Milliókat vasal be a rendőrség a menekülteken

2016.06.21. 12:40
Fél év alatt több mint másfél millió forintot szedtek be a magyar rendőrök szabálysértési bírságokból a menekülttáborok környékén. Van, aki ötvenezres csekket kapott azért, mert nem a zebrán ment át, de szemetelésért is repkedtek a tízezres büntetések. Más határmenti településen, ahol nincs menekülttábor, viszont sok külföldi fordul meg, nyoma sincs ilyen rendőri szigornak. Az Abcúg cikke.

Az Abcúg június elején kérte az Országos Rendőr-főkapitányságot (ORFK), hogy küldjék el, milyen indokokkal és milyen összegben szabtak ki idén szabálysértési bírságokat külföldiekre Bicskén, Vámosszabadiban és Körmenden. Azért ezeket a településeket választottuk, mert itt működnek nyílt menekültszállók, így valószínű, hogy a megbírságoltak többsége menedékkérő.

Ez azért érdekes, mert az elmúlt hetekben több hír is érkezett arról, hogy a rendőrök szívesen veszik elő apróságokért a szállók lakóit. Májusban egy körmendi rendőr ötvenezer forintra bírságolt egy menedékkérőt azért, mert nem a kijelölt zebrán ment át a boltba. Ilyen szabálysértésért sima figyelmeztetést is kioszthatott volna, ehelyett a lehető legnagyobb büntetést választotta, ráadásul az afgán férfinek fogalma sem volt, mi történik körülötte, hiszen nem beszélt magyarul. A Magyar Helsinki Bizottság ekkor meg is jegyezte a blogjában, hogy “a törvények szerint senkit nem érhet hátrány, mert nem ismeri a magyar nyelvet. Ezek szerint ez a garancia menedékkérőknek már nem jár”.

Az ORFK-tól kapott adatok alapján fél év alatt, csak ezen a három településen 2 435 000 forint folyt be külföldiekre kiszabott szabálysértési és helyszíni bírságokból. Mindez azonban csak becslésre jó, mert a települések egy része amúgy is közel fekszik a határhoz, így könnyen előfordulhat, hogy a rendőröknek sima külföldi állampolgárokkal szemben kell intézkedniük.

Őket részben megpróbáltuk kiszűrni a szabálysértés típusa alapján. Mivel a menedékkérők többnyire gyalog járnak, kivettük az összes olyan szabálysértést, amit autóval lehet elkövetni, valamint figyelmen kívül hagytuk a rossz minőségű termék forgalombahozataláért és a jogosulatlan közterületi értékesítésért kiszabott bírságokat. A körmendi tábor csak májusban nyílt meg, ezért az ennél korábbi bírságokat szintén kivettük.

A maradék 1 millió 690 ezer forint így oszlott meg a szabálysértési fajták közt (ha a körcikkekre mutat, látni fogja a pontos összeget is!):


Create pie charts

Ezek között is előfordulhat olyan büntetés, ami nem menedékkérőket érintett, de így is látványos, hogy a kisebb fokú szabálysértésekért kiszabott bírságok mekkora többségben vannak. Ilyenért büntették meg az afgán férfit, aki nem a zebrán ment a boltba, de ide tartozik minden apróság, ami a KRESZ-be ütközik, például gyalog átmenni a piroson, vagy az út szélén sétálni. A második legnagyobb tételt a köztisztasági szabálysértések adják, a tulajdon elleni szabálysértés (ötvenezer forintnál kisebb értékű lopás, rongálás) pedig két embert érintett, nekik összesen 70 ezer forintot kellett befizetni.

Van, akit csak ötezer forintra büntettek, de a legtöbb tétel 10-20-30 ezer forint között mozog, vagyis úgy tűnik, a rendőrök tolla kifejezetten vastagon fogott a külföldiekkel szemben, pedig kisebb szabálysértéseknél a rendőr akár figyelmeztetést is írhat, nem muszáj bírságolnia. Körmenden és Bicskén átlagosan 15, Vámosszabadiban pedig 18 ezer forintot szabtak ki egy főre.

A három település közül Bicskén történt a legtöbb bírságolás, a legkevesebb pedig Körmenden, igaz, itt csak májusban nyílt meg a menekülttábor. Alig több mint egy hónap alatt itt is összejött 220 ezer forintnyi bírság 15 emberre. A következő infografikán részletesen is megnézheti, hol, hány emberre, mennyi bírságot szabtak ki. Összehasonlításképp Szentgotthárdon, az ország legnyugatabbra fekvő, határmenti településén fél év alatt csak 190 ezer forintot szabtak ki külföldiekre.


Create column charts

A lap korábban megkereste az ORFK-t az ötvenezerre büntetett afgán férfi ügyében. Válaszukban azt írták, több személy sem a kijelölt zebrán haladt át, amivel balesetveszélyes helyzetet idéztek elő. Miután figyelmeztették őket, mindenki átsétált a zebrához, kivéve egy embert, pedig láthatóan értette, miről van szó. Arra a kérdésre, hogy nem túlzó-e ilyen esetben kapásból ötvenezer forintos bírságot kiszabni, azt válaszolták: “A rendőr a helyszíni bírságokat differenciáltan, a szabálysértés súlyára, az elkövetés jellegére és az elkövető személyes körülményeire tekintettel, önállóan mérlegelve szabja ki, sem a bírság kiszabására, vagy az attól való eltekintésre, sem pedig a bírság összegére vonatkozó utasítást nem kaphat és nem is kap. A fenti eset kapcsán is a járőr saját döntése volt a kiszabott helyszíni bírság összege”.

Kíváncsiak voltunk arra is, tettek-e valamilyen intézkedést annak érdekében, hogy a körmendi rendőrök munkáját ne befolyásolja előítélet, amire az ORFK azt írta: “A rendőrök munkavégzését nem befolyásolja előítélet”.

Tudósítóink májusban látták, amint egy körmendi rendőr – szintén magyarul – szájbaveréssel fenyegetett két menedékkérőt, mert egyszerre akartak bemenni a dohányboltba. Amikor ezzel kapcsolatban megkerestük az ORFK-t, azt írták: “a külföldi férfiakat a járőrök angol nyelven megszólítva megkérték, hogy a kisebb alapterületű üzletbe lehetőség szerint ne egyszerre menjenek be. Rendőri intézkedést a külföldi személyekkel szemben nem foganatosítottak, tevékenységük tájékoztatásra irányult, amelyet az érintettek láthatóan megértettek”

Nemcsak a menekülteket érinti

A rendőrséget régóta bírálják jogvédők azért, mert látványosan agyonbírságolja a különböző kisebbségek tagjait, főleg a romákat. Legutóbb Gyöngyöspatán mutattuk be, ahogy a rendőrök több tízezer forintokra büntetik a faluvégi cigánysoron élőket úton sétálásért és szemetelésért. Ettől persze az egyes büntetések még lehetnek jogszerűek, a gyakorlat mégis lehet diszkriminatív: erről korábban elsőfokú bírósági ítélet is született, igaz, másodfokon megváltoztatták, éppen a gyöngyöspatai ügy kapcsán.