A Rác fürdő eladásáról sem tudott dönteni a főváros

Szerdán tárgyalta a fővárosi közgyűlés a Rác fürdővel kapcsolatos előterjesztést. Bagdy Gábor előterjesztése azt javasolja a polgármestereknek, a szóba jöhető opciók közül válasszák azt, hogy a Magyar Fejlesztési Bank visszaveszi a beruházókkal szemben fennálló eredeti követelését, és talál befektetőt a projektre.

A szerdai közgyűlés előtti ellenzéki sajtótájékoztatón és magán az ülésen is többször elhangzott MSZP-s és jobbikos képviselőktől is, hogy nagyon valószínű, hogy a titokzatos befektető nem más, mint a miniszterelnök veje, Tiborcz István, vagy a „hozzá kapcsolódó oligarcha körök”. És mivel az ellenzéki képviselők szerint milliárdokkal károsítja meg ez az eladás a fővárost, így akik megszavazzák, már-már bűncselekményt követnek el. Azt, hogy Tiborcz-érdekeltség lenne a vásárló a Hvg.hu írta meg, a képviselők is erre hivatkozva tartották sajtótájékoztatójukat, a cikkben azonban nincs konkrétum, és nyilatkozó sem, csak annyi szerepel, hogy „a hvg.hu információja szerint”.

A közgyűlésen első körben nem volt meg a minősített többség, így nem sikerült megszavazni az előterjesztést. Ezután Orbán Gyöngyi, fideszes képviselő jelezte, hogy nem működött a gépe a szavazásnál, így Tarlós szünetet rendelt el, majd visszahívta a jogi szakértőt is, hogy újra szavazni tudjanak az előterjesztésről. A szünet után az előterjesztő végül visszavonta a javaslatot, tehát az olimpia után a másik fontos kérdésben, a Rác fürdő eladásában sem tudtak dönteni a képviselők.

Ahogy arról korábban írtunk, a Rác fürdő felújítása 2002-ben kezdődött és 2010-ig tartott, a teljes bekerülési költség mintegy 11 milliárd forint volt, ami óriási bukó a jelenlegi becsült értékéhez képest. A megnyitásra azonban nem kerülhetett sor, mivel az időközben fizetésképtelenné vált beruházók (Rác Nosztalgia illetve Rác Beruházó Kft.) sehogyan sem jutottak dűlőre a Fővárosi Önkormányzattal. Az immár hét éve húzódó történetben számtalan kísérlet történt a helyzet rendezésére, de mind sikertelenül zárult, így 2015-ben megkezdődött az előbb stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősített cégek felszámolása. Mindeközben az ügyben PSZÁF-vizsgálat, illetve feljelentések nyomán több nyomozás is zajlott illetve részben még zajlik éppen az MFB ellen, amely a gyanú szerint igencsak felelőtlenül hitelezte a beruházást.

A szerdai előterjesztés a következőt javasolta: a Magyar Fejlesztési Bank ajánlatának elfogadása, amelynek lényege a korábban a Főváros által átvett követelések visszavétele, és hogy a bank új, a dokumentumban meg nem nevezett befektetőt hoz be a projektbe. 

Az előterjesztés szerint előny, hogy belátható időn belül, legkésőbb 8 hónap múlva megnyithatna a fürdő és a hotel. Ezen felül a főváros gyorsan visszakapná a pénzt, amiért korábban a követeléseket megvásárolta az MFB-től (ez kamatokkal együtt 3,1 milliárd forint), és mentesülne a további jelentős ráfordításoktól – szakértői becslések szerint fővárosi üzemeltetés esetén a felszámolás költségeivel együtt még közel 2 milliárd forintot kellene rászánni a projektre, hogy megnyitható állapotba kerüljön a komplexum.

Ugyanakkor kockázatokat is azonosít a dokumentum, például hogy a Főváros és az MFB közt korábban létrejött egyezség felbontása nem nyújtana teljes körű garanciát, a fővárosnak az új befektető bejövetele után már nem lenne ráhatása a követelések esetleges továbbértékesítésére, az ezzel való tulajdonszerzésre, a fürdő megnyitására. A 3,1 milliárdos azonnali juttatás pedig bár szépen hangzik, ennek elfogadásával az önkormányzat elesik attól az opciótól, hogy a felszámolás után esetlegesen nagyobb összegért tudjon túladni a fürdőn és a hotelen.