A kerítés őrzésénél már csak a pihenő a fárasztóbb

DSC 3184
2016.08.04. 00:48

A feladattal senkinek nincsen baja, de azzal igen, amin kis ráfordítással, jobb szervezéssel segíteni lehetne – derült ki a határon lévő kerítésnél szolgálatot teljesítő rendőrök és katonák beszámolóiból.

A járőr ázzon, és süsse a nap

Nem sok minden változott azóta, hogy a szolgálatot ellátó rendőrök és katonák körülményeiről írtunk márciusban.

Kapcsolódó
Szemeteszsákban védik a rendőrök a határt

Szemeteszsákban védik a rendőrök a határt

A kerítésen átmászó menekültnél csak egyvalakinek rosszabb: az ott szolgálatot teljesítő rendőrnek.

Több lett viszont a mobilvécé: ez mindenképpen javulást jelent a szolgálatot teljesítők szerint, bár így is van, ahol hat kilométerre van a legközelebbi.

A járőrözést általában két kilométeres szakaszonként egy rendőr és egy katona látja el. Követelmény, hogy a szakaszt folyamatosan járják be, ne álljanak meg sehol a 12 órás szolgálat alatt. Ez viszont a tűző napon vagy az esőben nehéz feladat, ráadásul nem is biztos, hogy hatékony.

Ha a páros a szakaszuk közepén állna, úgy legfeljebb hat percre lenne a legtávolabbi ponttól. Járkálással viszont az általa ellenőrizendő szakasz legtávolabbi pontja 12 percre kerül, és az is előfordulhat, hogy a szomszédos szakaszt ellenőrző járőrök is a túloldalon járnak, így ők sem érhetnek oda előbb.

Ám mivel a kamerák, hőkamerák rendszere jól belátja a környéket, a járőrözők értesítést kapnak, ha valahol a kerítés körül mozgást érzékelnek.

13663616 1186272331433019 1277295493 o
Fotó: Rendőrségi fotó

Elvileg tehát nem menne a hatékonyság rovására, ha kapnának egy beállót a járőrök, ahol a tűző nap vagy az eső elől egy időre meghúzhatnák magukat.

„Ha építünk sátorlapból valami fedezéket akár árnyék vagy csapadék ellen, leszedetik velünk, mert vagy ellenőrzésre hivatkoznak, vagy arra, hogy jön a média.

Semmi természetes árnyék nincs, ahol mi vagyunk. Tegnap dög meleg volt, és egész napra kaptunk másfél liter vizet. Elvileg küldtek utánunk is, de hozzánk a szektorba nem érkezett, gondolhatod, milyen volt” – írta egy rendőr.

„Bácsbokod és környéke elég lepusztult, semmi árnyék nincs az olykor 36 fokos hőségben, vagy a viharos esőben. Sajnálják az 1960-as években készített sátrakat kirakni, vagy én nem tudom” – mesélte egy másik.

„Járjon a katona, ne pihenjen, ha kell ázzon, bírja a napot, arra van kiképezve, így áll hozzá a vezetés” – mondta egy katona, megjegyezve, hogy ez jogos elvárás, ha a feladathoz  indokolt. Feleslegesen pazarolni az energiát viszont egyáltalán nem helyénvaló. Bódé tehát sehol sem állhat, miközben ráadásul a katonáknak – ellentétben a rendőrökkel, akiknek van rendszeresített pólójuk – zubbonyban kell végigvinniük a szolgálatot.

A katonák szerint a hőséget leszámítva a ruha, a bakancs a célnak megfelel, bár a folyamatos eső ellen semmi sem véd. Elvileg a tűzgyújtás is tilos, de ezért még nem róttak meg senkit, ahogyan azért sem, ha egy vadászlesen húzták meg magukat az eső elől.

Fárasztó a pihenő

A katonák 12 óra szolgálatot adnak – ebből négy óra a túlóra, nagyjából bruttó 2500 forintért –, utána 12 óra készenlét jön, amit 12 óra pihenő követ. A kerítésépítésre külön ötezer forintos napidíj volt, a fizetés felett. Ezután az akciót egy időre átnevezték gyakorlatnak, amiért nem járt külön díjazás. A műszaki határzár véglegesítése után állt fel a jelenlegi rendszer a katonáknál, akikből – a rendőrökhöz hasonlóan – nagyjából másfél-kétezer ember van lent a szerb és a horvát határszakaszokon. A hétvégéért kétszeres díjazás jár, a készenlétért ennek harmada.

13663521 1186272438099675 164726174 o
Fotó: Rendőrségi fotó

A rendőrök esetében szintén 8+4 órából áll a 12 órás szolgálat, ezt követi tizenkét óra készenlét, majd 24 óra pihenő. Korábban volt, hogy 24 órás szolgálatot adtak a rendőrök, ami után 72 óra pihenő járt. Ezt a munkarendet azonban elvették, így már nincs mód arra, hogy két szolgálat között hazautazhassanak a rendőrök.

Vita viszont legalább már az elszámolásból nincsen, nem úgy, mint tavaly, amikor számos rendőrtől több százezer forintot igényeltek vissza arra hivatkozva, hogy a pihenőidőre járó óránként bruttó 90 forintos készenléti díj helyett indokolatlanul kapták a bruttó 2-3 ezer forintos túlóradíjat. Most már senki sem kap „tévesen” túlóradíjat.

Kapcsolódó
Minden rendőr megkapja, ami jár, de ez nem biztos, hogy jó lesz

Minden rendőr megkapja, ami jár, de ez nem biztos, hogy jó lesz

Az országos rendőrfőkapitány helyettesének szavai még nem jelentik a túlóradíjról szóló viták végét.

 „Próbálják úgy alakítani, hogy minél kevesebb túlóra keletkezzen, annak ellenére ugye, hogy a »szabadidőmet« is lent kell eltöltenem, nem pedig otthon.”

De milyen a pihenő?

„Az a legborzasztóbb. Az elhelyezés katasztrofális”

– foglalta össze egy katona. A hódmezővásárhelyi laktanyában húszfős szobákban pihennek emeletes vaságyakon, de a laktanyán kívül az iskolákban, kultúrházakban, konditermekben vagy közüzemi cégek épületeiben biztosított szállás sem jobb. Volt, amikor negyvenen feküdtek negyven négyzetméteren. És ennyien voltak két tusolóra, miközben a női katonatársakra is tekintettel kellett lenni. 

„Utoljára egy sportcsarnokban voltunk több mint 200-an. De pihenőnek nem lehetett nevezni a helyet, mert három váltás volt ott, zörögtek, csörögtek... De ha fáradt volt az ember, ami fix, akkor elaludt. Nappalos műszakban hajnali 3-kor kelés majd reggeli, felszerelésfelvétel és 5-kor indulás volt. Este pedig 11 felé értünk vissza. Éjszakás ugyanez, csak 12 óra eltolással.”

Az ázott ruhákat megszárítani sincs mód, gyakran a következő műszakban is vizes egyenruhába kell visszabújni. „Elfogadhatatlan, hogy a szolgálat után a pihenő facsarja ki az embert.” Mindezt úgy, hogy

a szálláshelyről a szolgálatig, majd onnan vissza sokaknak két órát kell zötykölődniük az Ural platóján.

A kiszállítás egy része a katonáknál beszámít a szolgálatba, a rendőröknél nem.

Tudni kéne, meddig kell kint lenni

Körülményeken kívül – a legkevesebb panasz az élelmezésre vonatkozik – főleg azt nehezményezik a katonák és a rendőrök is, hogy nem tudják pontosan, mettől meddig kell szolgálniuk. Volt, akit két hétre küldtek le, mégis másfél hónapig volt a határon, a fent leírt pihenési körülmények mellett.

13838247 1186279721432280 1179253101 o
Fotó: Rendőrségi fotó

Volt olyan, hogy a hazafelé tartó buszt Kecskemétről visszafordították, hogy a katonák folytassák a határ menti szolgálatot. Az ilyen szervezésnél kevés dolog tudja jobban demoralizálni az embert.

„Ha elindulunk valahová, sosem tudjuk, hány napra – mindig az a szöveg, hogy készüljünk egy hónapra. Aztán lehet, hogy lent vagyunk három napot értelmetlenül, majd hazahoznak, kettő napot a laktanyában töltünk készenlétben, utána ismét vissza valamennyi napra. Volt, amikor elmentünk egy-két hétre, természetesen akkor se tudtuk, meddig leszünk lent. Egyszer csak szóltak délután a pihenőnapon, hogy estére jön a busz, pakoljunk össze.”

A szolgáló katonák szerint aggasztó, hogy a hadsereg 23 ezer fős állományából – ebben már az ott dolgozó csaknem nyolcezer közalkalmazott is benne van – mindössze háromezer fős az a kör, amelyből be lehet vonni a szolgálatot teljesítőket. Így is megy híradóstól zenészen át sok olyan katona, aki nem fog napi rendszerességgel fegyvert. Nekik háromnapos felkészítés is van a szolgálat előtt.

Az önkéntes műveleti tartalékosok (ÖMT) vagy a nyugdíjból visszarendelt katonák nincsenek ebben a körben, pedig a szolgálatot teljesítők szerint a feladatot el tudnák látni, így viszont csak forrásokat vonnak el a határra leküldöttek elől.

Igaz, tavalyhoz képest most kevesebben teljesítenek szolgálatot, de újabb erőket vonhat el, ha valóban megindul a romániai határszakaszon a déli határon lévőhöz hasonló kerítés építése.