Colleen Bell: Aggodalomra ad okot a magyar médiapiac szűkülése
További Belföld cikkek
- Rétvári Bence: Januártól átlagosan 21,2 százalékkal nő a tanárok és az óvónők bére
- Sulyok Tamás karácsonyi üzenete: Sose tekintsünk a másik magyarra ellenségként!
- Műtét közben tanul az új budapesti robotsebész, de egyedül mégsem operálhat
- „Megszólalt a Kicsi” – karácsonyi különkiadást kapott a Menczer–Magyar-csörte
- Padlógázzal ment szemben a forgalommal egy ámokfutó sofőr Szolnokon
A HírTV-nek adott interjút Colleen Bell amerikai nagykövet, ahol a magyar migrációs politikáról és a médiapiaci átalakításokról is elmondta az álláspontját.
A nagykövet reagált a saját távozásáról szóló hírekre is. Azt mondta, szó sincs arról, hogy megunta volna a munkát, szeretné folytatni, ameddig lehet. Ugyanakkor természetesnek nevezte, hogy az új elnök leváltja majd a nagyköveteket, ő pedig az új elnök beiktatásáig (januárig) marad.
Bell azt mondta, nem változott az amerikai politika magyar kormányzati politikához való viszonya. A műsorvezető felvetette, hogy Eleni Tsakopoulos Kounalakis és André Goodfriend idején nem volt konfliktusmentes az amerikai–magyar kapcsolat. Bell erre úgy reagált, hogy "nagy volt a hangerő", és rengeteg volt a kritika. Ezért ő a kinevezése után saját stratégiájával állt munkába, inkább diplomatikusabb úton jelezte aggodalmait a kormány felé.
Egyfajta demokráciadeficit keletkezett
Ilyen diplomatikus jelzésre akadt példa ebben az interjúban is. Bell például reagált a amygar médiapiaci változásokra is. Bell szerint több teória létezik arra, hogy mi vezetett a Népszabadság felfüggesztéséhez. Ami miatt valójában aggódnak, az az, hogy a Népszabadság volt az egyik legnagyobb ellenzéki napilap, és a felfüggesztésnek tágabb hatásai lehetnek. A nagykövet azt mondta:
aggodalomra ad okot az is, hogy a magyar médiapiac egyre jobban összeszűkül,
pedig fontos, hogy egymással versengő hangok legyenek, hogy a magyar emberek hozzáférjenek sokféle és különböző véleményhez és információhoz".
A nagykövet úgy véli, az Egyesült Államok úgy érzékeli, hogy egyfajta "demokráciadeficit" keletkezett Magyarországon – például a média-, az egyház-, a bírósági, a választási törvények kapcsán –, de aggodalmaikat mindig is kifejezte különböző fórumokon. Hozzátette: az említett törvényeket érintő változások gyengítették a fékek és ellensúlyok rendszerét.
Integrálni kell a menekülteket
Bell beszélt a menekültválságról és a migrációs politikáról is. A nagykövet egy korábbi beszédében párhuzamot húzott a most vándorló menekültek és az 1956-ban menekülők között. Az ezzel kapcsolatos kérdésre most a Hír TV-ben azt válaszolta, hogy 1956 természetesen más volt, de fontos felismernünk, hogy "igenis ugyanolyan emberekről van szó, akik az erőszak elől menekülnek".
Bell hozzátette azt is, hogy minden olyan nemzetállamnak felelősséget kell vállalnia a menekültválság kezelésében, akinek képessége és lehetősége van arra, hogy egységes és komprehenzív, átfogó megoldással segítsen ezeken az embereken.
A nagykövet úgy vélte, Magyarország egy szuverén nemzet, joga és kötelessége megvédeni a határát. Collen Bell ugyanakkor azt is mondta: nem szabad elzárkózni a menekültek, az idegen kultúrák befogadása elől. "Fel kell ismernünk a valódi menekülteket, és integrálni kell őket, hiszen ezek az emberek potenciálisan sok lehetőséget hoznak magukkal.
Ellenállunk annak a fajta mozgalomnak, ami a világ másik felén kezdte el felemelni a fejét, vagyis hogy kerítéseket és falakat emelünk azért, hogy ezeket az embereket egyszer csak kizárjuk,
ahelyett hogy megpróbálnánk őket befogadni" – zárta a beszélgetést a nagykövet.