Donát
-3 °C
10 °C

Jöttek a jól öltözött hölgyek a faluba, és kilószámra vitték a nyugtatót

4O5A6756
2016.06.29. 18:29 Módosítva: 2016-06-29 18:29:52
Másfél évtizede dolgozott patikusként Kelemen Attila, amikor szépen lassan belesodródott a bűnbe. A helyieknek segített egy-két doboz vény nélkül kiadott nyugtatóval, aztán szájról szájra járt a híre, és a végén már ezrével fogyott nála a Xanax és a Rivotril. Az buktatta le, hogy közben mindent beütött a kasszába. De hogyan adhat el valaki heti 400 doboz altatót és nyugtatót egy kis faluban vény nélkül úgy, hogy az senkinek nem tűnik fel?

"Az Attila? Hát, nekem még Algopyrint sem adott, amikor fájt a fejem. Azt mondta, írassam fel receptre" - méltatlankodással kevert csodálkozással emlékszik vissza egy két évvel ezelőtti esetre a buszmegállóban ülő nő, amikor a régi helyi gyógyszerészről kérdezzük. Arról, aki közben - mint kiderült - zsákszámra adta el valakiknek a nyugtatókat.

Boldogkőváralján vagyunk, a szlovák határtól nem messze, egy kis faluban. Kocsma itt rég nincs, a bolt délutánra bezár, a trafikban épp pénzügyőrök razziáznak, így a megálló az egyetlen, félig-meddig közösségi hely.

Pont rálátni az út másik oldalán fekvő patikára, itt kezdődött négy évvel ezelőtt az, ami most a szomszédos 900 fős faluban, Vizsolyban egy karrier kettétörésével ér véget.

"Húsz éve vagyok patikus a környéken. Akkor két patikát vittem egyszerre. Hol Vizsolyban voltam nyitva, hol 'Váralján." Kelemen Attila, a vizsolyi patikus fegyelmezetten beszél a pultja mögött kék ingében, vajszínű halásznadrágjában és papucsában. Kezeit elöl összekulcsolja, a kérdések elől nem tér ki, a beszélgetésnek emiatt egyfajta töredelmes, részletes beismerő vallomás hangulata van. Fotózni viszont nem engedi magát.

Épp 'Váralján voltam, bejött egy nő a patikába, és kért egy doboz nyugtatót. Én meg adtam neki. Vény nélkül. Óriási hiba volt.

A nő visszajárt hozzá - folytatja a sztorit -, ő pedig mindig adott neki egy-egy dobozt vény nélkül. Aztán jöttek hozzá mások is, de nem sokan, és nem is vittek sok gyógyszert. "Az a mennyiség nem szúrt szemet a hatóságoknak" - mondja. 

Aztán elkezdtek elromlani a dolgok. Volt, ami lassan, volt, ami hirtelen szakadt rá. A helyiek kérésére elküldték 'Váraljáról.

"Nagyon nehéz a természete, voltak vele gondok. Sokszor kiabál a vevőkkel, máskor egy héten át elfelejtett egy gyógyszert elhozni" - sorolták a helyiek mindkét faluban egybehangzóan. "Egyszer egy gyógyszerre azt mondta, már nincs forgalomban, aztán kiderült, hogy mégis. Az orvosok által felírtakkal sokszor nem értett egyet, akkor felmérgesedett."

De azt is hozzáteszi mindenki, hogy ha ezeken túltette magát a vevő, akkor rendes és segítőkész embert ismerhetett meg benne. Volt, akinek a gyerekének tápszert hozott, pedig nem lett volna dolga, másnak máshogy segített.

Kelemen Attila egyébként nem elküldésként, hanem egy adminisztratív hiba következményeként emlékszik a 'váraljai távozásra. De akadt akkoriban ennél nagyobb gond is. Három éve egy autó elütötte az asszisztensét, így egyedül maradt a megmaradt vizsolyi patikában. Egyre többet dolgozott, de a forgalom mégis visszaesett, és veszteségbe fordult a vállalkozás.

"Nem tudom, mi lehet az oka. Talán sokan meghaltak, máshol váltják ki a recepteket? Nem tudom. Bajban voltam" - mondja keserűen.

Nem a helyiek vitték a gyógyszert

Közben egyre többen kezdtek el hozzá járni vény nélküli altatókért és nyugtatókért. Valószínűleg szépen lassan terjedt a hír, hogy Vizsolyon mi a helyzet. Attila nem bánta, legalább a forgalmat tudta növelni. A végére, a lebukás előtti utolsó évre több mint húszezer dobozra duzzadt az eladott mennyiség. A családját nem avatta be az encsi férfi. "Ez csak az én ügyem, az én felelősségem", mondja.

Xanax, Rivotril és társaik

A gyógyszertárban 2015 januárja és 2016 februárja között 28-féle, összesen 23,7 ezer doboz nyugtatót és altatót adtak ki recept nélkül. 21 készítmény a pszichotróp 4-es listába tartozik. A gyógyszerek közt 9 ezer doboz Xanax, 6,5 ezer doboz Rivotril, 5,4 ezer doboz Epherit, 2,2 ezer doboz Frontin és 263 doboz Dormicum volt.

Hogy kik vették, és hova ment a sok gyógyszer? Egyelőre rejtély. Olyannyira, hogy a faluban nem is az altatós sztori kering. "Valami ötmilliót sikkasztott, ugye? Lopott?" - sorjáztak a sztenderd válaszok, amikor a patikusról érdeklődtünk. A fejekben a patikusra frissen kiszabott büntetés összege ragadt meg, de az altatókról a túlnyomó többségnek fogalma sem volt.

"Hát, biztos nem a környékre adta. Kicsi közösség ez, tudnánk róla. Itt a feles meg a sör a kábítószer" - folytatódtak a beszélgetések. Azt az érvet is hallottuk, hogy a gyógyszerek drágának számítanak itt a mindennapi drogozáshoz.

Különösebb sürgés-forgást sem láttak a helyiek a patika körül. Volt ugyan, aki emlékezni vélt nagy, drága fekete autókra, "fukszos nőre", de a fekete BMW-k sztoriját senki más nem erősítette meg a faluban.

"Nézze, itt lakom a patikával szemben. Nekem semmi nem tűnt fel semmi" - mondta egy árkot betonozó közmunkás. Másvalaki arról beszélt, hogy télen kétóránként járt haza a tüzet megrakni az otthoniaknak, mégsem látott soha nagy forgalmat, sok autót.

Kelemen Attila erről azt mondja, középkorú, átlagosan öltözött, "nem kábítószeres" férfiak és nők jártak hozzá, talán húszan, harmincan összesen. A nevüket állítása szerint nem tudja. Azt mondja,

néhány naponta jöttek, mindegyikük egyszerre csak egyfajta gyógyszert vitt, és legfeljebb 10-15 dobozzal.

Nem volt olyan, hogy valaki raklappal vitte volna. Azt is állítja, hogy a normál árat kapta érte.

Mercedesszel és BMW-vel jöttek a gyógyszerekért

"Volt Mercedes, volt BMW, de nem a kiugróan drágák, hanem sokéves autók. Volt Seat is, szóval nem luxusautókról beszélünk." És hogy figyelmeztette-e őket, amikor átadta nekik a sok doboz altatót? "Úgy láttam rajtuk, tudatában vannak annak, hogy mit és mennyit vesznek, nem merült fel ez".

Más kérdés, hogy a matek nem nagyon jön ki Attila elmondása alapján, az évi 20 ezer doboz ugyanis heti 400, vagyis ha tényleg csak tízesével vitték, akkor napi 8 vásárló kellett ehhez a mennyiséghez, nem pedig "néhány naponta egy". Ezt felvetettük neki is, de a patikus kitartott a sztorija mellett.

Az interneten egyébként apróhirdetésben rengeteg gyógyszert árulnak feketén, egy kereséssel már sorjáznak is a lehetőségek. Egy 1346 forintos Xanaxot például 3-5 ezerért hirdetnek. Ha az Attila patika titokzatos vevői emiatt keresték ilyen mennyiségben a gyógyszereket, akkor több tízmilliós üzletet csinálhattak a gyógyszerrel. De ez csak feltételezés.

Kopogtattak az ellenőrök

Februárban aztán kopogtattak a patika ajtaján, a tisztifőorvosi hivatal ellenőrei voltak. Hülyén hangzik, de Attilát a becsületessége buktatta le. A több nagykereskedőtől rendelt, majd eladott gyógyszereket ugyanis beütötte a pénztárgépbe, legálisan növelte velük a forgalmát, azok minden papírban szerepeltek. Így a bevételt is leadózta.

Ezek az adatok aztán valahol összefutottak, és a hatóságoknak feltűntek. Az ellenőrök megnézték a gépét, a nyilvántartásokat, kikérdezték, jegyzőkönyvet vettek fel, aláíratták vele, majd elmentek. 

Ki jár jól a vény nélkül kiadott gyógyszerrel?

A gyógyszerek beszerzési és eladási ára közötti különbség a patikus nyeresége. Ha egy gyógyszer vényre van, akkor csak az orvos írhatja fel. Ha pedig a TB támogatja - általában a kettő együtt jár -, akkor a vásárló olcsóbban kapja, a különbséget pedig az állam odaadja a patikusnak. A végeredmény forintosítva ugyanaz. Vagyis a vény nélkül értékesített orvosságból annyi a patikus haszna, hogy eladott valamit, amit nem tudott volna akkor, ha ragaszkodik a papírhoz. Az államot és a gyógyszer-nagykereskedőt nem éri kár.

Ez egy pénteki napon volt, hétfőn a menetrendszerűen érkező "altatójáratnak" Attila már nem adott gyógyszert. A hír pedig gyorsan terjedt, hirtelen elmaradtak a vevők. Bő három hónappal a razzia után, egy hete pedig megérkezett a patikába a határozat, súlyos szankciókkal.

Négy évig tartott

A négy éven át tartó, de igazán az utolsó egy évben felfutó illegális kaland mérlege így a következő: a forgalom 5-10 százalékát adták ezek az altatók, a bevételt 26 millióval növelték meg, de ebből Kelemen Attila nyeresége állítása szerint nagyjából annyi volt, mint amekkora pénzbüntetést az egészért kapott: 5 millió. Azt mondja, a pénzt most családi összefogásból fizeti majd be a 30 napos határidőn belül. És a patikát is be kell zárnia. Ma, kedden van az utolsó nap, hogy nyitva volt, és most is csak azért, mert a nagykereskedőt várja az elszámolás miatt.

Etikai vizsgálat is indul ellene, ő arra számít, hogy elveszik az engedélyét, az úgynevezett személyi jogát, és csak alkalmazottként dolgozhat. Ha egyáltalán kap munkát. Komolyan számol azzal, hogy külföldre kell költöznie.

És az is lehet, hogy nem ússza meg rendőrségi ügy nélkül. Janasóczki Attila, a Borsod Megyei Rendőrkapitányság szóvivője az Index kérdésére azt mondta, az Encsi Rendőrkapitányság a sajtóhírek alapján az elmúlt napokban írásos tájékoztatást kért az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettől (OGYÉI). Az érkező válasz alapján döntik majd el, indítanak-e eljárást, és ha igen, pontosan mi miatt és kik ellen.

Kelemen Attila mindenesetre azt mondja, mindent rettenetesen megbánt, és most bűnhődik. A beszélgetésünk alatt többször is megemlíti, hogy ő nem lopott, nem csinált kárt senkinek, "nem úgy, mint a kötszeres ügyben, ahol konkrétan sikkasztottak".

A polgármester nem akart nyilatkozni nekünk. Annyit megtudtunk a helyszínen, hogy a falu testülete már hozott egy határozatot, amellyel elősegítik, hogy legyen patika továbbra is. A gyógyszertár épülete Kelemen Attiláé, még nem tudja, hogy az újonnan érkező kollégának, vagy teljesen más célra kiadja-e, esetleg végleg megváljon tőle. Ennyire előre most nem gondolkodik.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!