A kirekesztés veszélyére figyelmeztettek az Élet menetén

Vasárnap délután zajlott a holokauszt áldozataira emlékező Élet menete felvonulás. Négy órakor indult el a tömeg a Dohány utcai zsinagógától a sófár hangjára, és a Károly körút - Deák tér - József Attila utca - Széchenyi tér - Zrínyi utca útvonalon keresztül a Szent István-bazilika előtti térre ment. Az emberek "soha többé" feliratú léggömböket, magyar, izraeli és európai uniós zászlókat vittek magukkal.

Az Élet menetét most 14. alkalommal rendezték meg. A zsinagóga előtti teret megtöltő tömeget Bandi László, az Élet Menete Alapítvány kuratóriumának tagja és Hegedűs D. Géza Kossuth-díjas színész köszöntötte, írja az MTI.

Bandi László szerint az Élet menete megmutatja, hogy egyedül a szabadság, a "felnőtt emberek saját akaratán nyugvó belátás" teremtheti meg azt a megnyugvást, békességet, amelyre Magyarországon a zsidó és keresztény emberek egyaránt vágynak. Azt mondta: ezt a szabadságot jelenti, hogy van holokauszt emléknapunk, ami nem egy kipipálandó protokollesemény, hanem az őszinte visszaemlékezés és az elgondolkodás napja.

Az alapítvány szerinte 14 éve azért dolgozik, hogy hegedjenek a mély sebek, hidak épüljenek szomszéd és szomszéd közt, hiszen "bármelyik porcikánkat éri seb, az az egész közösségnek fáj, és kár versenyezni, hogy kinek melyik fáj jobban". "Azért dolgozunk, hogy visszautasítsunk mindenféle rasszizmust és kirekesztést, mert mi megpróbáltuk megtanulni a holokauszt leckéjét: egy pofonból, egy rosszízű megjegyzésből is kialakulhat a tragédia" - mondta az MTI tudósítása szerint Bandi László.

Hegedűs D. Géza arról beszélt, hogy ahol kevés a tudás, az ismeret, ott nagy a sodródás és a szellemi kiszolgáltatottság veszélye, ez pedig bizonytalanságot, szorongást szül, ami agresszívvá, intoleránssá tesz mások nézeteivel, származásával, vallásával, bőrszínével szemben.

Aki tudatlan, az szorong és fél, ezért üt mindent, ami más

- fogalmazott.

Auschwitz és a relativitáselmélet

A bazilika előtt a szónokok az MTI szerint a kirekesztés ma is fenyegető veszélyeire figyelmeztettek, és a keresztények és zsidók összefogásának fontosságát hangsúlyozták.

A rendezvény fő szónoka a márciusban Kossuth-díjjal kitüntetett Röhrig Géza színész, költő, a Saul fia főszereplője volt. Ő arról beszélt, hogy Auschwitz két tekintetben is végérvényesen módosította normákat: "egyrészt láthatóvá tette, mire vagyunk képesek egymással mi, emberek, mennyire és mennyien el tudunk aljasodni, másrészt, az is fájdalmasan egyértelművé vált, mi az, ami még belefér a Mennyei Atyának anélkül, hogy beavatkozna".

Röhrig Géza szerint elmozdult, örökre megváltozott az önmagunkról és a Jóistenről alkotott képünk, Auschwitz az a történelemben, ami a tudományban a relativitáselmélet: senki nem érti, de mindenkire vonatkozik.

 A Szent István-bazilika előtt felállított színpadon idén először közösen emlékeztek a történelmi egyházak képviselői: Frölich Róbert országos főrabbi, Székely János katolikus püspök, a Keresztény-Zsidó Tanács elnöke, Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke. Beszédet mondott Ilan Mor, Izrael Állam budapesti nagykövete is, azt mondta, az Élet menetének legfontosabb üzenete az, hogy

másnak lenni nem  betegség, mások gyűlölete pedig nem orvosság.

Kertész Imrére emlékeztek

Szerinte ameddig bárkit faji, vallási alapon, vagy nemi identitása miatt üldöznek, és ameddig gyűlöletből fakadó erőszakos események történnek, "kötelességünk együtt menetelni évről évre".

Az Élet menete résztvevői félperces néma csenddel emlékeztek meg a március végén elhunyt Kertész Imréről.