Röszkei terroristaper: nem mutat jól Ahmed H. dobálózása a videón
További Belföld cikkek
- Órákon belül új hagyományt teremt Sulyok Tamás köztársasági elnök
- Rónai Egon: Ha akkor nem rúgnak ki, az életem egészen másfele kanyarodik
- Nem akármilyen drogfogásról számolt be a budapesti rendőrség
- Egy sérült vízcső miatt péntektől egy szakaszon nem jár a 4-es, 6-os villamos
- Karácsonykor nem csak a gyertyák égtek, 154-szer hívták a tűzoltókat
A pocsék kezdés után újabb szerencsétlen tárgyalási napon van túl az ügyészség röszkei terroristája, Ahmed H., az a szír férfi, akit a tavaly szeptember 16-i összecsapás után egyedüliként terrorcselekmény elkövetésével is megvádoltak. A Btk. nem ugyanazt érti terror alatt, amit a köznyelv.
Ahmed H. terrorcselekménye a vád szerint abban állt, hogy erőszakkal próbált egy állami szervet rávenni arra, hogy azt tegye, amit ő akar: a rendőröknél akarta elérni, hogy engedjék be Magyarországra a lezárt határ szerb oldalán összegyűlt tömeget. A Btk. tíztől húsz évig tartó, vagy akár életfogytiglani szabadságvesztéssel fenyegeti, aki terrorcselekményt követ el.
Ahmed H. a vízágyús-könnygázas-kődobálós összecsapás óta, kilenc hónapja fogságban van Magyarországon. A balhé összes résztvevője közül őnála van kilátásban a legsúlyosabb büntetés, de bíróság elé állították egyébként a szüleit is, beteg anyja az egyetlen nő a tíz vádlott közül a tömegzavargás miatt indult másik szegedi perben, amelyben pénteken már ítélethirdetés várható.
A szembesítés nem jutott semmire
A Szegedi Törvényszéken megint extra biztonsági intézkedéseket vezettek be Ahmed H. miatt, aki bő fehér ingben, kéz-és lábbilincsben csoszogva érkezett meg a tárgyalóterembe két jól megtermett, fekete ruhás, maszkos őr kíséretében.
Hétfőn hallgatták ki az ügy utolsó rendőrtanúját, akinek sokat koptak az emlékei az eltelt kilenc hónapban, több fontos részletre másképp emlékezett most már, mint az első vallomásaiban. Az utóbbiakat, a régieket tartotta fenn. Ezek szerint Ahmed H.-n kívül több hangadó is volt a tömegben, a kerítés rongálásában biztosan benne volt például egy sportos, szürke pólós, egy fekete halásznadrágos, fekete ujjatlan pólós alak és még egy világoszöld pólós férfi is, sebes tenyérrel.
A bíróság előtt kikötött hangadóról, Ahmed. H.-ról azt mondta: a férfi angolul beszélt hozzá, és kettőt mutogatott az ujjával, az értelmezése szerint így adott ultimátumot nekik, a rendőröknek, hogy 2 órán belül nyissák ki a kaput a migránsoknak, különben jönnek mindenképp. A szír férfi tagadja, hogy ilyet tett volna. A bíró, Nagy Andrea szembesítette kettejüket, de nem sült ki semmi belőle: mindketten kitartottak a saját igazuk mellett.
Három dobás
A hétfői tárgyalás innentől fogva az összecsapást megörökítő kamerafelvételek körül forgott. A befüggönyzött, fülledt tárgyalóterem oldalsó falára vetítették a képet, a rendőrség több órás anyagát hol felgyorsítva, hol visszatekerve vizsgálta meg a bíróság apróra, mi is látszik Ahmed H. tetteiből. Az ügyben tanúskodni hívott rendőrök, a nekik dolgozó tolmács és a vádlott a bíróval együtt figyelték a néma videót, szólniuk kellett, amikor felismerték saját magukat.
Ezek a legfontosabb részletek, amik a rendőrségi videó alapján a jegyzőkönyvbe kerültek:
- látható, hogy a vádlott többször a rendőrök felé mutogat az ujjával, van, amikor két ujjal,
- beszél a megafonba a pajzsos rendőrök sorfala előtt,
- rázza a rendőrkordont,
- piszkálja a láncot a kerítésnél,
- egy gyerekkel a kezében jelenik meg már a magyar oldalon, Magyarország területén,
- három alkalommal - ahogy a bíró fogalmazott - "tömeggel bíró tárgyat" vesz fel a földről és hajít a rendőrök felé.
A dobálózásnál látszik, hogy a második alkalommal a tenyerénél jóval nagyobb az a dolog, amit a kezébe vesz. A tárgyalóteremben lévő rendőrök félhangosan latolgatták, mi lehet az, abban maradtak, hogy féltégla. A rendőrök szerint a szerb oldalon lévő vámmentes boltnak estek neki a migránsok, azt kezdték szétbontani, innen szereztek téglát. A bíró megállapította, hogy biztosan nem üres pet-palack volt az, se nem papír, hanem "vélhetően tégla", és Ahmed H. "erővel dob, mivel ívet vet a dobás".
Ahmed H.: Nem a rendőröket céloztam
Amikor kérdőre vonták, a vádlott belekezdett volna újra az egész történetébe, a családja helyzetével kezdve, de a bíró azonnal közbevágott: nem kell újra elmondani a vallomását. Így aztán Ahmed H. nem is mondott nagyon többet annál, mint hogy igen, ott volt az összecsapáskor, de nem "rosszfele" irányította a tömeget, hanem épp ellenkezőleg, nyugtatta őket, és bizonygatta, hogy szereti a rendőröket.
A videóra vett dobálást azzal próbálta meg kimagyarázni, hogy ugyan a rendőrök irányába dobott, de nem őket célozta, hanem egy állítólagos afgán állampolgárt (korábbi vallomásában még pakisztáni volt), akivel összeveszett, és aki a rendőrök és közte állt. A videófelvétel azonban, amit erre a bíró visszajátszatott, mást mutatott: nem volt senki abban a sávban, ahol a vádlott verziója szerint az afgán figurának állnia kellett volna. Ahmed H. még ekkor sem adta fel, azt mondta, hogy igenis voltak ott, csak a felvételen nem lehet látni.
A több órás rendőrségi néma felvételen túl a bíróságnak volt még egy sor kézben tartott kamerával felvett, rázkódó, rövid, de hangos felvétele is a röszkei eseményekről. Ezekben voltak kedvező pillanatok is a vádlottra nézve, alátámasztva, hogy tényleg próbálta csitítani a tömeget, kérte, hogy senki ne dobjon senkit, "please, wait", szólt nekik, és kihangosítóba mondta angolul, hogy "szeretjük a magyar rendőröket".
Ősszel lehet ítélet
Közvetlenül próbált tárgyalni a magyar rendőrökkel, a tolmácsot lehazugozta és elutasította, helyette angolul tudó rendőrt keresett. Arról beszélt, hogy a soraikban gyerekek és betegek vannak, ezért kell átjussanak, de a rendőrök határozottan közölték vele, hogy a határ itt zárva van, a tranzitzónán át vezet az út Magyarországra.
A tárgyalás végén az ügyvédje benyújtotta a bíróságnak az Ahmed H. büntetlen előéletét igazoló papírokat.
A terrorcselekménnyel vádolt férfi büntetőpere szeptemberben folytatódik a Szegedi Törvényszéken, ha sikerül a tervek szerint haladni, október közepén születhet meg az elsőfokú ítélet.