Újra kell tervezni az elektronikus jegyrendszert, de elkészül 2017-re

Át kellett alakítani a budapesti tömegközlekedésben tervezett elektronikus jegyrendszer terveit, de az eredeti, 2017 végi határidő így is tartható lesz – ígéri közleményében a BKK. Az újratervezésre azért volt szükség a BKK szerint, mert úgy látták, csak így garantálható, hogy az elektronikus jegyrendszer "az utazók szempontjából is minden igényt kielégítve működjön", miközben a hazai előírásoknak is megfelel.

A BKK által tervezett elektronikus jegyrendszerről tavaly ősszel írtunk először: az új rendszer személyre szabott, feltöltőkártyás bérletet és okospapírra nyomtatott jegyeket ígér, amelyek nem útvonalakra, hanem meghatározott időtartamra lesznek érvényesek. A kivitelező a német Scheidt&Bachmann, az ő 28 milliárd forintos pályázatuk volt a legolcsóbb ajánlat. A cég azt vállalta, hogy 2015 és 2017 között felállítja az ehhez szükséges számítógépes rendszert, kihelyez 800 beléptetőkaput és 10 450 érvényesítő automatát. Az átadás után 5 évig üzemeltetik is a rendszert.

Az eredeti menetrend szerint az utasok közül először idén tavasszal a 65 éven felüliek kapnák meg a feltöltőkártyás bérletet, az év utolsó hónapjaiban vonnák be az éves és a havi Budapest-bérlettel utazókat, 2017 nyarán pedig a többi bérlethasználót és a jeggyel utazókat is. Az új jegyérvényesítők felszerelése az idei év második felében, a kapuké 2017-ben kezdődne. A Népszabadság viszont július elején arról írt, hogy az egész projekt nagy csúszásban van: a BKK nem rendelte meg a kártyákat, nem jó a számítógépes rendszer, szerződést kellett módosítani, és 28 milliárd forint helyett még drágább lesz a projekt. A BKK a kártyákért felelős állami céget, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt-t hibáztatta, az állam és a kártyagyártó pedig a BKK-t.

Tényleg sok baj van a projekttel

A BKK most közleményben ismerte el, hogy a nyár elején valóban jelentősen át kellett tervezni a projektet, de ez szerintük se a végső átadás határidejét, se az összköltséget nem érinti. A cég szerint "az előző menedzsment súlyos szakmai hibát követett el", mert gyakorlatilag csak eszközbeszerzésre írták ki a pályázatot:

A műszaki kiírás számos helyen hibás, hiányos vagy ellentmondásos volt; a lényeges kapcsolódó építészeti munkák, a szoftverintegrációs feladatok kimaradtak a szerződésből.

Szakértői vizsgálatok alapján megállapították azt is, hogy

• a rendszer előkészítése és tervezése nem volt kellően megalapozott, veszélyben lehetett volna az üzembiztos működése,
• nem készült esettanulmány a kapuk által várhatóan okozott torlódásokról,
• túl nagy adminisztratív teherrel járt volna a rendszer használata az utasok számára,
• a szerződésekben csak 3G adatkapcsolatot kötöttek ki, holott a rendszer rendes működtetéséhez 4G-re lesz szükség,
• néhány katasztrófavédelmi, biztonsági előírást is figyelmen kívül hagytak,
• ráadásul a szerződések megkötése óta változott a jogszabályi háttér, az új szabályozásnak pedig nem minden elem felelt meg,
• és még a hármas metró időközben beütő felújítása is érinti a projekt egyes részeit, ezért ezek kikerülnek az első fázisból, és egy második etapban fognak megvalósulni.

Ezzel viszont a BKK szerint már tartható lesz az eredeti, 2017 végi határidő, és pluszforrást se fog igényelni az áttervezett projekt, mindent meg tudnak oldani belső átcsoportosítással. A projektet finanszírozó Európai Fejlesztési és Újjáépítési Banknak (EBRD) még rá kell bólintania a módosításokra, de a BKK szerint ezzel nem lesz gond.