215 ezerrel több embert büntettek meg ematrica miatt tavaly

Az érvényes jogosultság nélküli úthasználatért tavaly 731 ezren kaptak büntetést, 215 ezerrel többen, mint egy évvel korábban - derült ki a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. adataiból. A növekedés hátterében főként a magyar autópályák forgalmának erősödése és az ellenőrzési rendszer hatékonyságának folyamatos javulása áll - írják. 

Mobilkamerás adatgyűjtő egységei és fix ellenőrző pontjai segítségével a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. tavaly 303 milliószor ellenőrizte az érvényes ematricákat. 2014-ben még csak 133 milliószor, 2015-ben pedig 208 milliószor tették ezt.  Két évvel ezelőtt az e-matricás és az e-útdíjas rendszerek integrációja, míg tavaly elsősorban néhány új, fix kamerás ellenőrzési pont üzembe helyezése okozta az ellenőrzések számának megugrását.

2015-höz hasonlóan tavaly is rekordot döntött a pótdíjas eljárások száma. A NÚSZ 2016-ban 731 ezer esetben küldött pótdíjfizetési felszólítást a bliccelő autósoknak, ami mintegy 42 %-kal haladja meg az egy évvel korábbi 516 ezret, és több mint 2,5-szerese a 2014-ben regisztrált 276 ezernek. A befizetett pótdíjak összege 2016-ban közel 5,8 milliárd forint volt, ami több mint kétszerese a 2014-es 2,6 milliárdnak, és 13 %-kal haladja meg a 2015-ös értéket.

Kijátszhatatlan rendszer

Ez az ellenőrzési rendszer még így sem mindenki számára elrettentő, annak ellenére, hogy gyakorlatilag kijátszhatatlan: a megbüntetett autósok közel fele egyáltalán nem vesz ematricát. A pótdíjas eljárás alá vontak második legnagyobb csoportjába (21,5%) azok az úthasználók tartoznak, akik csak a díjköteles gyorsforgalmi útra történő felhajtást követően vásárolnak jogosultságot.

A lista harmadik helyén a díjkategória tévesztők állnak. Örömteli fejleménynek tekintik, hogy az előző évhez képest 2016-ban jóval kevesebben követték el ezt a hibát vásárláskor. Míg 2015-ben a NÚSZ 164 ezer ilyen esetet regisztrált, addig tavaly már csak közel 103 ezret, így a kategóriatévesztők aránya a pótdíjas eljárások számához viszonyítva 32-ről 14 százalékra esett vissza.

A pótdíjas eljárást kiváltó okok közé tartozik még a rendszám és a felségjel elírása, vagy a téves jogosultsági időtartam választása. Fontos tudni, hogy a fenti esetek egy részénél a pótdíjfizetési felszólítás kézhezvételét követően lehetőség van a korrekcióra és a büntetés elengedésére a megfelelő igazolások és dokumentumok birtokában és a jogszabályban előírt eljárási díj megfizetésével.

Külföldiek közül legtöbbször német, román és osztrák járművekkel bliccelnek a magyar utakon, tőlük 1,3 milliárd forintnyi pótdíj érkezett. 

Vezet az M1

A legtöbb pótdíjas eljárás, 157 ezer eset a legnagyobb forgalmat lebonyolító M1 autópályához köthető, a második helyet az M7 (132 ezer) a harmadikat pedig az M0 autóút (122 ezer) foglalja el.

Érdekes összefüggésre derül fény, ha a pótdíjas eljárások számát az adott útszakasz hosszához viszonyítjuk. Ezt a listát az M0 autóút vezeti, aminek minden egyes kilométerére 7631 eset jut, a második és harmadik helyen az M4 (1159) és M85 (1032) autópályák találhatók, míg az abszolút első helyezett M1 (944) itt csak a negyedik helyre szorul.

Az M0 toronymagas első helyéhez nagyban hozzájárult, hogy 2016 elején mindkét díjköteles szakaszán 1-1 új fix ellenőrzési pontot helyeztek üzembe, aminek hatására több nagyságrenddel nőtt az ellenőrzések száma.

Az M0 autóúton az autósok korábban nem számíthattak folyamatos ellenőrzésre, részben pedig az, hogy a körgyűrű az M5 és az M4, valamint az M3 és a Megyeri híd között csak e-matricával használható.