Lehet népszavazást tartani a betelepítési kvótáról

A Kúria szerint lehet népszavazást tartani a kormány kezdeményezésére a kötelező betelepítési kvóta ügyében. A testület kedden elutasította a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hitelesítő határozata ellen benyújtott jogorvoslatokat, jelentette az MTI.

A kormány kvótaügyi népszavazási kezdeményezését maga Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be február végén. A kormány kérdése így hangzik:

Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?

A kérdést ezután 9 igen, 3 nem szavazattal hitelesítette a Nemzeti Választási Bizottság. Patyi András elnök azért érvelt a hitelesítés mellett, mert a választók el tudják dönteni, hogy igennel vagy nemmel válaszoljanak, tehát egyértelmű a kérdés. Az elnök szerint tiltott tárgykörbe sem esik a kérdés, vagyis nem ütközik nemzetközi szerződésbe. Szerinte a kérdés ugyan nem határozza meg az EU konkrét szervét, de mivel az alaptörvény is csak Európai Unióról beszél, így emiatt nem lehet elutasítani a kérdést.

Az NVB úgy látta, hogy a kérdés valódi tartalma szuverenitási kérdés, amelyben az Országgyűlés hatásköre nem vitatható. Az Országgyűlés hatásköre, hogy milyen mértékben engedi át szuverenitását, hol határozza meg a szükségesség szintjét.

Mivel a PM és a Liberálisok megtámadták a döntést, a Kúriának kellett döntenie, hogy kiírható-e a népszavazás.

A Kúria a kérelmezők felülvizsgálati kérelmében kifejtett kifogásaival szemben megállapította, hogy a kérdés megfelel az alaptörvény és a népszavazásról szóló törvény rendelkezéseinek. A bíróság szerint Rogán Antal jogosult volt országos népszavazási kérdést benyújtani, mivel a kormánynak az országos népszavazási kezdeményezéséről szóló határozata egyértelműen meghatározza, hogy ő felel a kormány képviseletéért a népszavazási kezdeményezése során.

A jogorvoslati kérelmek elbírálásakor a bíróság három kérdést vizsgált:

• azt, hogy a kérdés nemzetközi szerződésbe ütközik-e és ezért tiltott tárgykört érint
• hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozik-e a kérdés
• és azt, hogy egyértelmű-e a kérdés.

A Kúria álláspontja szerint jogilag téves bármely kétoldalú nemzetközi szerződés és az európai uniós szerződések azonos tartalmú korlátként való megjelölése a népszavazási ügyeket illetően. A bíróság szerint jelentősége van annak, hogy a kérdés valójában az uniós jogot és nem a csatlakozási szerződéseket érinti. A Kúria határozatában azt írta, a kérdés „a magyar népszavazási szabályok szempontjából nem irányul sem a csatlakozási szerződés módosítására, sem többletfeltétel előírására az unió szervei által hozott döntések Magyarország általi végrehajtásához”, így nem veti fel az alaptörvény sérelmét sem.

Megy a kérdés az Alkotmánybíróságra

A népszavazási kezdeményezés hitelesítésről szóló döntést a Kúriának közzé kell tennie a Magyar Közlönyben, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke pedig öt napon belül tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. 

Az Országgyűlés elnöke a tájékoztatás kézhezvételét követő legközelebbi ülésnapon bejelenti a népszavazási kezdeményezést a parlamentben, amelynek 30 napon belül kell döntenie a népszavazás elrendeléséről. Az Országgyűlésnek egyszerű többséggel kell döntenie a kérdésben. Ez most már merő formaság lesz: az Országgyűlés népszavazás elrendeléséről szóló határozata tartalmazza a népszavazásra bocsátott kérdést, továbbá rendelkezik a népszavazás költségvetéséről. A kérdést a kezdeményezésben megfogalmazott formában kell népszavazásra bocsátani. 

Az Országgyűlés határozatával szemben 15 napon belül lehet az Alkotmánybírósághoz  fordulni, amelynek 30 napja van a panasz elbírálására. A Liberálisok már jelezték, hogy a testülethez fordulnak. Az Ab viszont csak akkor folytat vizsgálatot, ha az aláírásgyűjtő ív hitelesítése és a népszavazás elrendelése között a körülményekben olyan lényeges változás következett be, amelyet a kérdés hitelesítéséről, illetve az azzal szembeni felülvizsgálati kérelemről hozott döntés során az NVB, illetve a Kúria nem vehetett figyelembe, és a döntést érdemben befolyásolhatja. Az Ab nem vizsgálja érdemben azt az indítványt, amelyben az indítványozó a népszavazási kérdés tartalmát illető, illetve a hitelesítéssel összefüggő alkotmányossági aggályokra hivatkozik. 

Az országos népszavazást a köztársasági elnök tűzi ki 15 napon belül, úgy, hogy az a kitűzés napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap közé essen. Előreláthatólag tehát kora ősszel lehet a népszavazás, amelyet vasárnap kell megtartani. 

A kormány minél előbb szavazást akar

Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a döntés után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy

a kormány úgy készül, hogy szeptemberben vagy október első napjaiban rendezik a népszavazást.

A kormány azt szeretné, ha minél hamarabb lenne a szavazás, mert a miniszter szerint "Brüsszelben egyre őrültebb javaslatok látnak napvilágot". Ezért a kormány kezdeményezi, hogy az Országgyűlés minél előbb döntsön a szavazás kiírásáról, ez a tervek szerint már jövő héten megtörténhet. Ekkor szavazhatnak a szavazáshoz szükséges források biztosításáról is.

Rogán azt is mondta, hogy szerinte a népszavazás megtámadása a Kúrián bizonyítja, hogy a szocialisták és a liberálisok "bevándorláspárti álláspontot képviselnek". Az NVB döntését ugyanis megtámadta például Szanyi Tibor, Jávor Benedek, a Fodor Gábor-féle Liberálisok, illetve az egykor SZDSZ-es Kozák Márton.