Megközelítőleg sem szavaztak soha ennyien érvénytelenül

Az összes szavazó 6,23 százaléka, több mint 200 ezer ember szavazott ma érvénytelenül: ez a 2016-os kvótareferendum legsokkolóbb adata, ami nyilvánvalóan elválaszthatatlan attól, hogy a népszavazásra feltett kérdés csak a szimbolikus politikai térben értelmezhető: betű szerint valójában értelmetlen, és ezért nem is lehetett rá racionális választ adni.

A korábbi népszavazásokkal összevetve egyértelmű, hogy most rengeteg ember érezte épp ezért fontosnak, hogy érvénytelen szavazatot leadva üzenjen a népszavazás kiíróinak: értelmetlen kérdésre nem lehet értelmes választ adni, a sunyiságot pedig nem hajlandó támogatni. Az érvénytelen szavazat ugyanis nyilvánvalóan sokkal erősebb üzenet, mint a távol maradás.

Viszont az érvénytelen népszavazási voksok mennyiségét csak úgy lehet értelmezni, ha megnézzük, hogy a korábbi népszavazások idején hogyan alakult ez a szám: hiszen mindig akadtak olyanok, akik képtelenek voltak egy karikába egy ikszet berajzolni, vagy valamiért szándékosan adtak le érvénytelen szavazatot.

Az eddigi csúcstartó a 2004-es népszavazásnak a kettős   állampolgárságról szóló kérdésére leadott 2,03 százaléknyi, 61 200 érvénytelen szavazat volt. Szorosan a második az ugyanakkor feltett kórházprivatizációs kérdésre adott 53,7 ezer, 1,78 százaléknyi érvénytelen voks volt.

Ezeken kívül az 1997-es NATO-népszavazáson érte még el az 1 százalékot az egészen pontosan 1,13 százaléknyi, 45 ezer érvénytelen szavazat.

A többi népszavazáson az országgyűlési választásokhoz hasonlóan egy százalék alatt maradt az érvénytelen szavazatok aránya. A legalacsonyabb ez a szám amúgy az uniós csatlakozásról szóló referendum idején volt, akkor 0,49 százaléknyian szavaztak csak érvénytelenül.