Boglárka
22 °C
35 °C

A tanároknak joguk van sztrájkolni, a diákoknak pedig tüntetni

D VAJ20160415012
2016.04.18. 20:40
A politikának igenis helye van az iskolákban és az oktatási intézményekben, a tanároknak pedig joguk van sztrájkolni akármikor, érveltek jogászok az Eötvös Károly Intézet hétfői háttérbeszélgetésen. Az eseményen Lehoczky-Kollonay Csilla munkajogász, egyetemi tanár (CEU), Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet elnöke és Somody Bernadette az EKINT igazgatója ismertette a sajtóval az oktatás és a politika, valamint a szerdai pedagógus sztrájk jogi környezetét, az intézmény álláspontját.

Magyarországon komoly vita van arról, hogy mennyire jelenhet meg a politika az iskolákban. Az elmúlt időszak pedagógusdemonstrációi kapcsán többször elhangzott az az érv, hogy a diákokat ne használják fel politikai célokra. Kritizáltak a tanárokat a februári „ne menj iskolába nap” miatt és a kockás inges tüntetésért is, amiért a gyerekeket használják fel politikai céljaik elérésére. 

Korábban többször volt már más jellegű botrány is, tavaly nyáron a mórahalmi kormányablak átadásakor szavaltattak óvódásokat, Balog Zoltán pedig idén februárban pózolt fehér inges diákolimpikonokkal a pedagógusok ellen demonstrálva.

Az Eötvös Károly Intézetben politikai pedofíliának nevezzük azt, amikor a közszereplők cuki gyerekekkel veszik magukat körbe népszerűségnövelési célokból

– mondta el Majtényi László az Eötvös Károly Intézet elnöke a gyerekek szerepeltetéséről. Viszont szerinte különbséget kell tenni a pártpolitikai haszonszerzés és kampányolás, valamint a közügyekben való részvétel, illetve állásfoglalás között.

Ugyanis a véleménynyilvánításhoz mindenkinek joga van, ez az alapjog pedig kevéssé korlátozható. Így az iskolák, az ott dolgozók, a diákok és a szüleik sem zárhatók ki a róluk szóló vitákból.

A gyerekek és a szülők nem elszenvedői a pedagógus tüntetéseknek

„Az alaptétel az, hogy a politikának igenis helye van az iskolákban. Közösen, a demokrácia játékszabályait betartva foglalkozunk a saját ügyeinkkel. A diákok tájékozódniuk kell és vitatkozniuk a politika világában” – mondta el Somody Bernadett, az Eötvös Károly Intézet igazgatója. A szakember arról is beszélt, hogy az elmúlt években többször is javaslatokat tettek arra, hogy a politika milyen formában jelenhet meg az iskolákban, az ajánlásaikat pedig az interneten is elérhetővé tették.

Általánosságban elmondható, hogy az oktatási rendszeren belül fontos volna, hogy a diákok foglalkozzanak politikai kérdésekkel, megtanuljanak a témák között eligazodni és ismerjék a keretrendszereket. A politikai tájékozódásban nehézséget jelent, hogy meghatározzák, milyen témákról lehet vitatkozni. Az EKINT szerint a pártpolitikai témáknak, a támogatók toborzásának és a kampánynak nincs helye az iskolákban. Nem úgy az általános közügyeknek, amelyekről nemcsak lehet, de fontos is beszélni.

Nem lehet sem a szülőket, sem a gyerekeket a pedagógustüntetések elszenvedőjeként bemutatni

– mondta el Somody a jelenlegi helyzetről. Úgy véli, a diákok és a szülők képesek értelmezni ezeket a témákat, mivel saját tapasztalataik vannak, a rendszer érintettjei. Ezért szerinte semmiképpen sem zárhatók ki ebből a vitából, az álláspontjuk fontos. Lehetővé kell tenni, hogy állást foglaljanak, legyen az azonos vagy ellentétes a tanárok céljaival.

Majtényi és Somody is hangsúlyozta, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága miatt senkit sem szabad hátrányosan megkülönböztetni, így nem szabad megbüntetni sem azt a diákot, aki kockás inget vesz fel, sem azt, amelyik iskolába megy, amikor a tanáraikkal való szolidaritásból otthon maradnak a társaik. 

Ugyanezen az állásponton van az oktatásokért felelős alapjogi biztos, Aáry-Tamás Lajos. Az ombudsman februári állásfoglalásában kijelentette, a véleménynyilvánítás joga kortalan. Aáry szerint egyáltalán nem szabad nyilvánosan listázni azt, hogy ki, milyen állásponton van vagy milyen politikai eseményen vett részt.

Azt is közölte, az alapjog gyakorlása önkéntes, kényszert sem egyik, sem másik álláspont mellett nem szabad használni.

Nemcsak munkaügyben lehet sztrájkolni

A Pedagógusok Szakszervezete szerdára egész napos munkabeszüntetést hirdetett, ráadásul Galló Istvánné, a szervezet elnöke azt is kérte, hogy az egész országban álljon le minden öt percre, egy időben az ő demonstrációjukkalEz viszont már újabb jogi kérdéseket is felvet: a sztrájk ugyanis kiesik a véleménynyilvánítás kategóriájából, más jogszabályok vonatkoznak rá, sokkal jobban korlátozható.

Lehoczky-Kollonay Csilla munkajogi szakértő szerint az elmúlt időszak pedagógus tüntetései és az oktatási rendszer körüli vita jót tett annak, hogy az emberek megismerjék a sztrájkjogokat és ezeket a kérdéseket átláthatóbbá lehessen tenni. Szerinte ezért elsőként azt fontos tisztázni, hogy a sztrájk célja lehet:

  • közvetlen munkahelyi cél (munkakörülmények javítása, bérrendezés stb.)
  • de lehet politikai jelentőségű ügy is (pl. a társadalombiztosítási szabályok megváltozása).

A munkabeszüntetés alapja tehát nem feltétlenül kell, hogy a munkáltató hatáskörébe tartozzon, akár országos ügyek kapcsán is lehet sztrájkot hirdetni vagy azokhoz csatlakozni. Azt azonban minden esetben meg kell vizsgálni, hogy a középpontban álló kérdések mennyire állnak távol a munkahelytől vagy az emberek életétől. Ennek megítélése az utólagos elbíráláskor kardinális lehet.

A Kúria egy korábbi állásfoglalását idézve a szakember elmondta, nem lehet sztrájkot szervezni abból a célból, hogy nemzetközi szerződések vagy bírósági döntések ellen lépjenek fel az emberek – ezen kívül viszont kevés tiltott kategória van. Alapvetően azt kell megvizsgálni, hogy a résztvevők életmódját milyen mértékben érinti a kitűzött cél elérése.

Például egy bútorgyár dolgozóinak életkörülményeit egyáltalán nem befolyásolja, hogy milyen asztalokat készítenek. Azonban az, hogy milyen eszközökkel kell dolgozniuk vagy mennyi pénzt keresnek, már a sztrájk tárgykörébe tartozik.

Ha egy sztrájknak politikai felhangja van, vagy ilyen eredménye is lehet, nem teszi feltétlenül politikai sztrájkká

– mondta el Lehoczky. A jelenlegi helyzetre vetítve a tanárok szempontjából fontos lehet, hogy mekkora a munkaidejük, mennyi pénzért és milyen infrastrukturális keretek között dolgoznak. A szakember újságírói kérdésre elmondta, hogy elméletileg vita tárgyát képezheti a tanterv is, mert ez is befolyásolhatja, hogyan végezhetik el a munkájukat a tanárok.

Az oktatás nem alapvető szolgáltatás

A pedagógusok demonstrációinál gyakran elhangzó érv a sztrájk ellen, hogy az oktatás olyan alapvető szolgáltatás, amit mindenképpen biztosítani kell, így a tanárok nem sztrájkolhatnának. Lehoczky elmondta, a törvény az olyan esetekben, amikor a munkáltatón kívül olyan ártatlanokat is érint, akiknek muszáj igénybe venniük egy adott szolgáltatást, akkor minimumfeltételeket, elégséges ellátást ír elő.

Ilyen terület például az egészségügy vagy a tömegközlekedés.

A jogszabályok szerint a sztrájkot ezért meg kell előznie egy hétnapos tárgyalási periódusnak, ebben a feleknek meg kell állapodniuk a kötelező feladatellátásról. Azt viszont nehéz meghatározni, hogy mikortól datálódik a tárgyalások kezdete. Ennek tekinthető már az alapszolgáltatásról szóló egyeztetés, de a munkajogi probléma megtárgyalásának kezdete is.

Az oktatás viszont nem szerepel a törvényben az alapszolgáltatások között, nincs listázva a lakosságot alapvetően érintő tevékenységek között. A Kúria és jogelődje döntéseiből az látszik, hogy az oktatás mint tanítás nem tekinthető alapszolgáltatásnak.

„A pedagógusi munka önmagában nem a lakosságot alapvetően érintő tevékenység. A gyermekek felügyelete tartozik az alapszolgáltatások körébe” – ismertette a korábbi döntéseket Lehoczky. Azt is elmondta, hogy a bölcsődei foglalkozás viszont egyáltalán nem tartozik ebbe a kategóriába, tehát ott még a gyerekekre való vigyázást sem lehet elvárni. 

A szakember azt is elmondta, hogy alkalmazható a bérmegvonás a sztrájk idejére. Viszont csak azoknak a tanároknak fizetéséből szabad levonni az órabért, akiknek a munkabeszüntetés alatt tanórájuk van.

De nagyon fontos, hogy a tanárt a sztrájkolásért és a véleményéért semmilyen retorzió nem érheti. Vagyis azok a polgármesterek és döntéshozók, akik kirúgással fenyegették meg a demonstráló tanárokat, jogellenesen cselekedtek. Lehoczky elmondta, hogy kevés jogi lehetőség van egy ilyen helyzetben. A nyilvánosság bevonása viszont mindenképpen alkalmas a nyomásgyakorlásra. Ha valaki utólag érnek retorziók, az ellen már jogi lépéseket tehet.

(Borítókép: MTI / Vajda János)