Orbán Viktor eltemette a nyugati világot

Tusványos csúcspontja egyértelműen Orbán Viktor. A szervezők most sem hagytak kétséget efelől: Orbán Viktor ezúttal is az utolsó napon szólalt fel, és most is megkapta a nagyszínpadot, ahol már órákkal a beszéd előtt igyekeztek a legjobb helyet elfoglalni a szalmakalapos nénik és bácsik.

Orbán Tusványoson emlékezetes beszédeket szokott tartani (itt hirdette meg két éve az illiberális demokráciát, hogy mást ne mondjunk), és a mostani európai helyzetben, migrációs válságban is erős mondatokra lehetett számítani tőle. Orbán ilyen szempontból nem is okozott csalódást.

Ha egy (mondjuk nem túl rövid) mondatban kellene összefoglalni a tusványosi beszédet, akkor Orbán azt üzente: az európai vezetők megbuktak, Nyugat-Európa hanyatlik, és Magyarországgal szemben ott gazdasági, elit- és demokráciaválság van, egyre nagyobb félelem és bizonytalanság, amely megmarad, amíg az EU nem néz szembe rossz döntéseivel, és nem harcol megfelelően a migrációval, ami növeli a terrorizmust, a bűnözést és tönkreteszi a kultúrát.

Ha bővebben is áttekintjük Orbán beszédét, akkor azért találhatunk több kemény állítást is, amely nem jelentett újdonságot Orbán eddigi gondolataihoz képest. De ilyen koherensen, kristálytisztán a magyar miniszterelnök még nem vezette le azt, hogy szerinte Nyugat-Európa, „a régi Európa” annyira rosszul csinál mindent, hogy Magyarországon kecsegtetőbb perspektíva áll a fiatalok előtt, mint nyugaton.

Megrendült a nyugati ígéret

Orbán azzal kezdte, hogy mindent el fog mondani a mai európai helyzetről őszintén, és előre számol a „megbélyegzéssel, leminősítéssel, kirekesztéssel”. Arra kereste a választ, hogy mi a mozgatórugója a bennünket körülvevő „jelenségtömegnek”, mint például a migráció, a terrorzimus, a brexit vagy Trump elnökjelöltsége.

Európában napról napra nő a félelem,

és kialakult az az érzés, hogy bizonytalan a jövőnk, ami abból fakad szerinte, hogy összetört a „nagy európai álom”. Ennek lényege, hogy egy nyugati gyerek eddig biztos lehetett abban, hogy többre viszi, mint a szülei, ha dolgozik, és betartja a szabályokat. De Nyugat-Európában „megrendült ez az ígéret, ez a perspektíva”, mégpedig azért, mert a világgazdaságban megjelentek olyan versenytársak, mint Kína vagy India. Ehhez a változáshoz az EU nem tudott alkalmazkodni, így kialakult a gazdasági válság, amelyből elitválság, majd demokráciaválság lett.

Orbán konkrétan meg is mondta, hogy milyen rossz döntéseket kell megszüntetni az EU-ban, hogy a félelem és a bizonytalanság eltűnjön:

1. „A denacionalizálás a legnagyobb veszedelmek egyike” – vagyis minden olyan kezdeményezést, amely hatásköröket vonna el nemzetállamoktól, le kell állítani.
2. Be kell fejezni a „hamis önértékeléseket” – vagyis az EU áltatja saját magát, miközben már nem a globális politikai tér egyik szereplője.
3. Be kell fejezni „Európa idealizálását” – le kell számolni azzal az eszmerendszerrel, hogy  a közös európai megoldás automatikusan jó.

Orbán ehhez utána hozzátette, hogy kifejezetten az európai hatékonyság ellen működik az Európai Parlament, amelynek nem lett volna szabad megnövelni a szerepét, és az Európai Bizottság is, amely „politikai bizottságnak nyilvánította magát”.

Orbán Donald Trumpot akarja amerikai elnöknek

Orbán szerint ezek miatt a rossz döntések miatt nem tudott Európa megfelelően harcolni a migrációval és a terrorizmussal, amely fogalmak között – ez nem újdonság – Orbán komoly összefüggést lát. „A migráció veszélyt jelent: növeli a terrorizmust, növeli a bűnözést, lerombolja az európai kultúrát” – fogalmazott Orbán.

Majd ezután példaként az európaiak elé Donald Trumpot állította, aki a terrorizmus megfékezésére több oayn javaslatot is tett, amely kifejezetten tetszik Orbánnak (a titkosszolgálat megerősítése, a demokráciaexport megszüntetése). A magyar kormányfő ezek után a diplomáciában szokatlan módon tovább is ment, és egyértelműen kijelentette, hogy Trumpnak szurkol az elnökválasztáson.

Ez a kiállás azért meglepő és szokatlan, mert a felmérések szerint Hillary Clinton az esélyes, és ha ő lesz az Egyesült Államok elnöke, nyilván nem segíti a kapcsolatok javítását, hogy Clinton tisztában van azzal, hogy a magyar kormány nem neki drukkolt.

Nyugat-Európa változásra képtelen

Orbán a több mint egyórás beszéde végén úgy összegezte a véleményét, hogy „Európa elvesztette globális szerepet, Európa nem képes egyben tartani a közösséget,
az európai politikai vezetés megbukott.” Szerinte az EU-s állampolgároknak már Brüsszel jelenti a problémát és „nem Mekka”, vagyis a brüsszeli bürokraták jelentik az akadályt, nem az iszlám. Orbán ezután ketté is választotta a régi és új Európát.

• Az EU alapító tagjaiból álló régi Európa (tehát Németország, Franciaország, a Benelux államok, Olaszország), a változásra képtelen Európa.
• Míg az új Európa, ahová Magyarország is tartozik, „életképes, tele van energiával, perspektivikus része a földrészünknek”.

Orbán eljutott odáig, hogy szerinte a nyugatra jellemző gazdasági válság, elitválság, demokráciaválság Közép-Európában nem jellemző, egy lengyel, cseh, szlovák, magyar fiatal a nyugatiakkal szemben jobban bízhat abban, hogy előrébb fog jutni, mint a szülei, ha betartja a szabályokat. Ráadásul Európában szerinte Magyarország az egyik legdemokratikusabb hely, hiszen – a kvótanépszavazásra utalva azt mondta – az egyetlen ország ma, ahol az emberek elmondhatják a véleményüket a migrációról.

A kormányfő hatalmas tapsot kapott, néhány kérdésre még válaszolt, majd a fideszes Németh Zsolt azzal a mondattal zárta a rendezvényt, amelyet az elsőként felszólaló Tőkés László és Orbán Viktor is idézett: "Ne féljetek, harcoljatok!".