Vencel
13 °C
23 °C

Brüsszel megbüntette Lázár minisztériumát a Rogán szomszédjával kötött reklámszerződés miatt

2016.07.22. 07:37 Módosítva: 2016.07.22. 13:19

Pontosan 334,6 millió forint pénzügyi korrekciót (magyarul büntetést) javasol az Európai Bizottság a Miniszterelnökség szabálytalan közbeszerzése miatt, amelyet a HG 360 Reklámügynökség Kft. nyert el - írja a pénteki Világgazdaság. A Rogán Antal propagandaminiszter lakóparki szomszédjaként emlegetett Csetényi Csaba érdekkörébe tartozó cég összesen 1,575 milliárd forintért vállalta tavaly a kampányt a kormányablakok népszerűsítésére.

A Bizottság szakemberei azonban indokolatlannak, a piaci versenyt szűkítőnek találták a 10 napra felgyorsított eljárást.  Azt is gyanúsnak találták, hogy a tender kiírásával 2015 augusztusáig vártak, miközben a kormányablakok fejlesztése már évekkel korábban beindult, azt meg pláne, hogy a kampány 5 millió eurós büdzséje vetekszik az öt legnagyobb hirdetési büdzséjű magáncégével, ezek egész éves kerete 5-7 millió euró.

A Bizottság egyébként pont az EU-források elosztásánál kulcsszerepet betöltő Miniszterelnökség közbeszerzési rendszerét monitorozta átláthatóság szempontjából, és végső soron  a négyes fokozatú skálán kettes besorolást adott Magyarországnak. A vizsgált mintába a 2015. január–szeptemberi termésből 56 eljárás került be, és egy tucatnál vélelmeztek szabálytalanságot a brüsszeliek. Ez valamelyest jobb az egy évvel korábbi lesújtó eredménynél, akkor minden negyedik eljárással gond volt. A szóbeli értékelés roppant diplomatikus:

A rendszer működik, de van még javítanivaló.

Frissítés: A Miniszterelnökség közleményben reagált a Világgazdaság cikkére, eszerint

az Európai Bizottság nem büntette meg Magyarországot. A citált audit jelentés nem a brüsszeli végső álláspontot tartalmazza, csak érdeklődő kérdéseket tett fel a közbeszerzés kapcsán. Mint azt már számtalanszor korábban is megtette egyes projektek ellenőrzése során.

Mint írják, a hirdetmény közzétételével indított gyorsított meghívásos közbeszerzési eljárás egy uniós eljárásrend szerinti nyílt eljárás. A két szakaszos eljárás részvételi szakaszára bárki jelentkezhetett, majd az ajánlattételi szakaszban csak az alkalmasnak minősített és ajánlattételre felhívott részvételre jelentkezőket hívta meg a Miniszterelnökség.

A gyorsított eljárás mindössze két héttel korábbi szerződéskötést jelent, a nem gyorsított eljáráshoz képest, viszont az előző uniós fejlesztési időszak befejeztével nem volt mindegy az időzítés. Joggal merülhet fel a kérdés, milyen ajánlatot lehet összeállítani három hét alatt, amire kettő nem volt elég?