Orbán: Nem hiszünk egy Brüsszelből irányított birodalomban

• Az alaptörvény hetedik, kényszerbetelepítéssel kapcsolatos módosítás vitája zajlott a parlamentben-
• Az MSZP-s és DK-s képviselők kivonultak.
• Orbán szerint a magyar néplélek igénye, hogy Magyarország Magyarország maradjon.
• Kósa Lajos szerint Brüsszel már Tunéziára hasonlít.
• Szájer József szerint nem feltétlenül okosabbak nyugaton.
• Vona Gábor szerint a kudarcos népszavazás csak ártott az országnak.
• A KDNP Európába gördülő harci szekereket vizionál.
• Hadházy Ákost lehülyézte a fideszes Balla György.

Az alaptörvény hetedik módosításának általános vitája hétfőn a napirend elfogadása után kezdődött, Orbán Viktor miniszterelnök felszólalásával. Napirend előtti felszólalásában Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője hozta meg a hangulatot a vitához: azt mondta, az (érvénytelen –a szerk.) népszavazás eredménye egyértelmű jogi és politikai felhatalmazást adott az országgyűlésnek, hogy az alaptörvényt módosíthassa annak megfelelően. Orbán felszólalását az MSZP frakciója, illetve a DK képviselői már nem hallgatták meg, ahogy az alaptörvény módosításának vitáján sem vettek részt.

A parlament úgy döntött, 10 órás időkeretben vitatja meg az alkotmánymódosítást. A Fidesznek 206, az MSZP-nek 114, a Jobbiknak 103, a KDNP-nek 94, az LMP-nek 61, a független képviselőknek pedig 22 perc áll majd rendelkezésre.

Nem hiszünk egy Brüsszelből irányított birodalomban

− olvasta fel Orbán Viktor, aki felszólalása előtt elmondta, a frakcióvezetők felszólalására sajnos már nem ő fog reagálni, hanem az igazságügyi miniszter, mivel ő Bajorországba utazik egy közös '56-os megemlékezésre.

A magyar néplélek

Orbán szerint az alkotmányt módosító javaslat abból indul ki, hogy október 2-án új egység jött létre, aminek célja, hogy Magyarországot megtartsa Magyarországnak, ez az új egység pedig felülírja a pártpolitikai határokat. A népszavazás az alkotmányos identitásunkról szólt, ez pedig a jövő talán legfontosabb kérdése, és egyben a Brüsszellel fennálló vitáink summázása is, mondta. 

A miniszterelnök szerint a népszavazás megmutatta azt „a magyar néplélekből származó elemi igényt", hogy a hozzájárulásunk nélkül senki nem dönthet arról, hogy kikkel és hogyan kívánunk együtt élni. Orbán szerint a magyar önállóság veszélyben van, mert újra nemzetközi akcióba léptek azok, akik szerint nincs szükség nemzetekre, akik szerint a határokat el kell tüntetni.

A magyar történelem bizonyítja, egy nemzet a politikai romlásával bármikor visszasüllyedhet egyszerű nemzetiséggé. „Mi, magyarok európai nemzet akarunk maradni, és nem egy nemzetiség akarunk lenni Európában" – idézte Orbán Kossuthot.

Kivételes szám a 7-es

A frakciók vezérszónokai közül Kósa Lajos, fideszes frakcióvezető volt az első, aki elmondta, hogy sok részletkérdés lesz a vita közben, de a politikai alapja az a 3,3 millió ember, aki nemmel szavazott október 2-án, így legitimitását senki sem kérdőjelezheti meg, még akkor sem, ha a szocialisták nincsenek jelen a vitában. De a magyar baloldalra soha nem számíthatott a nemzet, tette hozzá.

A magyar legendáriumban is kivételes szám a 7-es

– mondta Kósa a hetedik alkotmánymódosítás vitáján, majd arról beszélt, hogy az Európai Unió fővárosa is jobban emlékeztet már Tunéziára vagy Szíriára, mint saját magára. Kósa szerint, amikor csatlakoztunk az EU-hoz, szó nem volt ilyesmiről, mint ez a mostani kényszerbetelepítés.

Nem biztos, hogy okosabbak nyugaton

A Fidesz-frakció másik vezérszónoka, Szájer József EP-képviselő arról beszélt, hogy a tény maga, hogy egy EP-képviselő szólal fel most, azt jelenti, van esély arra, hogy a magyar nemzeti és európai közösségi intézmények szót értsenek. Majd ő is az alkotmányos identitásról beszélt, valamint arról, hogy a kormány szeretné jogilag tisztázni Magyarország és az EU között. Ebben pedig kulcskérdés az alkotmány mostani módosítása.

Majd elmondta a fideszes EP-képviselő, hogy amikor csatlakoztunk az unióhoz, örültünk, éveken át tiszteltük is a nyugat-európai országokat, és példaként tekintettünk rájuk a demokrácia működése szempontjából, de aztán rájöttünk, hogy az „ő zsebükben sincs ott a bölcsek köve”. Az pedig, hogy tapasztaltabbak, az részben gazdagságuknak és szerencséjüknek tekinthető, de egyáltalán nem biztos, hogy okosabbak.

A kudarcos népszavazás többet ártott

A multikulturalizmus Nyugat-Európában megbukott

– rögzítette felszólalása elején Vona Gábor a Jobbik-frakció vezérszónoka. A Jobbik elnöke szerint nyugaton demográfiai, gazdasági és társadalombiztosítási okai voltak, hogy megpróbálták, de kiderült, nem működik. Velük ellentétben azonban Magyarország még tud dönteni arról, hogy megőrizze-e monokulturális berendezkedését, vagy a multikulturalizmust választja. Vona szerint Magyarországon a kisebbséggel való együttélés harmonikus, még a cigánysággal is, amelyben vannak ugyan problémák, de kevésbé jelent problémát, mint egy kötelező betelepítés lenne.

Hozzátette, hogy az új egységet érdemes lenne elfelejteni, mert ez a népszavazás inkább új megosztottságot eredményezett, több ember maradt otthon, ami az országnak okozott kárt. És megismételte, hogy a Jobbik már javasolta a népszavazást a témában, akkor a Fidesz azt elutasította, pedig akkor sokkal nagyobb esély lett volna arra, hogy érvényes legyen. Így viszont a baloldalnak is adtak muníciót, sőt Brüsszel kezébe is aduászt adtak az érvénytelenséggel. Brüsszelt nem fogják érdekelni a számok, csak az, hogy jogilag érvénytelen volt a népszavazás, és ezt a kormány csak saját magának köszönheti, mondta Vona.

Európába gördülő harci szekerek

Vejkey Imre, KDNP-s képviselő is felszólalt. Ezékiel próféta könyvéből idézett egy részt: „ha az őrálló látja jönni a fegyveres ellenséget, de nem fújja meg a kürtöt, és nem figyelmezteti a népet, akkor Isten tőle kéri számon az elveszett emberi életeket", majd ennek megfelelően hozzátette:

Isten őrállókká rendelt bennünket, és mi megfújtuk a kürtöt.

Ezután hosszan beszélt a „tömeges, szervezett, agresszív migránsáradatról", illetve „Európába gördülő harci szekerekről". Ráadásul szerinte az érkezők megrontják a lelkeket, és először csak segélyekkel veszik el az európaiak pénzét, de később más eszközökkel is.

A másik KDNP-s vezérszónok, Soltész Miklós arról beszélt, hogy akik azt mondják, hogy a népszavazás nem volt érvényes (ami tény – a szerk.), azok jó, ha tudják, hogy sok más országban ez már érvényes lett volna.

Az alkotmánymódosítástól nem szűnik meg a felhergelt gyűlölet és félelem

Hadházy Ákos, az LMP képviselője szerint sokkal fontosabb a menekültkrízisről beszélni, illetve arról az agitációs propaganda-hadjáratról, ami a legsötétebb kommunista időket idézte, ami hatalmas félelmet és gyűlöletet generált. Mert az alkotmánymódosítás nem fogja megszüntetni ezt a félelmet, nem fogja megnyugtatni az embereket. Szerinte ez a módosítás az ég világon semmit nem fog megoldani.

Szerinte az ország érdekeit nézve akár még meg is lehetne a gombot nyomni, mert semmit nem jelent, de azért nem szavaznak, mert ez a módosítás csökkenteni fogja Magyarország érdekegyeztetési képességét.

És akkor egy fideszes képviselő lehülyézett egy LMP-st

Kis közjáték: a CETA (az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény) megszavazása, nem megszavazása megemlítése közben Balla György hangosan lehülyézte Hadházyt, amire a politikus kérte, hogy vegyék jegyzőkönyvbe a lehülyézést.

Szél Bernadett, az LMP másik felszólalója szerint ezt az alkotmánymódosítást népszavazás nélkül is megcsinálhatták volna, a kormány viszont inkább belement egy hosszú, hangos kampányba, hogy ne a hazugságokról, lopásokról legyen szó. Hangsúlyozta, hogy a Fidesznek már teljesen mindegy, hogy magyarok vagy külföldiek dogoznak az összeszerelő műhelyekben.

A nemzeti alkotmány van legfelül

A kormány részéről Orbán helyett Trócsányi László igazságügyi miniszter reagált. Szerinte az alkotmányhoz hozzányúlni csak akkor érdemes, ha nagyon fontos ügyről van szó, ez a módosítás pedig fontos most. Több országban is a nemzetközi alkotmány van legfelül, és emellett természetesen van egy lojális együttműködés a tagországok között, a harmóniára törekedni kell, de a nemzeti alkotmány a legfontosabb, mondta Trócsányi.

Az igazságügyi miniszter szerint az ideiglenes kategóriát felejtsük el a kényszerbetelepítéssel kapcsolatban, mert a törökök is ideiglenes voltak Magyarország területén, és a szovjet hadsereg is ideiglenesen állomásozott itt. A beterjesztett javaslat hasznos, és nem egy semmire nem alkalmas szépségtapasz, mondta Trócsányi.

Délután Fodor Gábor is hozzászólt a vitához, szerinte ez az alkotmánymódosítás elfogadhatatlan és támogathatatlan.