Budapesten győztek igazán az otthon maradók
További Belföld cikkek
- Publicus: Még a Fidesz-szavazóknak sem tetszett a Menczer–Magyar csörte
- Csaknem 700 millió forintot költött az állam a volt köztársasági elnökökre az elmúlt két évben
- Budapest számos pontján összeomlott a palackvisszaváltó rendszer
- Életet menthet, ha felfigyelünk erre a néhány jelre a hideg időben
- Változások az egészségügyben, nem árt tudni, mi történt
Bár Orbán Viktor a kvótanépszavazás eredményét ünneplő beszédében arról beszélt, a magyarok szavazatai alapján Brüsszel helyett Budapesten kell dönteni arról, hogy kivel éljenek együtt a magyarok, az egész országban a budapestieket érdekelte a legkevésbé a Fidesz kvótanépszavazása.
A fővárosban összesen 529 476 választó jelent meg a népszavazáson, ami az összes szavazó 39,41 százaléka. Ezzel Budapestnek – ahol jellemzően jóval az átlag fölött szokott lenni a választási részvétel – sikerült minden megyét alulmúlnia. Ebből az 529 476 emberből 528 679-en adtak le szavazólapot, amelyből
- 456 593-en, vagyis 86,36 százalékon a nem volt beikszelve,
- 62 224 darab, azaz 11,76 százalék érvénytelen volt,
- a cetlik 1,86 százalékán, összesen 9862 darabon pedig az igenre szavaztak.
Bár a nemek minden kétséget kizáróan győztek a fővárosban is, Budapest az otthon maradók mellett az érvénytelenül szavazók számában is kiemelkedik az országból: egyik megyében vagy nagyvárosban sem rajzoltak, ragasztottak, tépkedtek és duplaikszeltek annyian, mint Budapesten. A városok közül csak Szeged ért valamennyire Budapest nyomába az érvénytelen szavazatokban, ott 10,16 százalék szavazott érvénytelenül.
Ahogy az már kora délután is látszott, a kvótanépszavazás leginkább a külső kerületek és a budai belváros lakóit mozgatta meg, míg a pesti belső kerületekben még a városi átlagnál is alacsonyabb volt a részvétel. Különösen
itt ugyanis csak a választásra jogosultak 32,45 százaléka ment el szavazni, de több olyan szavazókörzet is volt, ahol a választók negyede sem jelent meg. Hasonlóan alacsony volt a részvétel a VI., VII. és IX. kerületben is.
A skála másik végén viszont a kampányba csak ímmel-ámmal beleálló Pokorni Zoltán vezette XII. kerület áll, ahol 46 százalékos volt a részvételi arány, és a Németvölgyi út egyik szavazókörében a választók 68 százaléka voksolt (igaz, összességében itt kevesebben szavaztak a nemre, mint mondjuk Kocsis kerületében). Ennél kicsit kevesebben, de szép számmal mentek el szavazni az I., II. és XI. kerületben is.
A négy baloldali vezetésű kerületben alacsonyabb volt a részvétel, mint az aktív fideszesekben, Zuglóban és az Újlipótvárosban az érvénytelen szavazatok aránya is elég magas volt. Ebben a kategóriában az abszolút vezető a XIII. kerület, itt
A legnagyobb arányban a nemek Budafok-Tétényben, vagyis a XXII. kerületben győztek, itt az összes leadott cédula 88,15 százaléka a kormány szája íze szerint szavazott, arányaiban a legkevesebb nem pedig a VI. kerületben jött be, 82,14 százalék.
Miért látok az Indexen más adatokat, mint a választási irodánál?
Megnéztem a megyém/városom/kerületem adatait az Indexen és a választási irodánál, és választási iroda szerint magasabb volt a "nem" szavazatok aránya. Ki csal?
Nyugodjon meg drága olvasó, senki. Mi segítünk egy kicsit jobban értelmezhetővé tenni a dolgokat, és azt mutatjuk, ami valóban érdekes: hogyan szavaztak azok, akik elmentek, és leadtak szavazatot, legyen az igen, nem vagy érvénytelen. A választási iroda az érvényes, tehát az "igen" és a "nem" szavazatok összesítésével nyert eredményt közli. Így az igenek és a nemek együtt adnak ki 100 százalékot. Az érvénytelen szavazatokat nem az igen-nemekhez viszonyítják, hanem az összes leadott szavazaton belüli arányukat mutatják meg, így azok száma az igen-nemek számával közvetlenül nem vethető össze - csak nálunk.
Borítókép: Németh Sz. Péter / Velvet