gyermekvédelmi segítők helyett az oktatási intézményekben megjelentek az iskolarendőrök, akik viszont szintén nem a gyerekek jóllétéért felelősek.

Nem arra van szükség, hogy még egy felnőtt legyen, aki fegyelmezi a gyerekeket, hanem olyan szakemberekre van szükség, akik beszélnek velük és odafigyelnek rájuk

– hívta fel a figyelmet Gyurkó a jelenlegi rendszer hiányosságaira. A pedagógusok mellett az erőszakmentes konfliktusmegoldásban tapasztalt, az erőszak tüneteinek és okainak felismerésében járatos, a gyerekekkel bizalmi viszonyba kerülő szakemberek jelenléte alapvető fontosságú a gyerekek által látogatott intézményekben.

A gyerekek ugyanis felnőtt segítség hiányában nagyon sokáig titkolhatják, magukban tarthatják a problémáikat. A megoldást is a saját eszközeik és ismereteik között keresik, vagyis ugyanazokat a köröket futják egyre kétségbeesettebben. Ezért „nagyon fontos beszélni például arról a gyerekeknek, hogy vannak jó titkok és rosszak. Az a titok, ami belülről rág vagy feszít, az rossz. Azt nem szabad magunkban tartani” – tette hozzá a szakember. Ha viszont a gyerekek nem találnak olyan személyt – akár egy megbízható barátot –, akivel meg merik osztani a korábban rejtegetett, titkolt élményüket, akkor akkorára hatalmasodhat a probléma, és annyira kitöltheti az áldozat életét a szorongás, hogy a kétsébeesés miatt tragikus lépésre szánhatja el magát. Ilyenkor jut eszükbe „megoldásként” a szökés, a kábítószer, vagy az öngyilkosság.

Már az online térben is kérhetünk segítséget

Az Unicef Magyarország külön telefonos applikációt készített a gyerekek számára, ahol segítséget kérhetnek, ha a környezetükben nem mernek beszélni az őket ért támadásokról és bántalmazásokról. A minden mobilos operációs rendszerre letölthető HelpApp-ben a gyerekek megtudhatják, hogyan kezeljék az őket ért inzultusokat, hol kaphatnak segítséget, miként segíthetnek másokon. Végső esetben pedig egy ingyenesen hívható kék számon (ld. keretes írásunk) keresztül szakember támogatását is kérhetik.

A HelpApp egyik legfontosabb eleme az, hogy segít tudosítani a bántalmazott gyerekeknek, hogy áldozatok, és erről egyáltalán nem tehetnek. A legtöbbször ugyanis a sértettek magukat okolják az őket ért támadások miatt. A pszichológia a „világ jóságába vetett hitként” ismeri azt a gondolkodási mechanizmust, hogy azt hisszük, a világ eleve jó. Rossz dolgok pedig csak rossz emberekkel történhetnek, vagyis a velünk megesett rossz dolgok valójában büntetések a hibáink miatt.

A kisgyerekek úgy ismerik az életet, mint a létező világok legjobbikát. Ha a zaklatásra azt mondjuk, hogy »ilyen az élet« vagy azt, hogy »ne foglalkozz velük!« csak megerősítjük bennük, hogy bennük van a hiba

– magyarázta meg Gyurkó, hogy miért tartották fontosnak a HelpApp esetében a probléma tudatosítását az áldozattal.

Beszéljünk a gyerekeinkkel, de figyeljünk is oda rájuk!

A legtöbbször külső jelei is vannak, ha a gyerekünket – vagy tanárok esetében –, a diákunkat zaklatják, bántalmazzak. A következő jelenségek mind valamiféle problémára utalhatnak:

  • ha megváltozik a magatartása, például egy eleven gyerek visszahúzódó lesz, de a fordított helyzet is épp úgy utalhat valamilyen problémára
  • ha agresszívvá válik, vagy nehezen éli meg az agressziót (például felzaklatja a tévében látott erőszak)
  • evés- vagy alvászavar jelenik meg (tünet lehet az elhízás vagy a kóros soványság is!)
  • depressziós lesz a gyerek, elhagyja kedvenc játékait, elkedvetlenedik, abbahagyja a hobbiját
  • nem akar iskolába járni, kifogásokat keres, hogy ne kelljen bemennie
  • hirtelen romlás az iskolai teljesítményében

A gyerekek ritkán írják a homlokukra, ha baj van. Mindenképpen fontos, hogy a családban megbízható, odafigyelő környezet várja őket, ahol nyíltan beszélhetnek a problémáikról. „Az nem kommunikáció, ha megkérdezzük, hogy kész-e a lecke vagy mi van az iskolában. Szavak hagyják el a szánkat, de nincs mögöttük tartalom” – mondta el Gyurkó, aki szerint kifejezetten fontos, hogy a beszélgetéseink elmélyültek legyenek. Ha kevés időnk is van, azt ne a gyerekeinktől vagy a családunktól sajnáljuk!

Kihez fordulhat?

A 116 111-es telefonszámon éjjel-nappal lehet hívni a Kék Vonal lelkisegély-vonalat. A hívás ingyenes, és annak sem kell félnie, aki nem akarja, hogy a szülei megtudják, hogy telefonált. A hívó telefonszámláján nincs nyoma a hívásnak. Az NMHH Internet Hotline oldalán pedig az is tehet online, vagy telefonos bejelentést, aki internetes zaklatással találkozik.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?