Gyöngyi
5 °C
14 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Miért lett érvénytelen a népszavazás?

HUSZ1394
2016.10.02. 21:00

A kvótanépszavazás nem érte el az érvényességi küszöböt.

Dacára annak, hogy

  • ennyire szélsőséges hangvételű és fenyegető, az emberek legrosszabb ösztöneit célzó politikai kampányra Magyarországon emberemlékezet, de legalább fél évszázad óta nem volt példa;
  • ilyen széles részvételi mozgósítás a rendszerváltás óta nem volt;
  • elképesztő mennyiségű hamis és/vagy túlzó állítás hangzott el a népszavazás tétjével kapcsolatban a hivatalos kampány részeként és a megszólaló országos és helyi politikusok szájából;
  • a teljes közmédia és a kereskedelmi média kormány által uralt része is a  kormánypropaganda kritikátlan szolgálatába lett állítva;
  • a kormány várhatóan körülbelül húszmilliárd forintot, azaz a brit brexitkampány pró és kontra kampányainak (magánfelajánlásokból összegyűlt) összegénél is jóval több (köz)pénzt költött a kampányra;

mégsem sikerült bő négymillió embert szavazásra bírni. Hogy történhetett ez?

Már felületes olvasatban is több tényező merül fel.

  1. Azt mondani, hogy az ember részt vesz a népszavazáson, és ténylegesen elmenni, nem ugyanaz: a részvételre vonatkozó előzetes felméréseket a ténylegesen voksolók száma szinte sosem éri el.
  2. Még a politika iránt csak felületesen érdeklődők számára is nyilvánvaló volt, hogy a bősz migránsozás, terroristázás és a nemzethalál-víziók mögött szimpla politikai kalkuláció és érdek húzódik. Így aki nem akart Orbánnak segíteni, kétszer is meggondolta, hogy elmenjen-e.
  3. Legkésőbb a szeptemberi pozsonyi uniós csúcson kiderült, hogy a kvótanépszavazás okafogyottá vált, mert abban a formában, amivel Orbánék a kampány során riogattak, nem lesznek kötelező uniós kvóták a menekültek befogadására.  
  4. A Jobbik kétlelkűen kampányolt, mert miközben a párt hivatalosan a nem szavazatra buzdított, valójában csak imitálta a kampányt, Vona Gábor pedig konkrétan bejelentette, hogy érvénytelenség esetén Orbánnak le kell mondania: ez nyilván nem segített mozgósítani a bizonytalanokat. 
  5. A baloldal nem kampányolt, és bojkottot hirdetett.
  6. A nem pártelkötelezett szavazók egy jelentős része megcsömörlött a lényegében másfél éve, még a parkettarésekből is ömlő, már-már parodisztikus propagandától, és sokan már csak dacból is otthon maradhattak.

Igazából az lett volna a hatalmas meglepetés, ha a választók több mint fele tényleg elmegy szavazni. Az elkötelezett fideszes és jobbikos szavazók együtt legfeljebb hárommilliós táborához ugyanis a bizonytalanok és a baloldali szavazók köréből kellett volna együtt bő egymillió embert megnyerni. Még a messze túltolt kampány ellenére sem volt egyértelmű, hogy ez sikerülhet.

Valójában az érvénytelenségnek ennél is alapvetőbb oka van. Az, hogy a népszavazásnak minden ellenkező állítással szemben

nem volt valódi, jól kommunikálható tétje.

Azt, hogy a nem fog nyerni, az első pillanattól fogva mindenki tudta. A nemzeti sorskérdésről és Magyarország sorsát évszázadokra meghatározó döntésről szóló lózungokkal szemben valódi jelentősége a részvételnek volt. Pontosabban lett volna, ha például az érvénytelenség esetére Orbán Viktor felajánlja a lemondását.

fussatok.png
Fotó: Olvasói fotó / Index

Orbán persze nem ostoba, és nem volt oka ekkorát kockáztatni. Így viszont a részvétel magyarázatakor abból lehet csak kiindulni, hogy 

  1. mekkora most a pártok támogatása, és
  2. a valódi politikai téttel bíró választói döntéseknél, tehát az országgyűlési választások idején hogyan szokott alakulni a részvétel az egyes politikai táborokban.

Ez utóbbi arány a Jobbik és a Fidesz táborában 2014-ben 70-80 százalék volt, vagyis a nem-párti jobboldalon ez tekinthető a felső korlátnak, és a Fidesz/kormány számára a létező legoptimistább forgatókönyvnek. A nem kampányoló/bojkottot hirdető baloldal szimpatizánsai körében elképzelhetetlen volt az 50 százalékosnál nagyobb részvétel, a pártkötődés nélkülieknél pedig az egyharmad-közeli is óriási eredmény lett volna. A Medián szeptember közepi felmérésének pártnépszerűségi adataival és ezekkel a minden szempontból maximális részvételi arányokkal kalkulálva 57-58 százalék között alakult volna a részvétel.

A másik, alsó határértéket nehezebb meghúzni, de az azért elég valószínűtlennek tűnt, hogy a fideszes szavazók kevesebb mint fele, a jobbikosok pedig kevesebb mint 40 százaléka otthon maradjon. Ha a baloldaliak ötöde és a bizonytalanok tizede ment volna csak el, a teljes részvétel 30 százalék körül alakult volna.

A két, minden szempontból túlzó szélsőség közötti középérték 44 százalék körül alakul. És a szavazáson részt vevők aránya az este 8-kor elérhető előzetes adatok fényében pont valahol itt lesz, amiből persze még le kell majd vonni az érvénytelen szavazatokat. A kormány tehát minden jel szerint kidobott az ablakon 20 milliárd forint közpénzt, mert

eleve roppant valószínűtlen volt, hogy ez a népszavazás eredményes legyen.

A kalkuláció módszertanáért köszönet Miklósi Zoltánnak, a CEU Politikatudományi Tanszéke oktatójának.

(Borítókép:  Huszti István / Index )