Lázár: Alkotmánymódosítást is hozhat a kvótareferendum

A tervezettnél fél órával később kezdődött a 63. Kormányinfó, mert  Lázár Jánosnak a kormányfővel kellett az utolsó pillanatig egyeztetnie – mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő.

A miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: Orbánnal a szombaton esedékes konferenciáról egyeztetett, amely Bécsben lesz osztrák kezdeményezésre, a bevándorlási hullámban érintett balkáni országok részvételével. 

Tévedés, az, hogy Brüsszel lemondott volna a kötelező beltelpítési kvótáról – mondta Lázár, ugyanis most is több szó esik a szétosztás fölgyorsításáról, mint a bevándorlás megállításáról.

"Bécsben újabb kísérletet teszünk, hogy a bevándorláspolitikára hatást gyakoroljunk." Brüsszel ugyanis nem mondott le a betelepítéséi kvótáról amelynek vitája szeptember 30-án indul az Európai Parlamentben.

Hatpontos javaslat

Szijjártó Péter az ENSZ közgyűlésén vesz részt, ezután egy migrációs csúcstalálkozón, ahol 6 pontos javaslatot tár elő.

Lázár ismertette a hat pontot:

• A magyar kormány fő javaslata, hogy a bevándorlás okait kell kezelni, a segítséget oda kell vinni, ahol kialakult a baj. 30-35 millió ember van Európa környékén, akik készek megindulni Európa felé – mondta Lázár. "Fontos, hogy az ENSZ mielőbb lépést tegyen, hogy ezeknek az embereknek segítséget nyújtsanak.
• "Világossá kell tenni mindenki számára, hogy a kontroll nélküli bevándorlás súlyos kockázatot jelent Európa számára", mert módot ad a terrorszervezeteknek, hogy bejussanak Európába a bevándorlást felhasználva és "a hétköznapi élet veszélyessé válását okozzák.”

"Nem befogadásra, hanem ellenőrzött bevándorlásra van szükség."

•  Minden államnak elsődleges kötelessége megvédeni saját állampolgárait, és nem az, hogy másokat beengedjenek. "Sokan fordítva ülnek Európában a lovon."
• Az embercsempészet megfékezése okán szoros nemzetközi együttműködésre van szükség. "Sokan már Görögországbabn válnak embercsempészek áldozataivá, az ő segítségükkel jutnak el Magyarországig."
• Európa határán lévő kríziszónákból a konfliktus továbbterjedését meg kell akadályoznia az ENSZ-nek.
• "Magyarország álláspontja, hogy a nyugati világnak be kell látnia, hogy az erőszakos demokrácia-export, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten kudarcra van ítélve." Az elmúlt tíz évben "az Egyesült Államok vezetésével vitt demokráciaexportot felül kell vizsgálni."

A Szijjártó által New Yorkban előadandó hat pont tehát konkrét javaslatot nem tartalmaz, csupán megjegyzi, hogy a globális válságban a globális szervezetnek kellene nagyobb szerepet vinnie, és az Egyesült Államoknak felülvizsgálnia saját térségbeli politikáját.

Lázár szerint eddig az egyetlen siker a határellenőrzés megerősítése mellet kiálló Magyarország számára, hogy Bulgária 160 millió euró támogatást kap a határvédelem megerősítésére.

Lázár elmondta, folytatódik Szerbia határán a műszaki határzár megerősítése, folyamatban van 3000 határvadász felvétele.

Szerinte a népszavazásnak az európai vitában fontos súlya van. "Nemzeti egység jön-e létre, amely megkerülhetetlen erő, ez kérdés. Ehhez magas részvételi arány kell, egyértelmű állásfoglalással."

„A népszavazás nem Orbánról, a kormányról szól, az majd 2018-ban jön el, hanem mindenkinek a saját életéről, arról, kivel akarnak és kivel fognak együtt élni a követklező időszakban.” – mondta Lázár, ezzel közvetve arra is utalva, hogy

Később ezt újságírói kérdésre is megerősítette. 

Lázár azt is közölte, hogy 

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten.

Görögökön, németeken múlik

Az ENSZ-en és az Egyesült Államokon túl Lázár Görögországot és Németországot nevezte meg a bevándorlást befolyásoló kulcsállamokként.

• Görögország szabotálja a schengeni szabályok betartását, bármiféle szankció nélkül.
• Németország, behívja a bevándorlókat. "Amíg Németország nem vezeti be a felső korlát intézményét, addig folyamatos lesz a szívóhatás. 

Lázár is tud no go zónákról

Szemenszedett hazugság, hogy a szerb-magyar határszakaszon erőszakosan lépnének fel a rendőrök az illegális határátlépőkkel szemben – mondta Lázár újságírói kérdésre válaszolva.

"Minden egyes rendőri intézkedés videóval dokumentálva van. A hatóságok szabályosan lépnek fel és az erőszakot mellőzve viszik el a határon illegálisan átlépőket a legális belépési ponthoz. "Erőszakot egy esetben sem alkalmaztak – mondta Lázár, megjegyezve, hogy tavaly nyáron, a Keleti pályaudvarnál felgyűlt bevándorlókkal szemben is felléphetett volna erőszakkal, a regisztráció érdekében. Orbán döntése azonban az volt, hogy ne alkalmazzanak erőszakot, azokkal szemben sem, akik elfoglalták a Keleti Pályaudvart vagy az M1-es autópályát.

Csak akkor léptünk fel, amikor a rendőröket támadtak – mondta Lázár. Kovács Zoltán szerint egyébként is elképzelhetetlen a Frontextől névtelenül érkezett bejelentés. A szervezet nem is kérte a magyar hatóságoktól a videófelvételeket, amelyek minden esetben dokumentálják az illegális határátlépőkkel szembeni intézkedéseket.

Lázár szerint "nem fair eljárást alkalmaznak Brüsszelben azokkal szemben, akik ki merik nyitni a szájukat." "Ezt nem csak Magyarországra értem". 

– de kritikát az intézménnyel kapcsolatosan nem fogalmazott meg. A felülvizsgálatra nem az offshore cégekben realizálódó haszon vagy a nemzetbiztonsági kockázat miatt kerülne sor, hanem azért, mert Magyarországot a hitelminősítők felminősítették, így olcsóbban juthat hitelhez, tehát a jelenlegi feltételek alapján már nem biztos, hogy a letelepedési kötvények értékesítése a legkedvezőbb hitelforrás.

Lázár kitért Szijjártó BBC-n adott interjújára, amelynek fontos eleme volt a no go zónák léte. Lázár szerint Párizsban, Brüsszelben, Londonban is vannak ilyenek, Párizsban rendszeresek az autók gyújtogatása ott, ahol "130 nemzet gyermeke él együtt."

"Lehet, hogy nem no go zónának hívja ezt a helyi rendőrség, de a valóság az, hogy nem találkozik ott olyan rendőrrel, aki azt tanácsolja, hogy sétáljon ott egyet, ha jól esik."

Nem halott a kvóta

Lázár szerint egyértelmű, hogy Brüsszel nem tett le a kötelező betelepítési kvótáról. Bármit is mondott Jean-Claude Juncker azzal kapcsolatban, hogy szívből kell jönnie a szándéknak kvóta előírásainak teljesítésére, ám az általa vezetett Európai Bizottság nem vonta vissza a kötelező betelepítési kvótát.

Lázár szerint igaz lehet, hogy a végső szót az EU-s állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács mondja ki, ám ahhoz, hogy Orbán Viktor itt valóban kiállhasson a letelepítési kvótával szemben, ahhoz még inkább kell a népszavazás által biztosított támogatás. A részvétel kifejezi a nemzet álláspontját – amennyiben elegen szavaznak. "Ha csak egy jól beazonosítható pártcsaládhoz tartozók adják le voksukat", annak az ereje kisebb, mintha egységesen, a nemzet álláspontjaként volna felmutatható a népszavazás eredménye – mondta Lázár. 

Egyébként gyengék leszünk Brüsszelben, és akkor megindul a betelepítés, amely először egy-két ezerről, majd az EU többi tagjáról visszaküldött tízezrekről fog szólni. "Aztán megindulhat az egyeztetés az önkormányzatokkal, hogy hova helyezzük el őket."

Lázár szerint "a népszavazás az utolsó esély arra, hogy Magyarország a bevándorlást leállítsa, vagy elkerülje."

Első védelmi vonal Bulgáriában kell

A balkáni útvonal lezárását a EB kötelezettségszegési eljárással akarta megtorolni. Ehhez képest Tusk ma elismeri, hogy a határzárak csökkentették a bevándorlást – mondta Lázár, aki szerint első védelmi vonalát Bulgária és Macedónia görög és török határszakaszainál kell felhúzni, miután Görögország nem teljesíti schengeni tagságából adódó kötelezettségeit.

Lázár szerint Svédország, Dánia, Izland, Finnország Magyarországra akarja visszaküldeni azokat a menekülteket, akik csak azért regisztráltak először a kötelezettségeit teljesítő Magyarországon, mert Görögország – ahol elsőként léptek az EU területére – nem tett eleget kötelezettségeinek.

Lázár szerint Magyarországról Görögország 30 embert fogadott vissza, ehhez képest a gazdag észak-európai államok 50 ezer embert küldene vissza Magyarországra, ahol 300-350 ezer ember regisztrált az átvonult 470 ezerből.

Magyarország fontosnak tartotta a regisztrálást, ami miatt most aránytalan terhet kellene magára vennie az EU miatt. "30-50 ezer embert kéne elhelyezni, lakást, otthont biztosítani a bevándorlóknak." Hangsúlyozta, hogy az ő esetükben már nem táborokról van szó, hanem otthonokról és az integráció véghezviteléről.

Nem büntetik az önkormányzatokat

Nem fenyegetjük a településeket – mondta Lázár, hangsúlyozva, hogy a betelepítés – "amennyiben elveszítenénk a csatát Brüsszelben szemben" – nem azokra a városokra fog céltudatosan irányulni, ahol kisebb volt a népszavazási aktivitás. Lázár szerint azonban az kétségtelen, hogy nyilván azok a települések jöhetnek szóba, ahol kisebb az ellenállás a betelepítendőkkel szemben.

Budapest olimpiai esélyei nőttek

Róma kilépett a versengésből, így Párizs és Los Angeles maradt meg Budapest mellett. Lázár nem becsüli alá a két ellenfelet, de szerinte mindenképp nőttek Budapest esélyei az olimpia megrendezésére – mondta újságírói kérdésre. A döntés a NOB kezében lesz – mondta a miniszter.

Jegelik a kínos ügyeket?

Farkas Flórián szakmai munkájára továbbra is számít a minisztérium. "Szó nincs arról, hogy elengednénk a kezét, azt reméljük, hogy nem esik el" – mondta Lázár. Az újságíró felvetése az volt, hogy Farkas és Mengyi Roland fideszes képviselő korrupciós ügyét is igyekeznek felszín alatt tartani, az október 2-i népszavazásig.

A fideszes Mengyi Rolanddal kapcsolatban Lázár elmonda, a kormány megvizsgálta, mi vonatkozott rá az ügyből. "A magyar állam jól működött, pénzügyi kifizetés az EU-s pályázatok kapcsán nem került sor. Lehet,hogy volt lopási kísérlet, ezt majd tisztázzák a hatóságok, de ez nem sikerült, az biztos, mert nem fizettek ki egy fillért sem." "Ez azt bizonyítja, hogy a magyar állam jól működött" – mondta Lázár.

Széchenyi és Habsburg

Szóba került az idén 225. éve született Széchenyi István is. Nagycenk nemzeti emlékhely lett, a nyugvóhelyre és az épületegyüttesre 500 millió forintot fordított a kormány. Az EU 10 millió eurós összegéből nemzeti zarándokhely épülhet ki Nagycenken. Ennek kapcsán Lázár megjegyezte, hogy a Fertő-tó turisztikai fejlesztésére szükség van, mert a tó "osztrák és magyar oldalának szolgáltatási színvonala között méltatlanul nagy a különbség", ezt a kormány le akarja dolgozni.

A Habsburg család megkeresése nyomán felmerült a Habsburg Ottó intézet létrehozása. Ehhez már elkészült egy törvényjavaslat egy alapítvány létrehozásáról. Az intézmény a budai várba kerülne. Az intézmény a szellemi hagyaték őrzésére lesz hivatott, létrejön egy könyvtár az írásos anyagok megőrzésére és a kutatások ápolására.

"Kitüntető, hogy a család az intézményt Budapesten látná és nem Ausztriában. A kormány szívesen tesz eleget ennek a megkeresésnek és készül a program előkészítése" – mondta Lázár, megemlítve, hogy november-december folyamán rendezvénysorozatot is tervez a kormány az utolsó magyar király megkoronázásának 100. évfordulóján.

A magyar kerítés jól teljesít

Lázár szerint Magyarországon 5-800 bevándorló van jelenleg, így a kerítés meghozta a várt hatást. Ugyanakkor érthető, ha Ausztria is próbál védekezni, ezért tervezi az osztrák oldal is a kerítés építését. Az azonban fontos, hogy az osztrák oldalra átjáró magyar munkavállalók ne szenvedjenek hátrányt – mondta Lázár, aki szerint mindkét fél érdeke, hogy már a Balkánon megállítsák a menekültáradatot.

"Hárommillió van Egyiptomban, hárommillió bevándorló van Törökországban, 9 millió Líbiában, akik készek útnak indulni" – mondta Lázár, világossá téve, hogy a kerítésekre az EU-nak mind nagyobb szüksége lesz.

Modern városok programja folytatódik a népszavazás után, akkor Orbán Viktor Szegedre és Salgótarjánba is ellátogat – mondta a jobbikos és MSZP-s polgármester vezette városok kapcsán Lázár.

Jöhetnek Ukrajnából munkavállalók

Magyar vagy ukrán munkavállalók jönnek, nekik Magyarországnak segítenie kell. Gyorsabb lesz az ügyintézés, de a szabályok éppúgy érvényesek rájuk mint más EU-n kívüli munkavállalóra.  Egy olyan ország esetében, amely ekkora problémával küzd ez méltányos ész szolidáris eljárás.

Uszodákban fog úszni az ország

"Nem sok minden történt ezekben" – mondta egy újságíró a kormány által a 2014-es választási kampány alatt beígért tanuszodák és sportcsarnokok kapcsán, mire Lázár közbevágott:

"Sikertelen alapkőlétételekre sor került".

Lázár szerint azonban az építkezések azóta megindultak, "két tucat tornacsarnok, sportcsarnok és uszoda építése zajlik". 2015-18-ban is fog a költségvetés tartalmazni erre vonatkozó tételeket. A cél, hogy mind a 197 járási központban legyen tanuszoda és minden megyei jogú városban legyen versenyuszoda, ás az úszás legyen és része a mindennapos testnevelésnek. Lázár szerint a 2018-as választásokig 30-40 még el fog készülni, az átadások folyamatosak lesznek a következő években.