Lassítja a mentők munkáját a gyorsításukra célzott technológia

„Én egy csomószor reggel kikapcsolom a tabletet, és aztán azt mondom, hogy nem működött, mert egyszerűen nincs idő vele foglalkozni. És legtöbbször tényleg nem is használható. Maradok a hagyományos, papíralapú dokumentációnál” – mondja egy mentős, aki egy nyugat-magyarországi városban dolgozik. Habár alapvetően a Nyugat-Európában évek óta használatos rendszert jó ötletnek tartja, mégis azt mondja, a gyakorlatban csak a baj van az IFT-vel (Intelligens Fedélzeti Terminál).

a hozzá tartozó tableteket már 2013-ban megvették, de három évig raktárban porosodtak, nem használta azokat senki. 

A rendszer több elemből áll, és a lényege, hogy a papíralapú dokumentációt hivatott kiváltani, és az elavultnak számító papíralapú és mágnestáblás központi mentésirányítást gyorsítani. Ugyanis 2016-ban a mentősök még mindig papírdokumentumokra jegyzetelnek. Menetlevelet és esetlapot töltenek ki, az utóbbi másolatát kapja meg a kórház a betegátadáskor.

A mentőközpontokban működő új mentésirányító rendszert már tavaly bevezették, a fejlesztésért felelős Tigra Kft. ügyvezetője, Vertán György az Indexnek azt mondta, hogy „a korábban leszállított mentésirányító rendszer több éve hibamentesen működik”. Ugyanakkor a HVG tavalyi kétrészes tényfeltárása a témában azzal az eredménnyel zárult, hogy az átállás egyáltalán nem volt zökkentőmentes, és a használói nagyon elégedetlenek a programmal. Most a központokban már bent lévő rendszert kötötték össze a mentőautókkal és helikopterekkel tableteken keresztül. A járművekben lévő tabletek és az Esetlap alkalmazás tesztje ősz óta fut, a teszt célja, hogy kiderüljön: működik-e az elektronikus dokumentáció, valamint hogy a fedélzeti eszközökön megadott státuszjelzések alapján valóban egyszerűsödik-e a mentésirányítás. Tehát hamarabb ér-e a helyszínre érkező, megfelelő felszereltségű mentőautó.

Az új érintőképernyős fedélzeti terminálok tesztelésében idén ősztől a közép-magyarországi régió kivételével számos megye mentőszolgálata részt vesz. Négy megyében dolgozó mentőápolókkal beszéltünk, ők mind ugyanazokról a problémákról számoltak be. Ezek szerint:

• Az eszköz nagyon hamar lemerül, a tabletek minősége, precizitása között hatalmas a különbség. Van, amelyik tökéletesen működik, a másik rendszeresen lefagy, kikapcsol, vagy induláskor egyszerűen be sem lehet üzemelni.

Szócska Miklós, az Emmi korábbi egészségügyért felelős államtitkára és Burány Béla, az OMSZ megbízott főigazgatója az intelligens fedélzeti terminált bemutató sajtótájékoztatón, 2014. február 11-én

Fotó: Soós Lajos

„A fedélzeti egység már akkor elavult volt amikor három éve megvették. Az akkumulátorának a kapacitása eleve is alacsony, de a többéves raktárban állás sem kedvezett nekik. A nagy részük már nem is kapcsol be” – mondja egy mentőtiszt.

A rendszert fejlesztő magyar Tigra Kft. folyamatosan javítja a hibás eszközöket, az Index kérdésére Vertán György ügyvezető annyit mondott, hogy „a hibás készülékeket az OMSZ folyamatai szerint helyi raktárkészletből azonnal cseréljük. A tesztidőszak végére mindennek tökéletesen kell működnie”.

• Az IFT tablet csak adatrögzítésre való, amire igazán hasznos lenne, azt nem tudja.

Abban minden mentőápoló egyetértett, hogy nagy könnyebbséget jelentene az IFT, ha a rendszere közös szerveren össze lenne kötve a kórházakkal, és a kórházak azonnal, valós időben látnák a tabletekre felvitt adatokat. Hogy ki a beteg, mi a baja, és milyen ellátást kapott, de erről nincs szó. Még akkor is gyorsíthatna valamennyit a betegátadási folyamaton az IFT, ha a tabletre felvitt információkat (tehát az esetlapot) az autóban ki tudná nyomtatni a mentős, és a kórházba érve odaadhatná a beteget fogadó kollégának. Ehhez viszont egyelőre nincs nyomtató a mentőautókban. Az OMSZ kommunikációs osztálya az Indexnek azt mondta, lesz nyomtató, de hogy mikor, arra nem válaszoltak.

A rendszer annyit tud, hogy amikor a mentős átadja a kórháznak a beteget, akkor a kézzel kitöltött papírdokumentációval együtt odaad egy kódot is a kórház alkalmazottjának, így a kórház letöltheti a mentőben történt betegellátás során ez Esetlap rendszerbe rögzített adatokat egy webes felületről.

• Mivel mobilneten keresztül működik a tablet, ahol nincs térerő, ott az eszköz használhatatlan.

Az OMSZ és a Tigra is állítja, hogy ha nincs térerő, amint újra talál a tablet hálózatot, letölti az offline időszakban felvitt adatokat a szerverre. Az eszközt gyakorlatban használó egyik mentős szerint viszont a kütyü rendszeres lefagyása ezt a lehetőséget is kizárja. „Ha elmegy a térerő, akkor a központi szerverre nem menti a dokumentációt, csak akkor, ha talál hálózatot. Ha pedig időközben a dokumentációt elvégeztük, elmentettük, de nem volt térerőnk és lefagy a készülék – ez egy nap többször is előfordul –, akkor újraindítás után, miután újra talál térerőt, úgy veszi a rendszer, mintha ki sem töltöttük volna. Tehát nyomkodtuk húsz percig a semmiért ezt a remekművet, és tölthetjük ki teljesen elölről” – fogalmazott egy mentős.

• Minden adatot kétszer, két különböző módon jegyeznek fel a mentősök, így kevesebb idejük jut a betegekre.

A mentős tehát a fedélzeti tableten kitölti az adatokat, amiket a mentőközpont ugyan lát, de muszáj papíron is rögzítenie mindent.

Mentésirányítási központ Szolnokon

Fotó: Mészáros János

„Amit egyszer leírtunk a papírra, azt teljes más lépésekkel rögzítjük az IFT-n. El tudják ezt képzelni, hogy micsoda időveszteség ez? Rengeteg! – mondja egy ápoló. – Előfordult már olyan eset is rohamkocsin, hogy a mentőorvos töltötte a papíralapú dokumentációt, én nyomkodtam a tabletet, hogy minél előbb végezzünk, ugyanis amikor elindultunk a beteggel a gyógyintézménybe, jelezte a mentésirányítás, hogy két várakozó feladat is van, igyekezzünk. Ennek hatására belevetettük hát magunkat a dokumentációba, a beteg hozzátartozója pedig jogosan kérdezte tőlünk, hogy uraim, ne haragudjanak: az édesanyámmal ki fog foglalkozni?”

Az Országos Mentőszolgálat kommunikációs vezetője, Győrfi Pál erre az Indexnek azt mondta, hogy az elsődleges szempontnak a biztonságos betegellátásnak kell lennie. „Ezután következhet a papíralapú és elektronikus dokumentáció kitöltése. Szükség esetén az elektronikus kitöltést el kell halasztani vagy az adott esetet csak papír alapon kell dokumentálni. Tartalék megoldásként a rendszer teljes bevezetése után is kézközelben lesznek a papír alapú űrlapok" – fogalmazott.

Az OMSZ ütemterve szerint 2017 első felében átállnak a teljesen elektronikus dokumentációra, de úgy tűnik, az új rendszer megbízhatatlansága miatt a jól bevált papírokat sem fogják hanyagolni.

(Borítókép:  Fotó: Beliczay László/MTI)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!