AB: Továbbra sem lehet tüntetni Orbán házánál

Elutasította az Alkotmánybíróság (AB) az indítványt, amely azt a bírósági döntést támadta, amely megtiltotta a tüntetést a Kúria Markó utcai épülete előtt, illetve a Cinege utcában, Orbán Viktor miniszterelnök XII. kerületi otthonánál. A határozatot kedd délelőtt nyilvánosan hirdették ki.

Az AB szerint a bírósági döntés nem volt alaptörvény-ellenes, ugyanakkor ellentmondás van a gyülekezési jog gyakorlása és a magánélet védelme között. Az AB határozata szerint a parlamentnek december 31-ig fel kell oldania ezt az ellentmondást, vagyis vagy módosítani kell a gyülekezési törvényt, vagy új törvényre van szükség.

Az AB döntését elsősorban a miniszterelnök személye miatt övezte nagy várakozás: a kormányoldal által jelölt és megválasztott bírók által dominált testületnek egy bárki által könnyen megérthető szimbolikus, elvi ügyben kellett állást foglalnia.

Az előző kormányzati ciklusok miniszterelnökeinek házához meghirdetett politikai demonstrációk ellen felhozott hatósági érvek már a bíróságon rendre elvéreztek, így végül Medgyessy és Gyurcsány otthonánál is lehetett tüntetni. Sokáig Orbán hegyvidéki házánál is voltak tüntetések, ám a rendőrség buzgósága miatt már jó ideje nincsenek.

Az ügy még 2014 decemberére nyúlik vissza: a devizahitel-károsultak egész napos tüntetéssorozatot jelentettek be. Több budapesti helyszínen nagygyűlést akartak tartani, és vonulni szerettek volna az egyes helyszínek között. A rendőrség azonban az említett helyszíneken megtiltotta a tüntetést, majd a döntést később a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is megerősítette.

A panaszos szerint a tiltás megalapozatlan és indokolatlan volt, és sértette a gyülekezési szabadságot. A tiltó határozatok indoklásában arra hivatkoztak, hogy a rendezvény megtartása a Kúriánál súlyosan veszélyeztetné a bíróság zavartalan működését, a Cinege utcában pedig mások jogainak és szabadságának sérelmével járna.

A panaszos ellenérve az volt, hogy a Kúriánál már többször tartottak hasonló rendezvényt, és egyszer sem történt semmi, ami súlyosan megzavarta volt a bíróság működését.

A Cinege utcai helyszínnel kapcsolatban az indítványozó szerint a legfontosabb elvi kérdés az, hogy alkalmazható-e előzetes tiltási okként a gyülekezési törvénynek az a rendelkezése, mely szerint a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Szerinte nem. „Mindaddig, amíg a hatóságnak csak egy bejelentés, azaz egy jövőbeli tüntetés terve áll a rendelkezésére, nincs elegendő információ birtokában ahhoz, hogy indokoltan megtiltsa a rendezvény megtartását” – írja.

Arra jutottak, hogy fel kell oldani a konfliktust, most egyszerűen nincs megfelelő jogi rendelkezés, ami a gyülekezés helyszínén feloldaná ezt az ellentmondást, a rendőrségnek jelenleg nincs eszköze a tiltásnál enyhébb döntést hozni.

Az AB szerint egyes közterületi helyszíneknek, például a parlamentnek kiemelt funkciója van, de ha közjogi méltóság is lakik ott, egy lakóövezetben mérlegelni kell a helyszínt, a napszakot, a rendezvény hosszát és a hasonló tényezőket. Egyik alapjog lényeges tartalma sem korlátozható, meg kell találni a kényes egyensúlyt, hangzott el.

A konkrét bírósági döntést támadó indítvány elutasításánál szempont volt az is, hogy a panaszosnak a többi helyszínen lehetősége volt megtartani a demonstrációt, ezért az AB szerint kifejthette szabadon a véleményét, és nem sérült aránytalan mértékben a békés gyülekezéshez való joga.

Sulyok Tamás, az AB elnökhelyettese volt az ügy előadója. A határozathoz Salamon László és Stumpf István alkotmánybírók különvéleményt, Czine Ágnes alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt.

Trócsányi László igazságügyi miniszter kedd délután rendkívüli sajtótájékoztatót tart az Alkotmánybíróság most kihirdetett döntésével kapcsolatban.

Az indítványozót képviselő Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezetnek a határozathirdetésnél jelen lévő képviselői három dologra hívták fel a figyelmet:

1. Az indítvány egyes emberek gyülekezési jogának a megvédésére irányult, ehhez képest az AB szerintük a miniszterelnök és környezete magánélethez fűződő jogát védte meg.
2. Azt is érdekesnek találták, hogy sem a miniszterelnök neve, sem a posztjának a megnevezése egyáltalán nem hangzott el, csak a lakcíme.
3. A TASZ szerint az AB most felhatalmazta a kormánytöbbséget, hogy az utolsó érintetlen liberális szabadságjogot szabályozó törvényhez is hozzányúljon.