A zacskós leves az új dohány a börtönökben
További Belföld cikkek
- 300 milliárd forintért takaríthatja a kórházakat egy cég a következő négy évben
- Készüljön fel, érkezik a havazás Magyarországra
- Bejelentett egy szivárgást a gázműveknek, a kocsijára terhelték a költségeket
- Teljesen kiégett egy hajó a Tiszán
- Sokan azt hitték, médiahack, de igaz: örökre bezárja kapuit a MikulásGyár
Izgalmas felfedezést tett egy amerikai kutató a börtönök nem hivatalos pénznemének változásáról. Sokáig a dohány volt az amerikai börtönök legfőbb cserealapja, amely az utóbbi időben átadta helyét egy elsőre meglepőnek tűnő terméknek: a kínai zacskós tészta.
Az Arizona egyetem doktorjelöltje, Michael Gibson-Light által végzett felmérése szerint a jelenség az étkezés minőségének zuhanásával függ össze. Az étkezési költségek racionalizálásával párhuzamosan csökkent a börtönétrend minősége, ami felértékelte a könnyen elérhető, és cserélhető ételeket. Ezek közül pedig a kínai zacskós tészta, a ramen a legnépszerűbb.
„A börtönben bármiből lehet pénz. Így aztán a leves is egyfajta fizetőeszköz, szomorú, de így van” – mondta a kutató egyik interjúalanya a börtönben.
A tanulmány szerint a vizsgált börtönben a leves már népszerűbb cseretermék, mint a dohány, és hasonló trend figyelhető meg Amerika több börtönében is. A ramen térhódítása a 2000-es évek elejének takarékossági intézkedésével függ össze: ekkor bíztak meg új céget a börtönök élelmezésével, írja a Guardian.
Élelmiszeripari hulladék ebédre
A napi három meleg étkezést ekkor csökkentették kettőre, miközben hétvégén összesen kétszer kapnak enni az elítéltek. Az étel ráadásul alacsony tápértékű, sőt, gyakran emberi fogyasztásra alkalmatlan alapanyagokból készült. Michael Gibson-Light beszámol olyan esetről, amikor a börtönőrök figyelmeztették, hogy ne egyen a börtönkosztból, mert ételmérgezést kaphat. Az egyik őr pedig arról is mesélt, hogy egyszer olyan csirkéket talált a konyhán, amelyre azt pecsételték, hogy nem alkalmas emberi fogyasztásra.
Az alacsony tápértékű, és rossz minőségű élelem különösen problémás akkor, amikor a börtönben fizikai munkát végeznek, vagy edzenek a rabok. „Összegyűjtöm az egész napi élelmet, és egyszerre eszem meg, hogy legalább egyszer jól lakjak” – érzékeltette az állapotokat a kutató egy másik interjúalanya.
A ramen ilyen körülmények közt nagy érték, hiszen a tészta extra energiát ad, és mindenki által keresett termék. A tanulmány feljegyez olyan eseteket, amikor valaki egy ramenért egy hétig takarította valaki celláját. De előfordul, hogy pénz helyett zacskós tésztában kártyáztak. Nem meglepő, ha a zacskós tésztáért néha verekedések is kitörnek a tanulmány szerint.
Nem csak az étel hiányzik a magyar börtönökből
Megkérdeztünk egy magyar elítéltet is, hogy van-e olyan termék, ami jobb csereáru mint a dohány. A válaszból egyértelművé vált, hogy a magyar börtönöknek nem egyszerűen az élelmiszerhiány a legnagyobb bajuk. Hanem az élelmiszerhiány mellett az alapvető ellátási cikkek, és tisztálkodási szerek hiánya. Ami miatt még egy sor olyan termék is nagy értéket képvisel, ami az amerikai börtönökben valószínűleg rendszeres ellátmány.
Dohányt, kávét, tisztálkodási szereket, élelmiszert is használnak pénz helyett
– mondta az Indexnek kétéves börtönbüntetéséből a közelmúltban szabadult egykori elítélt. A férfi szavaiból kiderült, hogy a magyar börtönök rendszerébe kódolva van, hogy a rabok maguk hozzanak létre párhuzamos fizetési rendszert, pénze ugyanis azoknak sincs, akik dolgoznak.
„Hiába dolgozik az ember napi nyolc órát, a levonások után nem kap többet havi 10 ezer forintnál. Levonják a fogva tartás díját, meg mindenféle adókat, és ennyi marad.”
Innentől pedig a rabok különböző árucikkek csereberéjével bonyolítják üzletiket. A magyar börtönökben azért szerinte továbbra is a dohány a leggyakoribb cserealap.
Olyan rabnál is van dohány, aki nem is cigizik. Ezt cseréli élelemre, vagy amire szüksége van.
De a dohányhoz hasonló értéke van az élelemnek is, köszönhetően annak, hogy abból is szűkös az ellátás.
„Annyi ételt kapunk egy nap, amit egy óvodás is kiröhögne. De nem csak a mennyiség. Rántott húst, vagy gyümölcslevest alig kapunk, amiben energia, vagy vitamin lenne. És öt perc van étkezni, az alatt kell eltüntetni mindent” – vázolta fel interjúalanyunk, hogy miért lehet a nyugodt körülmények közt, magányosan elfogyasztott élelem kiemelt fontosságú.
Napi 40 deka kenyeret kapunk, de olyan keményet, hogy azzal embert lehetne ölni.
A szerencsések csomagban kapnak élelmiszert, és ezt cserélik be aztán dohányra, tisztálkodási szerre, vagy éppen ebben kártyáznak.
Uzsorások és szerencsejátékosok
A hiánygazdaság miatt gyakori, hogy a kiéhezettek hitelbe vásárolnak ételt. „Van egy-kettezés, egy-hármazás, egy-ötözés is. Egyet kérsz, és annyival többet kell a végén visszaadnod.” – magyarázta a rendszert az egykori rab, hozzátéve: az uzsorás néha más áruban kéri vissza a kölcsönt, például fizetéskor kötelezi a hitelest, hogy vásároljon különböző termékeket az általa meghatározott összegben a boltban.
Az étel és a dohány mellett még a kávé, és a piperecikkek számítanak rendszeres cseretárgynak a magyar börtönökben. Mindkettőből a márkásabb termékek mennek. „Kávéból a Nescafé oké, de a Paloma például nem.” – vázolta fel az értékskálát interjúalanyunk.
Az elítélttől azt is megtudtuk, hogy a kávé és a tisztálkodási szerek a kártyázásnál népszerű fizetőeszközök. De bármiről is van szó, a hiánygazdaság végül az elítéltek közti agresszióhoz, verekedésekhez vezet a magyar börtönökben is.