Nem fair, hogy nyelvvizsga kell a felvételihez

A kormány kellő előkészítés nélkül írta elő az egyetemi és főiskola felvételi egyik feltételeként a középfokú nyelvvizsgát – állapította meg az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala. Székely László ombudsman hivatalból indított átfogó vizsgálatot amiatt, hogy a kormány 2014 decemberében bejelentette: 2020-tól a felsőoktatásba csak az vehető fel, aki legalább középfokú (B2 szintű) nyelvvizsgával rendelkezik.

Az ombudsman megállapítása szerint az új követelmény meghatározásakor az Emberi Erőforrások Minisztériuma

• nem vette figyelembe az egyes oktatási szintek egymásra épülésének követelményét,
• nem biztosította a szükséges felkészülési időt,
• és nem gondoskodott az idegennyelv-oktatás iskolai feltételrendszerének megteremtéséről.

Székely László szerint az iskolának kell biztosítania annak feltételeit, hogy a diákok eleget tehessenek a felsőoktatási felvételihez megszabott nyelvvizsga követelményének. A nyelvvizsga megkövetelése pedig mindaddig rendszerszintű visszásságot okoz és sérti az oktatáshoz való jogot, amíg hiányoznak a nyelvvizsgára való iskolai felkészítés tárgyi és személyi feltételei.

Éppen ezért a biztos jelentése azt javasolja Balog Zoltán emberi erőforrásokért felelős miniszternek, hogy erőteljesebben fejlesszék az iskolai idegennyelv-oktatás infrastruktúráját, és azt, hogy a felkészülési idő garantálása érdekében tegyék későbbre az emelt szintű követelmény bevezetésének időpontját.

A jogbiztonság követelményét ugyanis súlyosan sértette, hogy az újonnan átalakított szakgimnáziumok kerettantervét közvetlenül az idei tanév kezdete előtt hirdette ki a kormány, így egyáltalán nem volt idő felkészülni az új feltételekre. Ahogy arról korábban írtunk, a szakgimnáziumokban jelentősen megvágták a közismereti és nyelvi órák számát, így onnan sokkal nehezebb lesz ilyen intézményből bekerülni a felsőoktatásba. 

A végleges tanterv ráadásul tényleg közvetlenül a tanévkezdés előtt lett elérhető, ez pedig az alapvető jogok biztosa szerint a teljes szakgimnáziumi oktatás megkezdését és befejezését is bizonytalanná tette. Ez hátrányosan érintette a szakirányú felsőoktatásban tovább tanulni kívánók felkészítését is, ami sértette az oktatáshoz való jogot.