Megszavazták Thaiföldön a katonai diktatúrát
A vasárnapi thaiföldi népszavazáson előzetes eredmények szerint a jelentős többség támogatta az ország új alkotmányát, amely lehetővé teszi a katonai tanács beavatkozását a politikai életbe a parlamenti választások után is, jelentette az MTI. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a katonai diktatúra egy választás után is fennmaradhat.
Szomcsai Szrisutthijakorn, a thaiföldi választási bizottság elnöke elmondta, a szavazatok 91 százalékos feldolgozottsága mellett az ország új alkotmányát a választópolgárok 62 százaléka támogatta, míg 38 százalékuk ellene szavazott. A számolást a szavazatok 95 százalékos összesítéséig folytatják - tette hozzá.
A népszavazáson az új alkotmány mellett a választópolgárokat arról is megkérdezték: akarják-e, hogy egy kinevezett szenátus döntsön a jövőben a miniszterelnök személyéről. Szomcsai szerint a thaiföldiek 58 százaléka szavazott erre igennel, míg 42 százalékuk nemmel. Az alkotmánytervezet ugyanis arról rendelkezik, hogy a kétkamarás parlament felsőházának, a szenátusnak a tagjait ne válasszák, hanem kinevezzék. Ez azt jelentené, hogy a 2017-re ígért választások után a parlament továbbra is a tábornokok felügyelete alatt lenne.
Az 50 millió thaiföldi választópolgár mindössze 55 százaléka járult az urnákhoz - ismertette az illetékes.
Aki ellene kampányolt, börtönt kapott
A 2014-ben lezajlott katonai puccs óta ez az első alkalom, hogy a délkelet-ázsiai ország állampolgárai egyáltalán élhetnek szavazati jogukkal. Ugyanakkor a bangkoki hatóságok már eleve az alkotmánytervezet bírálatát 10 év börtönnel fenyegető bűncselekménynek minősítették, és vasárnap például csak azért vettek őrizetbe egy diákot, mert tiltakozásul széttépte szavazólapját. Noha a refendumot az ellenzék bírálta, Jinglak Sinavatra volt kormányfő - 2014-ben az ő megbuktatására vette át a hatalmat a hadsereg - nem merte nyíltan az új alkotmány elutasítására buzdítani a híveit.
A thaiföldi katonai kormányzat szigorú korlátozásokat vezetett be a népszavazás előtt, így betiltották a politikai gyűléseket, a független kampányrendezvényeket és az alkotmánytervezetről folytatott nyílt társadalmi vitát.
A hadsereg leginkább az ország északi részén mind a mai napig komoly támogatottsággal rendelkező Sinavatra-családnak a hatalomba történő visszatérését akarja megakadályozni. 2006 óta a hadsereg több puccsot is végrehajtott a Sinavatrák ellen, de választásokon mindig vissza tudtak kerülni az ország élére.