Etelka, Aletta
1 °C
5 °C

Strasbourg: százezer euró jár a volt főbírónak

07
2016.06.23. 11:58

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) nagykamarájának mai, végleges döntése megerősítette, amit tavaly az EJEB már megállapított: Baka András 2011-es leváltása a Legfelsőbb Bíróság éléről sértette a volt főbíró jogát a tisztességes eljáráshoz és a szabad véleménynyilvánításhoz. Bakának azért kellett mennie, mert bírálta a 2010-után elfogadott, a bíróságokat érintő törvényeket. Magyarországnak különböző jogcímeken összesen 100 ezer eurót, azaz mintegy 31,5 millió forintot, és annak kamatait kell megfizetnie.

Baka a strasbourgi ítéletet nem kívánta kommentálni, arra hivatkozott, hogy a Kúrián jelenleg is tanácsvezető bíróként dolgozik.

Ügyvédje, Cech András azt hangsúlyozta, hogy a bíróság két fontos pontban állapította meg a jogsértést: a volt főbírót azért tették lapátra, mert megfogalmazta az igazságszolgáltatásban dolgozók álláspontját, és nem tudott jogorvoslatért fordulni. Ez szerinte azért is figyelemre méltó, mert az ügynek példátlan nemzetközi visszhangja volt, és abba belefolyt a genti székhelyű Jogászok Nemzetközi Bizottsága is. Tanulmányuk leszögezte, hogy a bíróság vezetőjének joga és kötelessége felemelni a szavát felemelni, ha a bíróságok vagy egyes bírók függetlensége veszélybe kerül.

Ez az ügy nem az összegről szólt, reagált Cech arra, hogy az EJEB csak töredékét ítélte meg a kért összegnek. "A tanulság az, hogy jogállamban ilyet nem lehet csinálni."

Bakát 2009-ben, a Fidesz képviselőinek támogatásával választotta meg a parlament, azonban 2011-ben, három és fél évvel hatéves mandátuma lejárta előtt éppen ők távolították el a főbírói posztról. A kormánytöbbséget nyíltan kritizáló főbírónak azért kellett mennie, mert a poszt betöltőjével szemben új feltételt támasztottak: azt, hogy ötéves bírói szolgálati jogviszonnyal kell rendelkeznie, amibe ugyanakkor nem számított bele Baka épp a strasbourgi nemzetközi bíróságon eltöltött 17 éve.

Az elmozdításáról szóló szabály az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvénybe került be, a döntést ezért az Alkotmánybíróság (AB) sem vizsgálhatta. Az átmeneti rendelkezéseket utóbb az AB alkotmányellenesnek mondta ki, ez azonban Bakának már későn jött.

De mit kritizált Baka?

  • A büntetőeljárási törvény módosítása lehetővé tette, hogy a legfőbb ügyész a kiemelt ügyekben maga válasszon, melyik bíróságon emel vádat.
  • Az új törvény alapján a rendőrség bírói döntés nélkül is 120 óráig tarthatott fogva a korábbi 72 helyett bárkit, a kiemelt ügyekben pedig az ügyész megtilthatja a terhelt és a védő érintkezését az első negyvennyolc órában.
  • A koalíció 70-ről 62-re csökkentette a bírók nyugdíjkorhatárát.
  • Az új bírósági igazgatási rendszerben túl nagy hatalom összpontosul az igazgatási vezető kezében.
  • A semmisségi törvénnyel a bíróságok kompetenciájába avatkozva mindenkit rehabilitáltak, akiket a 2006-os zavargások után kizárólag rendőri jelentések alapján ítéltek el.

Az Alkotmánybíróság, a luxemburgi Európai Bíróság döntései, illetve a nemzetközi nyomás hatására – a semmisségi törvényt kivéve – azóta az összes, Baka által kifogásolt törvény megszűnt vagy módosult.

A strasbourgi bíróság tavalyi, egyhangú döntése megállapította, hogy Magyarország megsértette Baka jogát a tisztességes eljáráshoz: sem munkaügyi bírósághoz, sem az AB-hez nem fordulhatott posztja megszűnése miatt. Az EJEB tavaly májusi döntése szerint sérült Baka szabad véleménynyilvánításhoz fűződő joga is: főbíróként "nemcsak joga, hanem kötelessége is volt a Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökeként kifejteni véleményét a bírósági rendszerrel kapcsolatos reformokról”.

Az EJEB nem talált bizonyítékot "ami arra utalna, hogy a felperes által kifejezett vélemény túlment volna a szigorúan szakmai szempontokon, vagy indokolatlanul személyes támadást, sértést tartalmazott volna.” Ezek alapján pedig a bíróság kijelentette, hogy a főbíró elmozdítása egy demokratikus társadalomban indokolatlan és túlzó volt.

Az EJEB 2014 májusában Baka javára döntött, de decemberben a kormány kérésének engedve a bíróság nagykamarája elé engedte az ügyet. A nagykamara 2015 júniusában ülésezett, és bár eleve valószínűtlen volt, hogy megváltoztassák a korábbi döntést, a meghallgatás alapján úgy tűnt, hogy Baka nem veszíthet.

A kormány jogi képviselője ugyanis nem tudott válaszolni a kulcskérdésre, hogy 17 éves strasbourgi bíráskodás miért nem minősülhetett megfelelő bírói tapasztalatnak: ez nyilvánvalóvá tette, hogy az újonnan támasztott feltétel pontosan Baka eltávolítását célozta. Az sem tűnt nagyon átgondolt lépésnek, hogy a kormány képviselője Bakával példálózva a strasbourgi bíróság tagjait politikai kinevezettnek nevezte.

Baka az elmozdítása következtében elmaradt törvényes jövedelme, egyéb juttatásai, végkielégítése és nyugdíjkiegészítése miatt 742,520 euró vagyoni kártérítést kért, a bíróság 70 ezer eurót (22 millió forintot) ítélt meg. Ez körülbelül Baka mandátuma idejére eső elmaradt bérének, tehát a főbírói és a bírói fizetése különbségének felel meg.

Ennek része az a nem nevesített részösszeg is, ami a volt főbírónak a történtek miatti frusztrációja és a szakmai megítélésén esett csorba miatt nem vagyoni kártérítésként jár. Baka a költségek összegét 153,532 euróban jelölte meg, a bíróság 30 ezer eurót (9,5 millió forintot) hagyott jóvá.

(Borítókép: Huszti István / Index)