Zsófia
15 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Lázár: ez a Pharaon máskor született

HUSZ8340
2016.11.07. 13:35

A nap első napirend előtti felszólalásával alaposan zavarba hozta Hadházy Ákos a képviselőket. Az LMP társelnöke lírai beszédet tartott kompországról, végül elárulta, Ady Endre szavaival írta le a mai magyar valóságot. A turulokról, sámánokról, fáraókról, keletre elmozduló országról szóló beszéd után Tuzson Bence válaszolt a szerinte sajátos jellegű felszólalásra.

Az államtitkár főként Magyarország keleti és nyugati kapcsolatait firtató kérdést hallott ki Sallai felszólalásából, így közölte: gazdasági kapcsolatok jórészt az EU irányába fejlődtek ki, de nem szabad elfeledni a keleti, északi és déli kapcsolatokat. A másik a nemzetbiztonsági kérdéskör volt, amely kapcsán Tuzson megemlítette fontos volt a magyarországi népszavazás, az országot meg kell védeni az alkotmány szintjén is, és biztosítani kell, hogy az Európai Bizottság ne utasíthassa a tagországokat a kényszerbetelepítés elfogadására.

Molnár őszödi beszéde

Rétvári Bence szerint az MSZP elnöke őszödi beszédet tartott a hétvégén. Molnár Gyula a 2006 utáni hibákról beszélt és arról, hogy 2018 után akár a párt is megszűnhet. A KDNP-s államtitkár szerint persze nincs arról szó, hogy a 2006-os hibákhoz hasonlókat követett volna el a Fidesz, ahogyan azt Molnár akarta sejtetni.

Helyette sikerekről szólt: a minimálbér éves emelkedése 2937 forint volt 2006-2010 között, azóta 6270 forint körül alakult az emelkedés évente.

„Az emelkedő munkabérek törhetik meg a szegénységi spirált” – a mondta Rétvári, közölve, hogy a havi átlag nettó bér hat év alatt 132 ezerről 171 ezer forintra nőtt, amit tovább növelhet a családi adókedvezmény. Rétvári szerint minden ágazatban érezhető a bérek emelkedése.

Tóth Bertalan MSZP frakcióvezetője szerint „a habonyi látszatvilágon kívüli valóságban a tények folyamatosan arculcsapnak minket:”

  • A kilakoltatási moratórium megszűnésével márciustól szeptemberig kétezer ember vesztette el az otthonát.
  • Hiába csökkent a földgáz importára, nem lett mégsem olcsóbb a fűtés, a Fidesz nem is tárgyalt erről.
  • 43 ezer gyerek kiesett az oktatási rendszerből, nekik csak a közmunka lehetősége marad.
  • Négymillióan élnek létminimum alatt Magyarországon.
  • Magas az orvosok elvándorlása is, ezért is kéne fizetésemelés.
  • Hitelminősítési szint a 2011-es, az ország versenyképessége viszont egyre rosszabb a nemzetközi összehasonlításban.

Rétvári Bence válaszul ismét Molnár nyilatkozatára reagált, amely szerint 2018-ban megszűnhet a párt. „Ott, ahol korábban ült Zuschlag János, Hunvald György vagy Hagyó Miklós, onnan nem lehet komolyan venni a korrupcióval szembeni aggódást.”

Az államtitkár szerint a beiskoláztatási támogatás jogosultságához kötött feltétel, amely szerint 50 órát nem haladhatja meg az igazolatlan órák száma a diákoknál, jelentősen csökkentette az iskolákból kimaradók számát: 29-ről 13 ezerre, így a kiesőkért való szocialista aggódás alaptalan.

Kósa bízik a Jobbikban

A Fidesz frakcióvezetője gyorsan átlépve az „országot megszokott módon átverő” szocialistákon a Jobbikra fókuszált a kedden esedékes alkotmánymódosítás kapcsán.

„Vona Gábor április 12-én azt nyilatkozta: nem értenek egyet a népszavazással, de az alaptörvény módosítását megszavazzák. Aki ezt nem teszi meg, az hazaáruló” – Kósa Lajos szerint „akik feltételekhez kötik az alaptörvény módosítását, azok valóban zsoldosok, hazaárulók, nem ismerik azt a szót, hogy hazaszeretet.”

A Jobbik feltétele a letelepedési kötvények intézmények beszüntetése, pedig Kósa szerint egyértelmű a helyzet: már májusban közölte a kormány, hogy felülvizsgálják a rendszert. Kósa ismét elmondta a hasonlatát, amely szerint a migráns a betörő, a letelepedési kötvény tulajdonosa pedig albérlő.

„Legyenek egyszer hazafiak. Hogy nem csak a pénz és a hatalom érdekli önöket, hanem az ország védelme, amely a népszavazáskor létrejött. 3,36 millió ember, soha ennyien nem álltak ki együtt.

Abban reménykedem, hogy a Jobbik egyszer hazafi lesz és megszavazza az alaptörvény-módosítást.” 

Kósára ráerősített Tuzson, aki szintén a 3,36 millió ember közös akaratáról beszélt, nem említve meg, hogy a népszavazás érvénytelen volt, mert nem érte el a részvétel a választásra jogosultak 50 százalékát. „Alapvető nemzeti kérdésről van szó, amely 50-200 évre is meghatározza az ország sorsát. Erről az alapvető kérdésről döntött 3,36 millió ember. Magyar emberek, akik Magyarországért álltak ki. Többen, mint amennyien egy párt mögött állnak, ez kötelezettséget ró a törvényhozásra” – mondta Tuzson, aki szerint a Jobbik napi politikai érdekből nem kívánja megszavazni a módosítást, miközben annak szövegével egyetért.

A letelepítési kötvény hasznos dolog volt, „olyan tőke, amellyel az ország finanszírozható maradt.” Ez azonban szükség esetén módosítható, ha a piaci körülmények alapján már nem indokolt a rendszer fenntartása. „Ez azonban olyan rövid távú kérdés, amellyel nem vethető össze az alkotmány módosítása.”

Tuzson szerint a Jobbik felelőssége lesz, ha „a legmagasabb védelmi szinten nem valósul meg Magyarország védelme.”

Vona az orosz megállapodást is támadta

Vona Gábor egy kérdéssorral nyitott:

  • Ki az, aki a paksi atomerőmű szerződését megkötötte az emberek megkérdezése nélkül, majd a hitleszerződés feltételeit titkosította? Önök.
  • Kik azok, akik Pharaon „professzor úrral” üzletelnek, jachtolnak, szomszédolnak? Önök.
  • Ki az aki megígérte hogy kivezetik a letelepítési kötvényt, ehelyett Irakban új irodát nyitottak? Önök.

„Értem, hogy két hete fáj a Fidesznek, hogy nem támogatunk félmegoldást, amit az alkotmánymódosítás jelent, de mi sem gazdag, sem szegény migránsokból nem kérünk”

„Egyik nap orosz ügynökök vagyunk, aztán szélsőségesek, cuki zsúrpubik, brüsszeli ügynökök, török terroristák, magyar terroristák” – Vona szerint a mocskolódás igazolja, hogy a Fidesz fél a Jobbiktól.

Vona miután lendületesen még a paksi orosz megállapodást is megtámadta – a Jobbik több képviselője, köztük Vona tartózkodott két évvel ezelőtti szavazáson –, megjegyezte: a Fidesz megrémült pánikba esik a hatalma elvesztésétől. „Egy mítoszában megbukott vezető és a mögötte nyárfalevélként reszkető vezérkar” harap, rugdos.

Amit az országgal művelnek, azt nem lehet a médiával eltakarni.

Hoffmann Rózsa elégedett

„Az utóbbi időszak politikai és gazdasági döntéseinek eredményeképpen a nők jobb feltételek között vállalhatnak munkát, mint korábban” – kezdte belemenős kérdését ez egykori oktatási államtitkár.

  • 1998 még csak 1,8 millió dolgozó nő volt 2010-ben már 1,95, tavaly kétmillió felett. 
  • A növekvő női foglalkoztatás eredményeképpen csökkent a munkanélküliség, erősödtek gazdaságilag is a családok.
  • 0,2 százalékkal született több gyere., megállt a csökkenés.
  • A termékenységi arányszám egy szülő korú nőre vetítve 1,25-ről 1,44-re nőtt 2015-re.
  • Házasságkötések száma nőtt.

Na, de „milyen célokat tűzött ki maga elé a kormány a női foglalkoztatás további javítására, és sikerül-e egyensúlyban tartani a gyermekvállalás ösztönzését és a nők munkába állásának elősegítését?”

Hoffmann Rétváritól megtudhatta:

  • rekordot döntött a női foglalkoztatottság, „ennyi hölgynek nem volt munkája,” mint most van.
  • 50,8-ről 60,8 százalékra nőtt a foglalkoztatottsági arány. A gyed extrával 20 ezer nő élt.
  • A Nők40 programban 175 ezren vettek részt élve a lehetőséggel, hogy :40 évnyi munkaviszony és gyermeknevelés után nyugdíjba menjenek, így segíthetnek az unokák ellátásában.
  • Ha nincsenek nagyszülők, ott vannak a bölcsődék, 12 ezerrel nőtt a férőhelyek száma, 2018-ra eléri a 60 ezret.
  • A családtámogatásra a magyar GDP 4 százaléka megy el, szemben a gazdagabb országok 2,5 százalékával. A családok ehhez főként a családi adókedvezmény révén jutnak, amely átlagosan, már 244 ezer forintot hagy a családok zsebében.

„Öröm hallani a számokat és jó látni, hogy a tendencia egyre javuló. Magyarország családpolitikája és annak eredményei követésre méltók. Ma a fiatalok, akik gyermeket vállalnak, sokkal nagyobb biztonsággal nézhetnek a jövő felé mint a korábbi évtizedekben” – mondta Hoffmann, majd elfogadta Rétvári válaszát.

Másik idegen szó az ország baja

A parlamenti felszólalásokban aktív Hadházy Ákos a Fidesz bürokrácialeépítő terveit vitatta.

Szerinte tévedés, hogy 1,1 millió ember dolgozik a közszférában, akik közül a kormány szerint 5-600 ezer embert le kellene építeni és a munkaerőhiánnyal küszködő versenyszférába irányítani.

Valójában 870 ezer ember dolgozik a közszférában: ebből 170 közmunkát végez, az oktatásban 230 ezer, a szociális szférában 301 ezer, rendvédelemben 70 ezer ember dolgozik, a szűken vett bürokráciában legfeljebb 140 ezer ember dolgozik. 

„Az államigazgatásban dolgozók számát nincs hová csökkenteni. A fűnyíróelv szerinti intézménybezárások terve nem reform” – mondta az LMP társelnöke, aki szerint eleve kérdéses, hogyan lehetne feltölteni a versenyszférában lévő, üresen álló szakmunkás állásokat a leépített irodai dolgozókkal.

Lázár János szerint „a következő év fő kihívása a magyar versenyképesség növelése. A gazdasági konszolidáció ellenére a versenyképesség nem a megfelelő ütemben nőtt.”

A miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a magyar gazdaság szereplői szerint nagy az adóbürokrácia, lassan megy az EU-s pénzek kiosztása – bár ebben keveset tehet az állam – és nagy a központi közigazgatási bürokrácia is.

„Az összes magyar munkavállalóból 20 százalék az államtól kapja a fizetését, ebben az önkormányzatok, állami cégek, közfoglalkoztatottak is benne vannak. 3,4 millió ember fizeti ki egy millió ember fizetését,” miközben Lengyelországban ez az arány csak 15, Szlovákiában 13, Csehországban 10, Németországban csupán 8 százalék. „Itt nyilván valami nincs rendben. Az adófizetők azért fizetik be az adót, hogy az állam gyorsan,hatékonyan intézze feladatait.”

Hadházy szerint Lázár nagyon finoman fogalmazott, amikor azt mondta, nem nőtt megfelelő ütemben az ország versenyképessége, hiszen valójában csökkent is. „De nem a bürokrácia, hanem egy másik idegen szó, a korrupció miatt.”

Tállai is az őszödi beszéddel jött

Burány Sándor az államadósságról kérdezett, amely a kormány szerint magasabb, mint az Eurostat szerint. Utóbbi szerint ugyanis az Eximbank is az államháztartás része, így annak működését is figyelembe kéne venni az államadósság meghatározásakor. Ebben az esetben nem 75, hanem 77 százalék lenne a GDP-hez viszonyítva az államadósság.

„A bank a külkereskedelem támogatására lett létrehozva, gyakorlatban a Fidesz haverjainak vállalkozását segíti. Ez adott pénzt Andy Vajnának hogy megvegye a TV2-t, Garancsi Istvánnak, hogy megvegye a Kopaszi-gátat” – mondta az MSZP-s politikus. 

„Az Európai Központi Banknak szemet szúrt, hogy az MNB alapítványai állampapírokat vásárolnak. A tét nem kicsi, kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarországgal szemben. Mikor hagyják már abba a számokkal való trükközést?”

Tállai András a válaszban Gyurcsány Ferenc őszödi beszédét vette elő, mondván, a szocialisták trükköztek igazán a számokkal. „Nem véletlen, hogy ön ragaszkodik a nagyobb költségvetési hiányhoz. Ön azt szeretné, hogy emeljük fel az ország GDP-hez viszonyított államadósságát, mert az önök idején 80 százalék felett volt, a jelenleginek pedig év végéig 75 százalék alá csökken” – érvelt az adóügyi államtitkár.

A szocialistáknak szerinte persze érthetetlen, hogy  „létezik olyan, hogy egy országnak vitája van az EU egyik szervezetével, jelenleg az EU statisztikai hivatalával. A KSH és az MNB szerint nem az a helyes, amit az Eurostat mond. Statisztikai értelemben vett vitáról van szó és nem arról, hogy az ország rossz minőségi adatokat szolgáltatott és tudatosan elfedett valami.” 

Tállai szerint a szakmai vitának nincsen vége, de trükközésről nincsen szó. 

Pharaon máskor született

Betlivel indultak az azonnali kérdések, az első három kérdésben Matolcsy György, Orbán Viktor és Varga Mihály kapott volna kérdést, az általuk válaszadásra kijelölt személyeket az ellenzéki képviselők nem fogadták el. A parlamentben tartózkodó Orbán még egy sor interpellációs kérdést kapott volna.

Gyöngyösi Márton is Orbán Viktorhoz fordult volna a letelepedési kötvényekkel és a nemzetbiztonság helyzetével, de a Jobbik politikusa beérte Lázár Jánossal. Gyöngyösi elsősorban a Szijjártó Péterrel közös céget létrehozó, Orbán vejével üzletelő, ingatlanok tömegeit felvásároló Ghaid Pharaonról kérdezett, akit az Egyesült Államok 25 éve köröz.

„Az ország biztonságban van, ami a titkosszolgálatok működését illeti” – mondta Lázár. A miniszterelnökséget vezető miniszter hét titkosszolgálati vezetővel beszélt, nemzetbiztonsági bizottság ülésén, hétfőn. Vízumkérelmet 2014 október 1-jén nyújtotta be, a schengeni rendszerben nem emeltek kifogást.

A szervek 2016-ban az FBI-hoz fordultak, de „a mai napig nem kaptunk olyan információt, amely lehetővé tenné az érintett személy mindent kétséget kizáró azonosítását.”

Gyöngyösi szerint a baj még nagyobb, ha kiderül, hogy Pharaon teljesen legálisan lépett az országba, hiszen a vízum elbírálása is a belügyminisztériumon múlik. „Az, hogy az FBI-tól milyen információk jöttek, arról tudunk, ujjlenyomatok alapján ismert, hogy ez a Pharaon az a Pharaon, akit az FBI köröz.”

Lázár szerint azonban mégsem egyértelmű Pharaon személyazonossága.

Pharaon vízumkérelmében ugyanis másik születési dátum van, mint ami alapján az FBI körözi őt.

Ha az FBI beteszi a körözési dokumentumokba ezt az adatot, akkor a magyar hatóságok letartóztatják – mondta Lázár, ám az amerikai fél ezt nem tette meg. Lázár szerint az ujjlenyomat azonosításra alkalmatlan minőségben érkezett, a magyar fél májusban újabb információt kért az Egyesült Államokból, de mostanáig nem kapott.

Az MSZP-től Demeter Márta  is a nemzetbiztonságról érdeklődött, de ő bőnyi rendőrgyilkosság elkövetésével vádolt Győrkös István a Hídfő.ru propagandaoldalra és az orosz katonai hírszerzés kapcsolata okán.

„Utasítottak-e ki diplomáciai fedésben dolgozó GRU-s tisztet korábban vagy a bőnyi gyilkosság után?”

Szabó László államtitkár röviden közölte: nem történt, és ha történt volna sem közölnénk.

Demeter szerint érthető, hogy nem árul el minősített információt, ám a szomszédos országokban történtek demonstratív lépések, hogy világossá tegyék az orosz fél számára, eddig és ne tovább. „Ha hasonló eszközökkel nem élt a külügyminisztérium, az önmagában is elég baj” – mondta a képviselő.

A nemzetbiztonsági kérdéseket Z. Kárpát Dániel vitte tovább, aki Lázárt kérdezte ismét a letelepedési kötvényekről. A Jobbik képviselője szerint 2014 decembere óta hitelfelvételi forrásként sem olyan kedvező a kötvénybiznisz, mint amennyiért a piacokról finanszírozható az államadósság. Ráadásul az Irakban nyitott újabb képviselet akár az Iszlám Államtól szökött fegyvereseknek is egérutat jelenthet az EU-ba.

Lázár szerint sokkal inkább a kötvényvásárlók kockáztattak, mint a magyar állam: elvégre akkoriban a magyar állampapírok bóvli kategóriában voltak. Összesen egymilliárd eurót jegyeztek ezek a vásárlók, akik közvetítői díjat is fizettek. A miniszterelnökséget vezető miniszter elismerte, hogy a piaci viszonyok megváltozásával a rendszer felülvizsgálható, de ez nem jelenti, hogy Budapestnek ne volna szüksége gazdag befektetőkre.